Dr. Mező Tamás, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal elnöke és dr. Perjési Klára polgármester avatja fel a felújított Kapushidat június 5-én, pénteken 10 órakor. Az ünnepi eseményen dr. Czeglédi Imre helytörténész beszél a híd históriájáról. Az avatás után a jelenlévők elindítják azt az aláírásgyűjtést, amellyel a Kapushíd műemlékké nyilvánítását szeretnék elérni. Végezetül emlékfát ültetnek e jeles ünnepség tiszteletére.
A Kapushíd története
Az egykori Fehér-Körösön átívelő híd vámszedőhely volt, ezért nevezték „Kapushídnak”. A hídvám szedését még Mária Terézia engedélyezte ott, ahol a hidat a földesúr építtette. A Kapushíd építését követően 1853 szeptemberében ismét elrendelték, hogy a Kapushídon – és a remetei hídon – keresztülvonuló szekerek után vámot fizessenek. (A vámjegyzék szerint Gyulán a következő hídvámot kellett fizetni: 1 vonó marha után 1, könnyű fuvarban ½, krajcárt, nehéz marha után 1, könnyű marha után ½ krajcárt). A Kapushíd helyén egykor fahíd állt, amelynek állapota Tomcsányi Kristóf főszolgabíró 1807. szeptember 5-i, a vármegye közgyűlésének küldött jelentése szerint annyira leromlott, hogy használatra veszélyessé vált. A Vármegye közgyűlése ezért arra utasította Vertich József megyei földmérőt, hogy a híd tervét és költségvetését készítse el. A közgyűlés elé beterjesztett terveket engedélyezésre a Helytartótanács szakszervének, az Építési Főigazgatóságnak küldte meg, amely nem hagyta jóvá az építést, helyette új tervet készített, és azt ajánlotta megvalósítani. Tomcsányi főszolgabíró 1810-ben újabb jelentést tett a vármegye közgyűlésének a fahíd leromlott állapotáról. A közgyűlés 1810. május 30-án ennek alapján elrendelte a hídépítés előkészületeit, melyet Tomcsányi főszolgabírónak, Névery főszámvevőnek és Vertich József földmérőnek kellett végrehajtania, akik a rábízott feladatokat el is végezték. A főszolgabíró kijelölte a hídépítés időtartamára az országút elterelő útvonalát és felszólította Magyargyulát és Németgyulát, hogy az érintett utcákat hozzák rendbe, hogy a közlekedésben ne legyen fennakadás. A földmérő a szükséges kövek biztosítására Printz József radnai kőfaragómesterrel kötött megállapodást 3279 forint végösszeggel. A Helytartótanács engedélye 1811 év végén érkezett meg, azonban a megyei mérnök személyében időközben változás történt. Vertich József lemondott, és utóda – Stednei Péter – nem értett egyet a Főigazgatóságon készült tervekkel, ezért új tervet készítetett, amelyet a Helytartótanács ismét nem engedélyezett. Stednei hirtelen halála után utóda, Bodoky Mihály mérnök készítette el a mai kétnyílású híd terveit, amelyet 1814. január 8-án küldtek fel a Helytartótanácsnak. Több mint fél évig tartott, amíg az építési engedély végre megérkezett. Az 1815. július 13-án érkezett leirat értelmében a híd felépítésére 16.906 forintot fordíthatott a vármegye. A munka elvégzésére ajánlatot tevők közül Nuszbeck Mihály gyulai kőművest és Bruger Ignác gyulai ácsmestert bízták meg a kivitelezéssel. A kapus-híd megépítéséhez 100 köböl terméskövet vettek a milovai bányában, és annak helyszínre szállításához 2000 szekeret rendeltek közmunkában. Az építkezés 1816-ben fejeződött be. A híd kétnyílású téglaboltozat, három és fél tégla vastag falazattal, amely a záradékban három tégla vastagságúra csökken. Méretei impozánsak, egy-egy nyílás 12,00 m (6 és egyharmad öl) méretű. Ez a nyílásméret jelenleg Magyarországon a régi hidak között a legnagyobb. A híd teljes hossza 30 méter, szélessége 8,60 méter. A boltozatok szélessége 8,60 m (4 és fél öl) volt, s ebből nyilvánvalóan fél ölet foglaltak el a mellvédek, és 4 öl maradt a közlekedésre. A híd lábánál lévő hüvelyk beosztású vízmérce az ország legrégibb vízmércéje, még a XIX. sz. első feléből való. Közel 80 évig teljesítette hivatását a Kapushíd, amíg ki nem derült, hogy a híd szélessége már nem felel meg a városközpont forgalmának. 1894 őszén a hidat átalakították, mellvédjeit lebontották, kocsiútjának szintjét kb. 40 centiméterrel lesüllyesztették és két oldalán idomvasakból konzolokat építettek, erre a konzolsorra járdapallókat fektettek. 1932-ben a rozoga fa gyalogjáró helyett vasbeton gyalogjárót kapott.
2006-2009 évi felújítások
A Kossuth tér és a Belváros rehabilitációs munkálatainak tervezése során Gyula Város Önkormányzata a Kapushíd felújítási terveit is elkészítette. A Kapushíd felújítása két ütemben történ, mely során a munkálatok az első ütemben a felépítményt, második ütemben az alépítményt, az Élővíz-csatorna medrét és a partját érintették. A híd felújítási munkálatai a belváros rehabilitációs munkálataival párhuzamosan, 2007 májusában kezdődtek meg az első ütemmel. A felújítás során a híd aszfalt-, beton- és térkő-burkolata, a kétoldali konzolos vasbeton járda-lemezek és az idomacél hídkorlát került bontásra, helyette új szigetelés- és szigetelés-védő aljzatbeton-lemez, új vízelvezetés, új közmű- és hírközlési kábel-védőcsövek, valamint 220 m² új kiskockakő- és 77 m² díszkő-burkolat létesült, a gyalogos és kerékpáros forgalom részére. A téglafalazat hiányosságait, hibáit kijavították, az idomacél-hídkorlát helyett az eredeti 1814-es terveket idéző kétoldali téglafalazat, mellvéd létesült, térvilágítással. A felújítás első üteme összesen 24.722.765,- Ft-ba került. Az első ütemű felújításhoz szükséges fedezetet Gyula város Önkormányzata saját forrásából biztosította. A felújítás második üteme 2009 márciusában kezdődött, mely során 442 m2 téglafelület javítására, a hí alatti járólapos sétány és kerékpárút bontására, helyette 87 m² térkő-burkolat kiépítésére, a parti sétány- és kerékpárút- híd alatti szakaszán 97 folyóméter acél korlát és kovácsoltvas kerítés létesítésére, a délkeleti meredek betonlépcső bontására és új kényelmesebb vasbeton- és műkő-lépcső megvalósítására, a jégtörő és a hüvelyk beosztású vízmérce felújítására került sor. Összekötésre került a híd két oldalán lefektetett ivóvíz gerincvezeték ezzel biztosítva a rendszeres vízmozgást a korábban pangó vezetékszakaszokban. A híd alatti mederszakaszból 200 m³ iszap eltávolításra, a parton 60 folyóméteren a rézsűburkolat helyreállításra került. A mederből eltávolításra kerültek az 1970-es években telepített szökőkút teljesen elkorrodált elemei biztosítva ezzel a kotrási lehetőségét a hidak közötti mederszakaszon is. A jégtörőn a híd téglafalazatát megvilágító díszvilágítás létesült. A munkálatok költsége 22.886.480,- Ft volt. A második ütemű felújítást 100 %-ban a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériuma támogatta. A Kapushídon folyó felújítási- és átalakítási munkálatok miatt a hidat eddig nem nyilvánították műemlékké. Gyula Város Önkormányzata a felújítási munkálatok befejezését követő átadási ünnepségen ezért olyan kérelem átadását tervezi a rendezvényen részt vevő dr. Mező Tamásnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjének, amellyel végre az idén a 193 éves Kapushíd, korához méltó módon helyet kaphat Magyarország és Gyula városának épített értékei között.
A Gyulai Hírlap 2009. június 12-i lapszámában kvízjáték indul, melynek kérdései a következők:
1. Melyik évben születtek meg a Kapushíd tervei? 2. Ki tervezte a Kapushidat? 3. Mekkora a Kapushíd nyílásmérete? 4. Hányadik kőhídként épült meg Gyulán a Kapushíd? 5. Mettől meddig építették a Kapushidat? 6. Milyen beosztású a Kapushíd lábánál lévő vízmérce?
