Városunkban nagy érdeklődést váltott ki a közelmúltban Szentpálfalva és Máriafalva közötti temető „felfedezése”. Több híradás is foglalkozott az ott talált sírkövekkel; többen fordultak a levéltárhoz. Az idősebbek emlékezhetnek arra, hogy a II. világháború idején ezen a területen még gondozott temető feküdt. Levéltárunk őrizetében számos dokumentum található, amelyekből megismerhetjük a sírok történetét.
Az új köztemető megnyitásáról az 1910. évi 181. képviselő-testületi határozat rendelkezett; a temetkezés 1914-től kezdődött el. Az I. világháború idején ide temették a harcokban elesett vagy a kórházban elhunyt katonákat. Az érvényes rendeletek szerint ugyanaz a bánásmód járt a szövetséges és az ellenséges államok katonáinak is. A cs. és kir. hadügyminiszter rendeletekkel biztosította, hogy az elhalt katonák emléke méltó módon meg legyen örökítve, és a sírhelyeiket kegyelettel gondozzák. Az iratok tanúsága szerint a katonák nyughelyei mellé polgári személyeket is temettek.
Levéltárunkban megtalálható a Gyula város köztemetőjében eltemetett hősök névjegyzéke, amely 110 nevet tartalmaz. E névjegyzékből megismerhetjük az eltemetettek nevét, rendfokozatát, hadtestét, születési és lakhelyét, vallását és a temetés idejét. E jegyzék alapján megállapíthatjuk, hogy 1914–1918 között történtek a temetések.
1921-ben a római katolikus Szentháromság temetőben 178, míg az újreformátus temetőben 42 elhunyt hős pihent. 1924-ben a köztemetőben lévő 110 sírból 72 még jeltelen volt. A vármegyei Népgondozó Kirendeltség szervezte a hősi sírok cement sírkővel történő egységes megjelölését. A sírkövek elkészítését Mogyoróssy Sándor helybeli szobrászmester vállalta magára, az erre szolgáló összeget közadakozásból fedezték.
A hősi sírok nyilvántartásának és gondozásának megszervezése Gyula város Népgondozó Kirendeltségének, majd 1931-től a helyi Honvéd Állomásparancsnokság hatáskörébe került. A sírok rendben tartását az újreformátus temetőben a gyulai Lorántffy Zsuzsanna Egylet, a köztemetőben a Levente Egyesület tagjai vállalták magukra. A Szentháromság temetőben lévő hősi sírok ápolását gyűjtésből fedezték.
Az új köztemetőben lévő 110 hősi sír elszórtan feküdt, gondozásuk körülményes volt. Ezért elhatározták ezen sírok egy parcellában történő egyesítését. A város e célra különálló parcellát adományozott a köztemetőben, ahová 1931-ben a névjegyzékben szereplő hősi halottakat exhumálás után újratemették. Ennek térképét gyűjteményünk őrzi. – Hogy az egykor rendben tartott sírokat a természet mikor foglalta el, nem tudjuk, a kövek ma ismét jól láthatóak.
