"Gyermeki fantáziámat különösen a Hold izgatta. Késő estig játszottam az udvaron és megigézve néztem, miként húz el a Hold a templomtorony mögött." (Bay Zoltán)
1900- július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban.
1906- 1910 között elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, a Gyulavári Református Felekezeti Fiúiskolában végzi.
1910- elveszti édesapját.
1910-1918 között testvéreivel együtt a híres Debreceni Református Kollégium diákja volt, ahol az iratok tanúsága szerint "a középiskolai tanfolyamot elvégezte és pedig az I-VIII. osztályt a debreceni református főgimnáziumban"; az érettségi vizsgákon 1918. június 27-én jelesen megfelelt.
1918- A budapesti Báró Eötvös József kollégium tagja lesz, tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán végzi fizika - matematika szakon. Tanárjelöltként a Trefort utcai mintagimnáziumban tanít.
1923- Középiskolai tanári oklevelet kap. Január 1-től az Elméleti Fizikai Tanszék díjas gyakornoka.
1926- ban fizikai doktorátust tett.
Április 15-én leteszi szigorlatát az elméleti és kísérleti természettanból, mint főtárgyból, valamint matematikából és kozmographiából mint melléktárgyakból "summa cum laude" jelzéssel, és mint végzett bölcsészettan hallgató a bölcsészettudományok doktorává avatják. Disszertációját "Az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéhez." címmel írja - ezzel kétéves ösztöndíjat nyer a berlini Collegium Hungaricumba. Magyar ösztöndíja lejártával professzora egy német ösztöndíjra terjeszti fel. Ezután a Not-Gemeinschaft der deutschen Wissenschaften ösztöndíjasa lesz.
1926- szeptember 1-től az Elméleti Fizikai Tanszék tanársegéde.
1926-1930 között a berlini kutatóévek következnek.
1926-1927-ben a Physikalisch-Technische Reichsanstalt-ban, Gehrcke professzor laboratóriumában dolgozik. Itt foglalkozik a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrás kifejlesztésével. Werner Steinerrel együtt szerkesztenek ibolyántúli sugárforrást, a Bay-Steiner lámpát.
1927-1930 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kísérletével bizonyította be először spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz.
1929- ben Berlinben bebizonyította, hogy a kémiai reakciókban keletkező nascens nitrogén annak köszönheti különleges kémiai aktivitását, hogy az nem molekuláris, hanem atomos nitrogén.
1930- február 1-én kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává.
Oktatói tevékenységén kívül a nagyfeszültségű gázkisülésekkel foglalkozott.
1930- szeptember 2-án a szegedi egyetem Elméleti Fizikai Tanszékén egyetemi tanár lett.
1932- Házasságot köt. Felesége, Lázár Ilona nagypolgári családból származik.
1934- április 4-én megszületik leánya, Márta, három gyermeke közül az egyedüliként Magyarországon.
1935- július 1-től egyetemi nyilvános rendes tanár.
Előadást tart a "Részecskeszámlálás és koincidencia mérés" címmel.
1935- "A magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter kinevezte a szegedi Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjai közé az 1935/ 36 tanévtol kezdodo öt év tartamára a természettanra."
1936- Budapestre költözik.
1936- szeptember 15. Aschner Lipót a TUNGSRAM vezérigazgatójának felkérésére, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője lesz.
A kísérleteit ezután a budapesti Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta.
E labornak a többivel ellentétben rendkívüli előnyei voltak, ugyanis az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként:
- nagyfeszültségű gázcsövek
- fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
- elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
- rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése
- deciméteres rádióhullámú technika
1936- novemberében a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá nevezi ki az Atomfizika tárgyköréből.
1937- ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választották.
1938- április 11. Akadémiai székfoglaló beszédet tart az Elektronsokszorozó, mint elektronszámlálóról.
1938-1948 között a BME-n létesített Atomfizikai Tanszék vezetője.
Még ebben az évben itt szervezi meg az első magyarországi Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával.
De emellett folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye:
- Ő kezdeményezte az első gyorsítóberendezés építését Magyarországon.
- elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
- ultrarövid hullámhosszú rádióadó- és vevőcsövek kifejlesztése
- első radarkapcsolat létrehozása a Holddal.
1944- A Bay-csoport 55 cm hullámhosszon dolgozó radarberendezést fejlesztett ki és helyezett üzembe Budapest légvédelmére.
A világháború miatt a kísérleteket csak két évvel később tudja befejezni.
1944- ben Szent-Györgyi Albertet kitűnő angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az előkészítése volt.
Bay Zoltán segítségével vált lehetővé műszakilag a titkos rádióhíd működése Budapest és London között.
1944- szeptember 1-én az Egyesült Izzó igazgatósága kinevezi az részvénytársaság vezérigazgatójává.
1945- Első házassága felbomlik.
1945- május 30-án az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1945- szeptember 6-án a Szent-Györgyi Albert elnöklete alatt szerveződött Természettudományi Akadémia alelnöke.
1946- február 6-án sikeres Föld-Hold radar kísérletet hajt végre.
Még ugyanezen év elején elkezdik a Napvisszhang-kísérleteket, megalapozva ezzel a radarcsillagászat alapjait.
1946-1948 között a MTA Matematikai és Természettudományi osztályának vezetője, Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.
1946- november 18. Akadémiai székfoglaló beszédet tart a sikeres holdradar-kísérletről a "Mikrohullámok visszaverődése a Holdról" címmel.
1947- ben külföldi kapcsolatai és hírneve révén megpróbálja újra felfrissíteni a TUNGSRAM régi nagymúltú partereivel a kapcsolatot, azonban ezt a tervét az akkori politikai helyzet miatt nem tudta megvalósítani.
1947- Újból megházasodik, felesége Herczegh Júlia erdélyi testnevelés tanárnő, akivel 45 évig - haláláig - boldog házasságban él.
Még ebben az évben kitüntetik a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével.
1948- májusában külföldre távozik. A bécsi Collegium Hungaricumban várja be családját.
1948- július 3. Salzburgban megszületik ifjabb Bay Zoltán.
1948-1955 között a George Washington Egyetem kísérleti fizika professzora.
Itt Neumann Jánossal folytat eszmecserét a számítógépek fejlesztéséről, valamint a gyorskoincidencia-kísérletekkel kezdett foglalkozni.
Ezen kívül Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.
1949- Megszületik második leánya, Júlia Lilla.
1955- 1972-ig az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi Hivatalának munkatársaként kezd el foglalkozni a méter új definíciójával a fénysebesség alapján.
1962- nyarán vendégkutató a Szent-Györgyi Albert Izomkutató Intézetben (Massachusetts, Woods Hole).
1972- A lézerfény frekvenciájának és a mikrohullámú generátor frekvenciájának összekapcsolásával megalkotja a "fényre szabott métert".
1972- Nyugdíjba vonul, kutatómunkáját emeritus professzorként folytatja az American University-n.
1973- októberében először látogat haza Magyarországra, Szent-Györgyi Albert társaságában.
1974- Japán - a tokiói egyetemen bemutatja új mértékrendszerét.
1975- ben részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat debreceni vándorgyűlésén.
1976- Részt vesz a holdradar kísérletének harmincéves évfordulójára rendezett magyarországi megemlékezésen.
1977- Részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat egri vándorgyűlésén.
1978- július 15. Az Edinburghi Egyetem a tudományok tiszteletbeli doktora címmel tünteti ki.
1980- június 11-én John A. White-tal közösen elnyeri a Franklin Institute Boyden-díját. Bebizonyították, hogy a fénysebesség az űrben független a fény rezgésszámától.
1981- május 5. Az MTA tiszteletbeli tagjává választják.
1981- május 20-án tartotta akadémiai székfoglalóját "A radarcsillagászat és a speciális relativitáselmélet" címmel, mely az új méterről szólt.
Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért.
1981- május 27. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja lesz.
1982- Szakmai előadássorozatot tart Torontóban.
1983- októbere. A Méter Definíció Tanácsadó Bizottság (CCDM) Párizsban a CGPM 17. ülésszakán előterjeszti Bay javaslatát, amit el is fogadnak. Magyarországon az új méter definícióját az 1991. évi 45. Törvényben rögzítették, október 9-én.
1986- A Magyar Műszaki Világtalálkozó díszvendége és plenáris előadója.
1989- rehabilitálták, helyreállították tagságának folytonosságát, újra az Akadémia rendes tagja lett.
1990- július 24-én Gyula város tiszteletbeli polgárává választja.
Ugyanezen évben díszdoktorává választja a debreceni Tudományegyetem.
1990- Majd ugyanebben az évben átveszi Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét.
1991- A szegedi egyetem tanácsa díszdoktorrá avatja.
1992- október 4-én hunyt el Washingtonban.
1993- április 10. Hamvait - végakaratának megfelelően - Gyulaváriban helyezik örök nyugalomra.
Forrás: www.feltalaloink.hu
