Szeptember 1-jétől a kézi és a számítógéppel előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a nyugtakibocsátást követő három naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékenkénti bontásban. A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás kapcsán többen is szerkesztőségünkhöz fordultak, kérdéseikre a hivataltól kértünk választ.
Megkeresésünkben felvetettük: vannak olyan idős piaci árusok, akik nem rendelkeznek informatikai eszközökkel, tudással a nyugtaadat-szolgáltatáshoz. Megkérdeztük, mit javasol nekik a NAV, tudnak-e valamilyen könnyítést nyújtani számukra.
Válaszukban azt írták: a NAV többféle megoldást is biztosít a kötelezettség teljesítésére. Ezek közül a legegyszerűbb az adóhatóság saját fejlesztésű, ingyenes ePénztárgép alkalmazása, amely akár okostelefonon is használható, és automatikusan továbbítja a szükséges adatokat, így nincs szükség külön adatszolgáltatásra. Hozzátették: ezt a lehetőséget különösen a papírnyugtát használó kisvállalkozásoknak – például a piaci árusoknak – érdemes választaniuk.
Azok a kisebb vállalkozások, amelyek továbbra is kézi vagy számítógépes nyugtát szeretnének kiállítani, a KOBAK-portálon kézzel rögzíthetik majd az adatokat, míg a nagyobb forgalmú vállalkozások, webáruházak és más internetes kereskedők, szolgáltatók gépi interfészen keresztül, saját rendszerükből teljesíthetik az adatszolgáltatást.
Az adóhatóság jelezte: az év végéig négy hónapos türelmi időt biztosítanak. Ebben az időszakban a revizorok elsősorban tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatják a vállalkozásokat, az új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggésben a NAV nem bírságol. A szankcionálásra csak 2027. január 1-jétől kerülhet sor, ha a kötelezettség teljesítése hibás vagy elmarad.
Azt is megtudtuk, a nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség nem az adózási formától, hanem a nyugtakibocsátási kötelezettségtől függ, így ha egy katás vállalkozó nyugtát állít ki, akkor szeptember 1-jétől rá is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.
A témával Vidó Attila, a Mi Hazánk Mozgalom gyulai önkormányzati képviselője is foglalkozott közösségi oldalán. A szerkesztőségünkhöz fordulókhoz hasonlóan úgy vélte, az adminisztráció sok idősnek okoz majd nehézséget, és azoknak, akik eddig nem rendelkezett interneteléréssel, illetve számítógéppel vagy okostelefonnal, egyúttal jelentős kiadást is jelenthet. A képviselő szerint „a cél nem más, mint ezeknek az őstermelőknek az ellehetetlenítése és a vásárlók átterelése a nagy multi áruházakba”.
