A többi között Békés és Csongrád-Csanád vármegye egyes holtágaiban végeznek légi biológiai lárvagyérítést, továbbá néhány Baranya, Csongrád-Csanád, Fejér és Somogy vármegyei településen földi kémiai eljárással védekeznek a kifejlett szúnyogok ellen – tartalmazza a közlemény.
A Tisza-tónál szintén szükség van beavatkozásra – tették hozzá.
Azt írták, hogy a kánikula következtében a honos fajok előfordulása csökkent, mert a legtöbb régióban a folyók rekordalacsony vízszintje miatt nincsenek jelentős lárvatenyészőhelyek, a tipikus vízparti élőhelyek kiszáradtak.
Ugyanakkor néhány állandó víz, így a változó vízállású Tisza-tó, valamint a holtágak még alacsony vízállás mellett is alkalmas helyek a csípőszúnyoglárvák fejlődésére. Ezek mellett a kertvárosias területeken érzékelhető jelentősebb szúnyogártalom, elsősorban az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte okoz problémát.
Azt írták: a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért. Ezek a fajok ugyanis a ház körüli apróbb vízmegállásokban, például eldugult ereszcsatornában, vödrökben, gyermekjátékokban összegyűlt vízben is képesek kifejlődni. Az aszályos időjárás ellenére folyamatosan terjednek és a meleg égövi eredetük miatt a hőséget is jól bírják.
Az inváziós szúnyogfajok visszaszorítása és terjedésük megakadályozása érdekében célszerű felszámolni a ház körül pangó vizeket, valamint szúnyoghálóval lefedni az esővízgyűjtőket. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az intézmény honlapján elérhetőek – olvasható az OKF közleményében.
