Fotó: Építési és Közlekedési Minisztérium
Átadták az M44-es gyorsforgalmi út M5 autópálya és Szentkirály közötti szakaszát; Kecskeméttől immár Békéscsabáig kétszer két sávon 110 kilométer/óra sebességgel közlekedhetnek az autósok – tájékoztatta lapunkat közleményében az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Közölték: a fejlesztés a minisztérium beruházásában, hazai forrásból valósul meg. Az M5 és Szentkirály közötti szakasz teljes kivitelezését a Hódút Építő Kft. végezte, a beruházás értéke bruttó 185,3 milliárd forint.
Mint ismertették, az M5 és Szentkirály között 14 műtárggyal 32,2 kilométer hosszú, kétszer két forgalmi sávos, leállósáv nélküli autóút valósult meg, mely csatlakozik az M44 autóút Szentkirály–Lakitelek szakaszhoz. A beruházás révén összeköttetés jött létre az M5 autópályától, Kecskemét térségétől Békéscsaba felé, csatlakoztatva a Békés vármegyei várost a gyorsforgalmi úthálózatba.
Fotó: Építési és Közlekedési Minisztérium
A keresztező országos utakat és földutakat az autóút felett, a Cegléd–Szeged vasútvonalat a tervezett autóút alatt vezették át. A szakasz elején Csillik Pihenő épült ki mozgásérzékelős közvilágítással. A Budapest irányba tartók számára a szelvényezés szerinti bal oldalon napelemes árnyékoló konzolokkal ellátott parkolók létesültek, így csökken a pihenő rezsiköltsége – emelték ki.
Emlékeztetnek: az M44-es gyorsforgalmi út 125 kilométeres hosszban mintegy 543 milliárd forint hazai költségvetési forrásból épült meg kilenc év alatt. Építése a minisztérium jogelődjének, a NIF Zrt.-nek az égisze alatt vette kezdetét még 2016-ban. Az első, Tiszakürt és Kondoros közötti, 61 kilométeres szakasz 2019-ben, a Kondoros és Békéscsaba közötti, 17,6 kilométeres szakasz egy évvel később épült meg. Az új tiszaugi Tisza-hidat is magába foglaló Lakitelek és Tiszakürt közötti, 10 kilométeres út 2021-ben, a Szentkirály és Lakitelek közötti 4,6 kilométeres szakasz 2024-ben készült el.
Fotó: Gyulai Hírlap – Építési és Közlekedési Minisztérium
Az új szakasz átadó ünnepségén beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Lezsák Sándor országgyűlési alelnök, a Bács-Kiskun vármegye 4. számú választókerületének országgyűlési képviselője.
Az MTI tudósítása szerint a kormányfő régi adósság törlesztéséről beszélt Bács-Kiskun és Békés vármegye lakói felé az M44-es gyorsforgalmi út új szakaszának átadásával.
Orbán Viktor azt mondta, hosszú évtizedekig mostoha része volt ez Magyarországnak, se akarat, se pénz nem volt arra, hogy bekössék az ország közlekedési és gazdasági vérkeringésébe, pedig a kommunizmus megdöntésében és Magyarország függetlenségének visszaszerzésében döntő szerepet játszó települések találhatók itt.
Felidézte az 1985-ös szarvasi országos szakkollégiumi találkozót, amit a Fidesz megalakításához vezető út egyik fontos állomásának nevezett. Hozzátette, a 44-es régi út mellett található Lakitelek is, a magyar nemzeti megújulás központja.
„Ami nekünk, rendszerváltó fiataloknak, Szarvas, a rendszerváltó nemzeti értelmiségnek, Lezsák képviselő úr nemzedékének, Lakitelek” – fogalmazott.
Elmondta, a kormány 2016 óta folyamatosan dolgozik ezen az útvonalon, 2019-ben adták át az M44-es Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszát, 2020-ban "kihúzták" az utat Békéscsabáig, 2021-ben Lakitelekkel is összekötötték, tavaly pedig Szentkirállyal, most Kecskemét volt soron.
Elmondta, még nem végeztek, mert Békéscsabáról Budapestre ugyan már közvetlen az összeköttetés, de fordítva még nem, az talán jövőre lesz kész.
Hozzátette: több mint 125 kilométer gyorsforgalmi utat építettek ki, sokat javítottak az itt élők életminőségén, akik rászolgáltak erre, mert ezt a vidéket szorgalmas, boldogulni akaró, hazájukat szerető, nemzeti érzelmű emberek lakják. Azt mondják, a városi levegő szabaddá tesz, ez a hely és az itt élők a bizonyíték arra, hogy „a vidéki levegő meg magyarrá tesz” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a Kunság az ország közepe, de ez a térség ma már nemcsak mezőgazdasági termékeket és az Alföld szépségét adja az országnak, ipari erőközponttá is vált.
Példaként hozta a térségben működő kecskeméti Mercedes gyárat és a mellette lévő autóipari beszállítókat, az Univert, amelyet a magyar élelmiszeripar egyik büszkeségének nevezett, a gyulai Airbus beruházást, a szarvasi kávéfőzőket gyártó céget, és a Duna Aszfaltot is, amely nélkül – tette hozzá – nem lenne út, amit ma átadhatnának.
Hangsúlyozta: Európában ma gyárakat zárnak be, Magyarország viszont új gyárakat akar, a régieket pedig bővíteni fogja. Értékelése szerint ebben segít az új út is, amivel gyarapodhat az ipar és nőhet a kereskedelem, könnyebb lesz új gyárakat építeni és a régiek kapacitását növelni.
Közölte: az M44-essel több lehetőség, több munka és több erőforrás jön; az ország utolsó, jelentősebb munkaerő-tartaléka is Békésben található, nekik is lehetőséget akarnak teremteni.
„Az évek során mi lettünk az útépítések kormánya: 2010 óta a gyorsforgalmi utak hossza másfélszeresére nőtt, az állami vagyont 15 év alatt megdupláztuk. Magyarország büszke lehet erre a teljesítményre” – mondta.
Hangsúlyozta: a kormány elhatározta, hogy minden megyei jogú város elérhető lesz gyorsforgalmi úton, és az elmúlt években be is kötötték a gyorsforgalmi hálózatba Egert, Szolnokot, Salgótarjánt, Sopront és Kaposvárt. Hozzátette: az M44-es út átadásával pedig Békéscsaba is „belép ebbe a klubba”.
Jelezte azt is: itt nem állnak meg, a következő években háromsávosra bővítik az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályát, megépítik az M8-as autópályát is, és Budapest érintése nélkül lehet majd utazni Nyugat- és Kelet-Magyarország között.
Az M44-es út vonzáskörzetében több mint 120 ötezer fő alatti település is található, amelyek lakói mostantól gyorsabban érhetik el úti céljaikat. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének a falvak is nyertesei – mondta.
