A közlemény szerint az édesítőszer kockázati besorolásának módosítása ugyan „nagy viharokat” kavart a médiában, ám a tudomány jelen állása szerint nincs ok a pánikra.
A NAK tájékoztatása szerint mivel a szakértői bizottság az elfogadható napi beviteli értékét a korábbi 40 milligramm per testtömegkilogramm szinten tartotta, ezért az élelmiszeripar szereplőinek sem kell változtatniuk a receptúrán.
Ha mégis az aszpartám kiváltása mellett döntenek, azt csak a fogyasztói hangulat indokolja – tették hozzá.
Emlékeztettek, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató ügynöksége, valamint a FAO Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet Élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó Vegyes Szakértői Bizottsága (JECFA) július 14-én közzétette az élelmiszeriparban használt és engedélyezett édesítőszer, az aszpartám egészségre gyakorolt hatásainak értékelését.
Az emberi karcinogenitás „korlátozott bizonyítékára” hivatkozva az IARC az aszpartámot a „lehetséges, hogy rákkeltő az ember számára” csoportba sorolta. „Ez azt jelenti, hogy közvetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, hogy az emberben a rákos megbetegedés kialakulását elősegíti az aszpartám, viszont állatkísérletekben már mutatkoztak olyan eredmények, amik bizonyos dózis feletti bevitel esetén rákos sejtek kialakulását elősegíthetik” – olvasható a közleményben.
Úgy folytatták, hogy egy liter diétás üdítő a Magyar Élelmiszerkönyv szerint legfeljebb 600 milligramm aszpartámot tartalmazhat. Ez azt jelenti, hogy egy 60 kilogrammos embernek 4 litert kellene elfogyasztania mindennap, hogy valóban kockázatot jelentsen számára.
A tejalapú desszertek esetében 1000 milligramm per kilogramm a maximálisan felhasználható mennyiség. Ez egy 15 kilogrammos gyermek esetében azt jelenti, hogy több mint fél kilogramm terméket kéne minden nap elfogyasztania, hogy valóban kockázatot jelentsen számára az aszpartám – írták a közleményben.
