A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára hozzátette, hogy sok cég az év utolsó hetében jut végleges döntésre, tavaly például a két ünnep között több mint 4600 cég nyilatkozott a kiva választásáról. Az eddigi rekord 2017-ben volt, akkor szilveszterkor több mint háromezer cég jelentkezett be a kivára.
Jövőre a 10 százalékos kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót – mondta Izer Norbert, megjegyezve: ha csak az adómértékeket hasonlítják össze, akkor a 10 százalékos kiva áll szemben 22 százaléknyi adóteherrel.
Hangsúlyozta, hogy nemzetközi összehasonlításban példaértékű lehet a magyar kisvállalati adó, hiszen nemcsak jelentős megtakarítást jelent a cégeknek, hanem a beruházások és a fejlesztések ösztönzése révén is növeli az ország versenyképességét.
Mint mondta: ha egy cég növekedni, bővülni szeretne, akkor a kiva olyan adómegtakarítást biztosít, amelyet szinte egyetlen, az Európai Unióban jelenleg hatályban lévő adófajta sem képes nyújtani. Az adó alapja ugyanis a bértömeg és az a profit, amelyet a tulajdonosok kivesznek a vállalkozásból, vagyis a vállalkozásból kivont vagyon.
Majd hozzátette, hogy nem érdemes sokat gondolkodni a kivára váltáson azoknak, akik növekedésre, beruházásra, fejlesztésre fordítják a nyereségüket. De a jelentős bérköltséggel rendelkező cégeknek, így többek között az informatikai, mérnöki, tanácsadási, oktatási, egészségügyi ágazat szereplőinek is érdemes a kivát választaniuk.
Izer Norbert emlékeztetett, hogy a választásban segít a Pénzügyminisztérium és az adóhivatal is, a tárca kiva-kalkulátorával 10 perc alatt kiszámítható a kisvállalati adóval elérhető adóelőny várható nagysága.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az év végén különösen fontos szerep hárul az adószakmára, mert jellemzően a könyvelők és az adótanácsadók azok, akik ügyfeleiket támogatva, megtalálják a vállalkozások számára legkedvezőbb adózási módot; azt, az adófajtát, amellyel legálisan a legtöbb adó spórolható meg – húzta alá az államtitkár.
