csige gábor és görgényi ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Görgényi Ernő azzal kezdte, hogy idén nehéz helyzet elé állította a városvezetést a koronavírus-járvány, hiszen lényegesen csökkentek a bevételek, ennek ellenére olyan költségvetést állítottak össze, amely garantálja a város biztonságos működését, a városüzemeltetési feladatok ellátását.
Kiemelte: prioritás volt, hogy a városüzemeltetési költségek ne csökkenjenek, tehát a közterületek karbantartása, a zöldfelületek ápolása, gondozása, a virágosítás vagy éppen a szökőkutak üzemeltetése terén ne legyen visszalépés ebben a nehéz helyzetben sem.
Mint mondta, a járvány okozta visszaesés érinti a gyulai vállalkozásokat is, ez pedig az önkormányzatot is, hiszen ha a vállalkozók kevesebb adót fizetnek, akkor kevesebb a bevétel is.
Hozzátette: a kormány azzal segíti az egyéni vállalkozókat, valamint a kis- és középvállalkozásokat, hogy csak a 2020. évi helyi iparűzési adó ötven százalékát kell befizetniük 2021-ben. Hangsúlyozta, hogy ez nem automatikus, a vállalkozásoknak kérvényezniük kell, hogy élhessenek a lehetőséggel.
Az előző évi adatok alapján Gyulán 2321 vállalkozás lehet jogosult az adókedvezmény igénybevételére, ha pedig mindenki él a lehetőséggel, akkor 290 millió forint marad a vállalkozásoknál, viszont ez hiányozni fog a költségvetésből.
A polgármester elmondta, hogy a vállalkozások még ennél kevesebb adót fognak fizetni a nemzetgazdaság tavalyi hétszázalékos visszaesése miatt, így a számítások szerint idén 600 millió forint helyi iparűzési adó befizetése várható, amely jelentősen kevesebb a 2019-es 1 milliárd 47 millió forinthoz képest.
Aláhúzta: a gépjárműadó elvonása 95 millió forint bevételcsökkenést eredményez, a turizmus csökkenése miatt pedig várhatóan 100 millió forinttal csökken az idegenforgalmiadó-bevétel.
– A pandémia miatt összesen 600 millió forinttal kevesebb bevétel várható idén annál, mint amennyire a pandémia előtt számítottunk – összegezte Görgényi Ernő.
Hangsúlyozta: szigorú takarékossági intézkedésekkel és a saját bevételekből finanszírozott beruházásokkal tudják egyensúlyban tartani a költségvetést. Példaként hozta fel, hogy idén nem lesz lehetőség megigényelni a helyi értékvédelmi támogatást, lefelezték a sportegyesületek támogatását, valamint az Implom József általános iskola tetőfelújításának költségének felét sem tudják vállalni az eredeti tervek ellenére.
– Nagyon fontos, hogy hatékonyan segítsük a rászorulókat, ezért a települési szociális támogatásokra szolgáló összeget 20 millió forinttal megemeltük – mondta a városvezető, hozzátéve, hogy megőrizték a Bursa Hungarica és a Bay Zoltán-ösztöndíjakat, valamint a művészetoktatásban tanulókat segítő Erkel Ferenc-ösztöndíjat is.
A polgármester kiemelte, hogy néhány beruházásra idén is lesz lehetőség, azonban ezek a beruházások pályázati támogatás segítségével valósulnak meg, minimális önerő ráfordításával.
Újraépítik a szanazugi kerékpárutat – amelynek már tavaly elkészült egy 800 méteres szakasza –, újraaszfaltozzák a Leiningen utcát, valamint új járdát építenek az Élővíz-csatorna partján az Erkel-gimnáziumtól a Bartók utcai hídig, új játszóteret építenek a Dr. Adler Ignác utcai parkban, valamint folytatják a fásítási és az erdőtelepítési munkálatokat.
Elmondta azt is, hogy a választókörzetek számára idén is biztosítják az 5 millió forintos – Gyulavári esetében a 10 millió forintos – körzeti karbantartási keretet, amelyből kisebb-nagyobb javítások, építések valósíthatók meg.
A városvezető azzal folytatta, hogy az elmúlt évek beruházásaihoz kétszer vettek igénybe beruházási hitelt, az egyiket az OTP, a másikat az Erste Bank által, mindkettő 300 millió forintról szólt.
Előbbi éves törlesztőrészlete évente 60 millió forint, és évi 5 millió forint kamatot fizetnek utána. Ebből már visszafizettek 180 millió forintot, a fennmaradó 120 millió forintot idén, illetve 2022-ben rendezik. Utóbbi hitel esetében ugyanezek a feltételek, ezt idéntől kellene elkezdni törleszteni.
Görgényi Ernő arról is beszélt, hogy nehéz megjósolni a következő évek gazdasági folyamatait, ezért az a céljuk, hogy minimalizálják a kockázatot, így felvetődött a lehetősége annak, hogy egyben visszafizessék a hitelt.
– A kormány tavaly számos esetben jelentős pénzügyi segítséget nyújtott nekünk, amikor több pályázatunk önerejét vagy annak túlnyomó részét, megtérítette önkormányzatunk számára.
Mint mondta, kormányhatározatokban mondták ki, hogy többlettámogatást nyújtanak az önkormányzatnak, miután a projekteket szigorú vizsgálatnak vetették alá, a megvalósult műszaki tartalmat, valamint a felmerült többletköltségek indokoltságát is megvizsgáltatták szakértőkkel.
A törökzugi óvoda, a galbácskerti óvoda és a gyulavári óvoda felújításának önerejéhez 50,8 millió forint támogatást nyújtottak, a Béke sugárúti körforgalom létesítésének önerejéhez 20,9 millió forintot biztosítottak. A városerdei kerékpárút esetében ez az összeg 117,5 millió forint, míg a Stefánia-szárny rekonstrukciójához 249,6 millió forint támogatás érkezett. Mindezek az összegek – összesen 439 millió forint – az eredeti pályázati támogatáson felül érkeztek a kormánytól.
Hangsúlyozta: konzultált a képviselőkkel, közösen döntöttek úgy, hogy az előttünk álló évek gazdasági stabilitását az növeli, ha ebből az összegből visszafizetik a második 300 millió forintos hitelt.
Csige Gábor a kiadási és bevételi oldalakat mutatta be a költségvetésben, grafikonokkal illusztrálva a számokat. Három adatot hasonlított össze: az első a 2020-as évi, eredeti költségvetési előirányzat, a második a tavalyi válságköltségvetés utáni, már a decemberi teljesítéseket is tartalmazó végleges előirányzat, a harmadik a 2021. évi előirányzat.
A kiadási oldalról a működési – ide tartoznak például a személyes juttatások és a dologi kiadások –, valamint a felhalmozási és a tartalékkiadásokat összegezte. Utóbbiról elmondta, hogy mindig úgy indulnak neki az adott évnek, hogy legyen egy tartalékösszeg, ez tavaly 320 millió forint volt, idén pedig 631 millió forint lesz.
A jegyző a bevételeket, valamint a polgármesteri hivatal bevételeit és kiadásait bemutatta.
