Gyulai Hírlap - Időutazás Gyulán – 2021. szeptember

SZEPTEMBER

Szeptember 1. (1971): 50 évvel ezelőtt indult el az egykori 3. Számú Általános Iskolában az 1. és a 3. osztályokban a szakosított testnevelés-tagozat.

Szeptember 1. (1996): 25 évvel ezelőtt az újonnan felszentelt Szent Anna Leánykollégium az Apor tér 1. szám alatt már fogadta a középiskolásokat. Ekkor még csak az épület egy részét sikerült felújítani.

Szeptember 1. (1996): 25 évvel ezelőtt az 1566-os gyulai várvédő hősök tiszteletére emlékünnepséget rendezett a Keresztény Építők Közössége a várban. Az emlékező beszédet Borbély Tamás tanár mondta, majd ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész mondott imát a hősök emlékére. Ezt követően dr. Raffay Ernő történész „A magyarság megmaradásának esélyei a Kárpát-medencében, a trianoni és párizsi békediktátumok felülvizsgálatának jogi lehetőségei” címmel tartott előadást. Közel százan vettek részt a megemlékezés programjain.

Szeptember 1. (1996): 25 évvel ezelőtt jött létre a kórház Interdiszciplináris Ápolási Egysége (az Aktív Ápolási Osztály) 20 ággyal. Az egészségügyi ellátás mátrix szervezeti formában üzemel, több osztály betegeinek ellátásával.

Szeptember 1. (2016): 5 évvel ezelőtt városunkban megszűnt az analóg jellel sugárzott adás, a Gyula Televízió műsorai a továbbiakban csak digitálisan voltak elérhetők.

Szeptember 1–3. (2011): 10 évvel ezelőtt a Magyar Közgazdasági Társaság a Romániai, a Szlovákiai és a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaságokkal közösen, a Nemzeti Civil Alap pályázati támogatásával szervezte meg Gyulán, a Harruckern János Közoktatási Intézményben a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Közgazdászok I. Találkozóját. Több mint 100 hazai és határon túli fiatal magyar közgazdász és közgazdászhallgató érkezett a szakmai rendezvényre. A gyulai találkozó kiemelt célja volt: a Kárpát-medencei térség gazdasági potenciáljának megismertetése, a résztvevők és a szervezésben együttműködő magyar közgazdászszervezetek szakmai, civil és tudományos kapcsolatrendszerének erősítése, valamint sikeres vállalkozások, jó gyakorlatok bemutatása a hallgatóság számára.

Szeptember 3. (1971): 50 évvel ezelőtt Gyulán, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) épületének előadótermében hévízfeltárási és hasznosítási ankét volt. Az igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei csoportja szervezte meg az országos szakmai találkozót. Az ankét elnökségében dr. Vadász Gyula, az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság vezetője és Cinkotszky István, az OVH vízellátási és csatornázási főigazgatóságának főigazgató-helyettese is részt vett. Számos előadás hangzott el a rendezvényen a témában. Az előadásokat vita követte, melynek során a megjelent szakemberek kifejtették véleményüket a napirendre került feladatok megoldásával kapcsolatban.

Szeptember 4–11. (1921): 100 évvel ezelőtt először rendeztek Gyulán a helyi iparosok az ipartestület helyiségeiben áruminta-kiállítást és áruvásárt. A kiállítók szorgalmasan készültek arra, hogy megmutassák a város vonzáskörzetében élő érdeklődő közönségnek ipari készítményeik versenyképességét. A vásáron a gazdaságban és a háztartásban szükséges felszerelés, bútor, ruházati és vegyes ipari készítményeken kívül több praktikus újítást is bemutattak.

Szeptember 5–15. (1971): 50 évvel ezelőtt rendezték meg Budapesten a Vadászati Világkiállítás Nemzetközi Természetfilm Fesztiválját. Ezen a rendezvényen „A darázs” című természetfilm – Kiss István fényképezte, Kiss Örssel közösen hangosította – bronzdíjat nyert, emellett pedig megkapta Ortutay Gyula akadémikusnak, a TIT elnökének a tudományos igényű, magas színvonalú amatőr munkáért kiírt különdíját.

Szeptember 6. (1921): 100 évvel ezelőtt József Dezső rajztanár felhívást tett közzé a Békés megyei képzőművészekhez, hogy hozzanak létre egyesületet. A felhívás hatására létrejött az első gyulai művésztelep és Békés megyei egyesület.

Szeptember 6. (1946): 75 évvel ezelőtt Gyulán, az alispáni hivatalban, megalakult a középiskolai népi kollégiumi szervezőbizottság. Tevékenységének eredményeként a következő hónaptól kezdve működött Gyulán a Dózsa György Népi Kollégium.

Szeptember 7. (2016): 5 évvel ezelőtt írták alá azt az együttműködési megállapodást, amely lehetővé tette, hogy Gyulán is bevezessék a Pető-módszert. A fürdőváros volt az első vidéki helyszín, ahol elérhetővé váltak a Pető Intézet szolgáltatásai. Az együttműködési megállapodást Budapesten írta alá Mihályi Máté, a Pető András Főiskola kancellárja, Alt Norbert gyulai alpolgármester és Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója. A dokumentum értelmében első lépésben még ebben az évben kialakítják a Gyulai Pető Prémium Pontot a várfürdő területén, második lépésben pedig létrehozzák a Dél-alföldi Regionális Pető Központot. Így Békés megyében is elérhetővé vált a Pető-módszer. A megállapodással a Pető Intézet célja: a külföldiek számára is elérhető, prémiumellátást nyújtó központokat hozzon létre Magyarországon. Kiemelte továbbá, hogy a Regionális Pető Központokban a térségi rászorulókat helyben láthatják el. Gyula városnak a megállapodás unikális és minőségi szolgáltatásbővülést jelent a település gyógyászati kínálatában. Ugyanakkor azzal, hogy a Pető-módszer Gyulán is hozzáférhetővé válik, a város hatalmas lépést tesz esélyegyenlőségi programja megvalósulása felé. A várfürdő szempontjából pedig szakmai profiljának bővülését várják.

Szeptember 10. (1946): 75 évvel ezelőtt alakult meg 24 kisiparos és szakmunkás belépésével a Gyulai Szabók Kisipari Termelőszövetkezet. A szövetkezet első üzletét 1947. április 15-én nyitották meg az akkori Szabadság tér 1. szám alatt. Hivatalos létesítő okirata 1950. február 16-án keletkezett. 1999. június 28-án Gyulai Szabók Rt. nevű társasággá alakult át. A részvénytársaság megszűnt 2006-ban.

Szeptember 14. (1996): 25 évvel ezelőtt ünnepélyesen felavatták az Alföld-Fiumei- vasútvonalra emlékező domborműves bronztáblát. Az emléktábla Návay Sándor szobrász alkotása. Lebenszky Attila és Szabó Gyula leplezték le a gyulai vasútállomás falán elhelyezett emléktáblát.

Szeptember 15. (1946): 75 évvel ezelőtt nyílt meg a gyulai gimnáziumban a dolgozók gimnáziumának V. osztálya. Itt az első érettségi 1949. január 15-én volt. 22 fő érettségizett le akkor. Dr. Kiss László érdeme az, hogy létrejött a dolgozók gimnáziuma.

Szeptember 16. (1871): 150 évvel ezelőtt a gyulai vörös inges tornászok Nemzeti Torna Egylet (NTE) első országos versenyén bemutatott gyakorlatát emlékéremmel díjazták.

Szeptember 16. (2011): 10 évvel ezelőtt 30,5 millió forint összegű beruházást adtak át a Gyulai Várfürdőben. Az intézmény a Castello Wellness és Szaunakertet újította meg, illetve bővítette ki. A beruházással a szaunakert kényelmesebb, könnyebben megközelíthető és biztonságosabb lett. A kizárólag gyulai vállalkozókkal és szakemberekkel megvalósuló beruházás során újjáépítették a januárban leégett Bástya szaunát, az utcafrontról lebontották a barikádrendszert, mellyel új, rendezvények szervezésére alkalmas közösségi tér alakult ki. A várfürdő önerőből 20 millió forintot áldozott a modernizálásra, a fennmaradó 10 millió forintot a tűzkár miatt a biztosító állta. Nagy változás, hogy ezentúl közvetlen az utcafrontról is megközelíthető a létesítmény. A szaunák a vendégek által kevésbé használt részre kerültek, ahová 420 új növényt telepítettek, köztük 70 tő örökzöldet, valamint a vendégek kérésére két ivókutat is létesítettek.

Szeptember 16. (2016): 5 évvel ezelőtt újult meg a Bajcsy-Zsilinszky Úti Óvoda épülete. A teljes körű felújítás 45 millió forintba került. A felújítás során a tető megújult, a külső homlokzatra hőszigetelő réteg került, új mosdó és melegítőkonyha létesült, emellett kicserélték az összes nyílászárót, egy egyedülálló légtechnikát építettek be, új, akadálymentes bejárót alakítottak ki, és az épület körüli járdákat is átépítették. A városvezetés és az országgyűlési képviselő jelenlétében történt meg a felújított óvoda ünnepélyes átadása.

Szeptember 17. (2011): 10 évvel ezelőtt szervezték meg a Békés-Arad-Bihar Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Üzletember találkozót a városi tornacsarnokban. A három megyében található élelmiszer-ipari feldolgozóüzemek vezetőivel, mezőgazdasági szereplőinek részvételével zajló esemény keretében csaknem 40 kiállító és közel 100 üzletember vett részt. Az eseményen szekcióüléseket is szerveztek húsfeldolgozók, állattartók, gabona, zöldség-gyümölcs, tej-tojás témákban.

Szeptember 18. (1921): 100 évvel ezelőtt megalakult Békéscsabán a Békésmegyei Képzőművészek Csoportja, amely József Dezső gyulai polgári iskolai rajztanár és festőművész felhívása alapján valósult meg. Tagjai lehetnek a vármegyebeli festők, rajztanárok, szobrászok, a rajzoló- és építőművészek, akik a megye nagyobb helységeiben időnként tárlatokat rendeznek, a képzőművészeteknek barátokat szereznek, propagandát szerveznek. Programja a szigorúan művészi színvonalon álló művek bemutatása által a művészi élet és érdeklődés felkeltése, melyet nemcsak tárlatok rendezésével, hanem hangversenyekkel, estélyekkel, matinékkal, hazai nagy művészeink életének, műveinek Uránia-szerű ismertetésével is, művészeti vonatkozású előadásokkal s ennek keretén belül később művészi estélyekkel óhajt szolgálni és népszerűvé tenni.

Szeptember 18. (1971): 50 évvel ezelőtt a gyulai kórház rekonstrukciója keretében elkészült az új II.-es sebészeti osztály. Dr. Sáró András, a kórház igazgató főorvosa mutatta be az orvosi karnak és a személyzetnek az új osztályt. A modern orvosi berendezésekkel, korszerű műtővel ellátott 51 ágyas II.-es sebészeti osztály az akkori paraméterek szerint mind a betegeknek, mind a személyzetnek megfelelő körülményt biztosított a hatékony gyógyításhoz. A csaknem egymillió forintos költséggel készült új osztály légkondicionáló berendezése állandó hőfokot biztosított, ami elengedhetetlenül szükséges volt, különösen a műtőben.

Szeptember 20. (1896): 125 évvel ezelőtt született Gyulaváriban P. Dobra György napszámos, kubikos, mezőgazdasági munkás. Nyolcgyermekes parasztcsaládba született. Még gyermekkorában elhunyt az édesapja, így korán napszámba kellett mennie. 1915-ben besorozták, végigharcolta az első világháborút. 1919-ben belépett a Vörös Hadseregbe, majd a harcokban megsebesült. Sebesülése után visszatért Gyulaváriba, ahol a Nagyatádi-féle földosztáskor kapott 2 hold földet, de nem tudott megélni belőle. 1931-ben a Szociáldemokrata Párt gyulavári szervezetének tagja lett. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, decemberben szovjet hadifogságba esett. 1945 nyarán jött haza, akkor belépett a Magyar Kommunista Pártba. Az újabb földosztáskor újabb 2 hold földet kapott: az immár 4 hold földön gazdálkodott 1952-ig.  A gyulavári Új Élet Termelőszövetkezet egyik alapító tagja lett. Végig kitartott a politikai meggyőződése mellett, volt tanácstag is a községben. Jó természetű volt: optimista, jó kedélyű, társaságot kedvelő, szépen éneklő és citerázó, bizalomgerjesztő ember. Idős emberként, 1972-ben lányához költözött Szeghalomra. Meghalt Szeghalmon, 1975. október 30-án.

Szeptember 22. (2016): 5 évvel ezelőtt avatták fel a törökzugi új nyugdíjas klubot. A Pósteleki utcai ingatlant 300 ezer forintból újították fel. A két szobából álló ingatlanban korábban vegyesbolt üzemelt. Mivel a földszinti helyiség önkormányzati tulajdonban áll, a városvezetés a helyi idősek rendelkezésére bocsátotta azt, a korábbi klubjuk megszűnése után. A korábbi klubházat meg kellett szüntetni a törökzugi bölcsőde bővítése miatt. Az új klubház termeiben biliárdasztal, székek és asztalok várták a kikapcsolódni vágyó környékbelieket. Maguk a nyugdíjasok újították fel az elkészült helyiséget, korukat meghazudtolva festettek, pakoltak, és a burkolat egy részét is kicserélték. Így igyekeztek minél szebbé varázsolni a helyiségeket.

Szeptember 27. (1896): 125 évvel ezelőtt Gyulán tartották meg a vármegyeházán a Békés Megyei Egészségügyi Egyesület alakuló közgyűlését. A közgyűlésen 153 alapító tag volt jelen, s két szakosztályt alakítottak. Az egyesület elnöke dr. Fábry Sándor lett, alelnök dr. Hajnal Albert, titkárnak dr. Kun Pált, pénztárosnak Bodoky Mihályt és jegyzőnek Verner Lászlót választották meg. 18 tagú választmány segítette a tisztikar tevékenységét. Orvos- és természettudományi, valamint közigazgatási szakosztállyal rendelkezett.

Szeptember 29. (2011): 10 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között felavatták Ioan Tolan aradi szobrász Harruckern János György-szobrát Gyulán. Az alkotást a Harruckern János Közoktatási Intézmény díszudvarában helyezték el. Beszédet mondott Farkas Zoltán, a Békés Megye Képviselő-testületének elnöke és dr. Görgényi Ernő, a város polgármestere.

Szeptember (2016): 5 évvel ezelőtt már online is elérhetővé vált a „Békés” című újság. Az 1869-ben indult lap több mint hatvan éven keresztül tudósította az olvasókat a megye és a város életéről. A lap digitalizálása a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, a Békés Megyei Könyvtár, valamint a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium összefogásával valósult meg. A digitalizálást az Arcanum Adatbázis Kft. végezte el. Ingyenesen hozzá lehet férni a lap tartalmához a cég Hungaricana.hu oldalán.

Szeptember (2016): 5 évvel ezelőtt virtuálisan is bejárhatóvá vált a gyulai Almásy-kastély. Az új szolgáltatással így bárki megnézheti a kiállítást. A Google Maps Street View „See Inside” alkalmazásának kiterjesztésével már nemcsak a város utcái járhatók be, hanem a kastély falai közé is be lehetett menni. Tervek szerint a kastélyon kívül a vár, majd pedig az összes közművelődési intézmény csatlakozik a kezdeményezéshez. A város ezzel elindult azon az úton, hogy történelmét, értékeit és érdekességeit a virtuális téren keresztül közelebb juttassa a tizenéves generációkhoz.