Fotó: Gyulai Hírlap
125 évvel ezelőtt, 1894. júliusában a református egyház templomában díszes órát helyeztek el, amely Dadai József nagyváradi műlakatos és toronyórakészítő műhelyéből került ki. A kész órát és annak helyére tételét helyi szakértők vizsgálták meg: Herbert Alajos gépész és Kiss István lakatos. A szerkezet készüléke kitűnő és kifogástalan volt, a vaseszközök tökéletes és a szerződésnek teljesen megfelelőek voltak. A toronyóra a Graham rendszer alkalmazásával 3 főrészből állt: a járó vagy mutatókat vezető és irányító, továbbá a negyedeket, végül az egész órákat ütő szerkezetből, amelyek mindegyikének főkerekei az e célra készített különleges ágyú ércből voltak megalkotva. Az alkalmazott acél orsók, valamint a kerekek acélozott tengelyei szintén ágyú ércből készített perselyekben voltak elhelyezve, a felhúzást könnyítő és a legcélszerűbbnek bizonyult módon alkalmazható külön-külön felhúzó, mozgó órákkal volt ellátva. Az órainga szabályozókkal volt ellátva, egyéb részek vertvasból voltak készítve. 10 évi jótállást adtak mellé. Az óra munkadíja, beleszámítva az óragépezetet üveges festett tokkal való csinos beállítást, kétszeri festést, 1000 forint volt.
Fotó: Gyulai Hírlap