Krasznai Dóra Lizbett és Hanna Boglárka a családi igluban
A Gyulai Hírlapnak Krasznai István elmondta: a szombati szánkózásból hazatérve a nejének, Krasznainé Ruck Margitnak támadt az ötlete, hogy hókunyhót építsenek. Természetesen két kislányuknak – a nyolcéves Hanna Boglárkának és a hároméves Dóra Lizbettnek – nem kellett kétszer mondani. Műanyag balkonládákkal kezdtek a hótéglák gyártásához, és a hétvége alatt megépült a kétméteres átmérőjű és egy méter belmagasságú jégházikó. Amint elkészült az alkotmány, a lányok be is költöztek, és játék közben megtapasztalhatták a hókristályok jótékony hőszigetelését.
– Sosem voltunk egyszerűek, de a kihívások mindig megmozgattak minket! Először kijelöltem egy 2,5 négyzetméteres területet, ahonnan elhánytam a havat, és saccra letettem egy kétméteres kört. A téglák sablonjához az előző évi muskátlik balkonládái pont kapóra jöttek, azzal készítettük a téglákat. Az alsó három sort függőlegesen helyeztük el, onnantól fektettük őket, hogy befele íveljenek. A lányok tömték a havat, gyártották a téglákat, majd cseréltünk. A végén, a tapasztásnál már olyannyira dőlt a teteje, hogy a téglák leomlottak volna, így rétegről rétegre, mondhatni hógolyónként kellett felvinni körbe-körbe a havat. A hókunyhóhoz az udvar felének hókészletét elhasználtuk, és még az út mellől is hozni kellett anyagot – mesélte lapunknak a családfő.
A közeledő tavasz és a márciusi eső ugyan nem kedvez az építménynek, a család nagy becsben tartja az „átmeneti melléképületet”. Az eső ellen fóliával védik az iglut, és amíg van hó, az állagmegóvási munkálatok mindennaposak. Bár Gyula város vendéglátása messze földön híres, az eszkimó turistáknak várniuk kell jövő télig, ha ragaszkodnának az otthoni viszonyokhoz.
