Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Sokkötetes erdélyi író, műkritikus mutatkozott be a Mogyoróssy János könyvtárban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2017. október 03. 13:30
Sokkötetes erdélyi író, műkritikus mutatkozott be a Mogyoróssy János könyvtárban
Könyvei közül hármat hozott el Gyulára a 81 éves örökifjú Gazda József

Bár késve érkezett meg Békés megyébe a székelyföldi vonat, Gazda József három kötete mégis időben eljutott október 2-án a Csak tiszta forrásból című Országos Könyvtári Napok gyulai nyitórendezvényére, a szerző kíséretében. A kovásznai író, szociográfus Dézsi János könyvtárigazgató és az érdeklődő publikum kérdéseire válaszolt, így ajánlotta az olvasók figyelmébe a Vezényelt történelem, A Golgota útján és A hajótörött című köteteit a tékában.

 

gazda józsef

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Legyőzte az időt

A sokkötetes szerzőnek elsősorban arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogyan mutatkozna be, mit mondana el magáról, ha ez lenne a feladata, hisz megjelent írásai, kötetei több területet is érintenek: műkritikusként és szociográfusként épp annyira ismert, mint regényíróként.

Gazda József erre így fogalmazott: annak ellenére útra kelt, hogy tisztában van vele, kényelmesebb semmit sem csinálni, mint cselekvő életet élni. Elindult, mert azt is szokták mondani, hogy az ember addig utazgasson, amíg fiatal. Az a típusú ember, aki egész életében az idővel küszködött: mindig több dolga akadt, mint amennyi beleférhetett a napjaiba. Ennek ellenére dolgává tette azt is, hogy élő szóval is tudatosítsa a megtörténteket.

Erdélyben sokáig műkritikusként tartották számon. A kor ugyanis, amelyben pályafutása körvonalazódni kezdett, igényelte ezt a műfajt. Munkássága később a művészettörténettel teljesedett ki. Az elmúlt 60 év alatt írt képzőművészeti cikkeinek gyűjteménye épp a közeljövőben fog megjelenni Erdély művészetéért címmel. De kiadott már nyolc monográfiát és sok nagy formátumú, vaskos könyvet is, tartalmilag értékelhetőket.

 

Megszólaltatta a 19. századi embert

Gazda József a kommunizmusban nem volt a rendszer kegyeltje, mert felismerte a hatalmi célt, miszerint a múltat végleg el kell törölni, a gyökereket ki kell tépni.

Amikor feleségével, a képzőművész Olosz Ellával Nagyenyedről visszakerült Kovásznára tanárnak, egy rendkívül hagyományőrző, összetartó, emberközpontú közösség fogadta. Ez indította arra, hogy megörökítse mindazt, amivel itt találkozott, és amivel másutt már nem igen lehetett. Rádöbbent, hogy küldetése van. Megkereste a legöregebbeket, a százegy, százhárom éveseket, akik még tisztán emlékeztek a múltra, s meséltetni kezdte őket. Ebből a kapcsolatból születtek meg az emlékező történelem, vagyis az oral history műfajába sorolható munkái.

Amikor tavaly Magyarországon meghirdették a Gulág évét, számára játszi könnyedség volt kötetbe foglalni a 30–40 év előtt magnószalagra felvett interjúkat. Ezek a beszélgetések olvashatók A Golgota útján című könyvében, beleértve a második világháború utáni szörnyűségeket is. Közel négyszáz meghurcolt szólal meg az összeállításban, csaknem félezren mesélik el kálváriájukat. Közülük már csak egyetlen személy él.

A falvak emberéről több munkája is nyomdafestéket látott. Az első 1980-ban jelent meg Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezet címmel. A második, a Mindennek mestere: ezt 1993-ban adták ki, s valójában a falusi tudás, találékonyság, értelem csodálatos tárháza.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

„Szinte egész életemben dokumentumirodalmat írtam”

– Bármiről is írok, igyekszem a szavakat úgy formálni, hogy felmutassák a nyelv szépségét. Mert a mi nyelvünk csodálatos – hangsúlyozta a gyulai író-olvasó találkozón Gazda József.

Első regényét, mint mondta, öreg fejjel, 78 évesen vetette papírra. Ennek idén szeptemberben jelent meg a második kiadása. Benne a 20. század történetét összegzi egyetlen család históriáján át. Főhőse a század elején még a nagyszüleiben él, majd az édesapjában, aki 1901-ben születik meg. A folytatásban az ő szemével látja a világot, hisz mint a mondás is tartja, az óriásgyermek messzebb lát az apjánál, akinek a válláról szemléli az eseményeket. Tehát tudja azt is, amit az ősei tudtak, ám ennél ő már sokkal többet is tud. Tudja azt is, amit már csak ő lát.

Ez a Vezényelt történelem, a magyar sorsregény lényege. A könyv nem csupán egy száraz adathalmaz, hanem egy életszerű, élet ízű dokumentum jellegű szépirodalmi mű.

Mindemellett nyelvi dokumentum is, hisz tudatosan épített az emberi sorsokra, az emberi szóra. A szerző ezzel kapcsolatban, és egyben Dézsi János kérdésére is választ adva megjegyezte: a pusztuló moldvai csángókról is írt egy könyvet, amit a kiadó dokumentumregénynek minősített.

 

A szárnyalás vért követelt

A 20. század új időknek új dalaival érkezik, Bécs, Prága, illetve Budapest köré fonódik, és kortársunkká emeli a legfejlettebb emberi tudás megteremtőinek 80 százalékát. A tudomány fantasztikus ütemben kezd el száguldani, folyton csak röpül és gyorsul. Magyarországon, az addigi „hallgass!”, „ki ne nyisd a szádat!” országban a kiegyezés után következik ez be. A magyarok hazája ekkortól kezdődően tör az élre. És mindenben az élre tör.

A 20. század tehát azzal a hittel indul, hogy magával hozza a hatalmas lendületet és az eredményeket, a jólétet és a boldog éveket, vélte Gazda József. Ám ez a haladás magyar földön elfojtott, de meglévő régi értékektől rugaszkodik el, és jut fel a legmagasabb szintre. Ennek köszönhetően lesz régi is, meg a modern is a szárnyalás. És lesz nyílt provokációval felérő, minőséggel kibélelt támadási felület mások számára.

Műveinek nagy részében Gazda József ezt a másságot, ezt a kivételes helyzetet, és az ebből fakadó konfliktusokat boncolgatja. Mindeközben kifejti, milyenek is vagyunk valójában, miféle világhatalmi erőknek vagyunk az áldozatai. Megpróbál rávilágítani arra, hogy kiemelkedő képességeink célpontokká tettek bennünket, ami odavezetett, hogy a 20. század a szörnyű magyar pusztítás évszázada lett. A Vezényelt történelem szilveszter éjszakáján kezdődik, majd száz év múlva, szintén szilveszter éjszakáján fejeződik be, s ezt a tragédiát sommázza.

 

A vakok világában bűnös, aki lát

A Vezényelt történelemmel szemben A hajótörött eseménysora 90 napba sűrűsödik, holott 50 kegyetlen esztendő históriájába avatja be az olvasót.

A hajótörött nem más, mint a családjától, a munkájától és a szabadságától megfosztott szövőgyári mester, a regény pedig Vágó György kétféle útja. Az egyik térben és időben pontosan követhető, a másik csapongó: a lélek, a töprengő szellem útja. A hazugságok tömkelegében az író és a főhős azon töpreng, hogy mi miért történt. A gondolatfolyamba szervesen épülnek bele vers- és prózaidézetek, gyermekmondókák, népdalok, töredékek a Szentírásból és különféle imádságok, politikai viccek, Vágó György identitásának elemei.

Az igazmondásáért üldözőbe vett, fogdába zárt munkás és Gazda József a következőképpen foglalja össze az élet tanulságát: „Nem mondhatod azt, amit érzel, hazudik mindenki mindenkinek. Hazug a világ, hazudnak a hegyek, hazudnak a völgyek, a völgyekben meghúzódó falvak… Hazug a város, hazugok az utcák. Az igazság eltörültetett! (…) Ez a világ olyan, mintha vakok világa lenne. Melyben az a bűnös, aki lát. Csak egy nagyobb bűn van ennél: amit látsz, azt ki is mondod”.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)