Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Zalán Tibor ez élet értelméről beszélt a magyar költészet napján

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2017. április 12. 12:00
Zalán Tibor ez élet értelméről beszélt a magyar költészet napján
Díjazták a Gyermekkorom titkos világa című pályázat legjobbjait

Többszörösen díjazott költő, prózaíró, dramaturg, egyetemi tanár volt a vendége a magyar költészet napi rendezvénynek a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban április 11-én, kedden. Az eseményen a legfiatalabb gyulai versírók elismeréseket vehettek át.

Elsőként a legfiatalabb versírókat díjazták

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Díjkiosztás nyitotta meg a városi könyvtár magyar költészet napi rendezvényét, amelynek Zalán Tibor volt a vendége. A József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő egyben zsűritagként is köszöntötte az egybegyűlteket, hisz részt vett a Gyermekkorom titkos világa című versíró pályázatra beérkezett művek minősítésében. A vetélkedőt az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. a könyvtárral közösen szervezte, s írta ki iskolások számára. Az elismeréseket több kategóriában vehették át a tanulók, ám nem minden korcsoport esetén született első, második vagy harmadik díj.

– Azt szeretem ezekben a művekben, hogy őszinték, naivak, tiszta szívből születtek. A költészet lényege, hogy megérintsen, nem pedig az, hogy a szótagszámok a helyükön legyenek – mutatott rá a Zalán Tibor. A műfajt gyakorolni kell, de nem árt időben számolni azzal, hogy anyagilag nem jó befektetés, hangsúlyozta.

 

Zalán Tibor (balra) az élet és a költészet értelméről beszélt

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A meghívottat Elek Tibor irodalomtörténész kérdezte arról, hogyan lett az abonyi kubikos fiából költő. Zalán Tibor erre azt válaszolta, érthetetlen módon, gyermekkorában ugyanis teljesen tehetségtelennek bizonyult a költészet terén. Versírással katonaként kezdett el foglalkozni, ekkor Pilinszky-utánzatokat fogalmazott meg. Megalázottnak, megsemmisítettnek érezte magát, ezért gondolkodni kezdett az élet dolgai felett, és arra jutott, hogy az embernek a legborzalmasabb körülmények között is meg kell őriznie önérzetét, anélkül, hogy képen vágná a másikat. Aztán hosszú ideig szünetet tartott, nem írt semmit.

Ifjúkori élményeire vezethető vissza az is, hogy a magyar költészet napi estnek a Szétgondolt jelen címet javasolta, adta. Mint mondta, fura hétköznapokat él, nem tartozik semmiféle holdudvarhoz, nem tagja egyik egyesületnek, szervezetnek, érdekszövetségnek sem, csak úgy létezik. Mindene megvan, ami kellhet a fennmaradáshoz, mégsem boldog, nem érzi magát jól, nem szeret élni ebben a világban. Hogy mégis mi az, ami nem stimmel körülöttünk? Nem tudja. Ezen is sokat elmélkedett már, de nem jutott semmire. Csak azt érzi már nagyon régóta, hogy az ember által előidézett feltételek közepette nem lehet élni.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Elek Tibor afelől is érdeklődött, kinek a versét olvasná fel, ha nem a sajátját kellene. Zalán Tibor erre a nemrég elhunyt ungvári Szepesi Attilát nevezte meg. Szerinte ő az, akit jobban kellene ismernünk, mert nem csak, hogy korművész volt, de roppant tájékozott is a szakmában.

A szabad versről Zalán Tibor így vélekedett: csak az művelje, aki a kötött versről már mindent megtanult, aki tudja és műveli összes formáját. A szabad vers ugyanis akkor élvezetes, jó, ha tudod, mit hágsz át, mutatott rá az irodalmár.

Visszatérve kételyeihez, kifejtette, már nagyon fiatalon várta a halált, és nagyon rosszul esett neki, hogy nem jött el érte. Mert a halál meghatározó, költői témaként is. Minél közelebb kerülünk hozzá, annál jobban befolyásolja életünket. Izgató, hisz nem tudunk róla semmit, és amiről semmit sem tudunk, azzal foglalkozunk a legtöbbet.

 

Regény, színmű, vers egyaránt kikerül Zalán Tibor tolla alól

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Elek Tiborral egyetértésben Zalán Tibor arról is szólt, mennyire kevés ma a jó vers. Elképesztő, hogy az igénytelenek rendkívül könnyen találnak maguknak szabad utat, kibontakozási lehetőséget, terepet, a közösségi portálokon és a világhálón gyorsan népszerűvé válnak, hatalmas rajongótábort gyűjtenek maguk köré, míg azok, akik valódi költők és valódi verseket írnak, akiknek gondolataik vannak, nem mondataik, többnyire introvertáltak, nem mernek, vagy nem akarnak kiállni a nyilvánosság elé, inkább névtelenek maradnak, életművük elvész.

A könyvtári esten Zalán Tibor néhány saját verse mellett Szepesi Attila költeményei közül is felolvasott egyet.

 

Költőkről költőknek

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A Gyermekkorom titkos világa című pályázat eredményei a következőképpen alakultak:

 

I. és II. osztály

Kurta Veronika harmadik helyezést ért el.

 

III. és IV. osztály

Molnár Eszter első helyezést ért el.

Bacsa Luca második lett.

 

V. és VI. osztály

Szabó Tünde harmadik helyen végzett.

 

VII. és VIII. osztály

Szegedi Réka első díjban részesült.

Kovács Vivien második lett.

Serfőző Anna harmadik helyezést ért el.

 

IX. és X. osztály

Árvai Zita második lett.

 

XI. és XII. osztály

Kisantal Erzsébet második helyen végzett.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)