Mérföldkőhöz érkezett Gyula térségének árvízvédelmi fejlesztése, miután ma délelőtt lerakták a mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztése című projekt alapkövét. A 7 milliárd 400 millió forintot meghaladó beruházással minimalizálni lehet a tározón belüli környezeti és gazdasági károkat. A Fekete-Körös árhullámának a megcsapolása rövidebb időt vesz majd igénybe, hiszen a tároló megnyitása és bezárása bármikor lehetséges majd szemben azzal, hogy eddig a már megnyitott tározót csak az árhullám lezárását követően lehetett visszazárni.
Az ünnepélyes alapkőletételen Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy a Körösök heves vízjárása már korábban kikényszerítette, hogy az árvízvédelmi rendszernek a töltésen kívül egyéb aktív eleme is legyen. Az igazgató beszédében a 60-as, 70-es évek nagy árvizeire emlékeztetett és kitért a mályvádi szükségtározó megnyitását indokoló későbbi árvizekre is.
A 75 millió m3 kapacitású szükségtározó jelenleg robbantásos, betonküszöbű megnyitási hellyel rendelkezik. Ez a megnyitási mód rendkívül időigényes és bizonytalan eredményességű, sőt csak egyszeri tározónyitást tesz lehetővé. A 100 méter hosszú műszaki biztosítással izolált töltésszakasz elrobbantását követően pedig nem szabályozható a kiömlő víz mennyisége. Emiatt a tározó túltöltődhet és a 87 km2 Fehér- és Fekete-Körös, valamint az országhatár által határolt terület víz alá kerülhet. A Fekete-Körös bal parti töltése az érvényes műszaki előírások szerint nem éri el a kellő magasságot. A jelenlegi lehetőségek melletti tározónyitással a megnyitási hely felett érdemi vízszint csökkenés legfeljebb 5-6 km távolságig jelentkezik, vagyis még az országhatár előtt elenyészik.
A jelenlegi projektnek köszönhetően nő az árvízi biztonság a Fekete-Körös bal partján fekvő, 75 millió m3 kapacitású szükségtározó meglévő megnyitási helyének korszerűsítésével. A beruházás során új felső megnyitási helyet alakítanak ki, valamint töltésmagasítást végeznek el a kivitelezők.
Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője örömének adott hangot, hogy bár a beruházás a tartaléklistáról került a támogatottak körébe, a nyár folyamán megszületett a támogatói szerződés, és várhatóan 2015 végére elkészül a fejlesztés.
- Az árvízi védekezés során az a leglényegesebb, hogy az igazgatóság szakembereinek legyen megfelelő időelőnye a felkészült védekezésre. Ennek az az alapja, hogy a rendkívül magas árvízcsúcsszinteket le tudjuk csökkenteni és a vizet a mederben tudjuk levezetni. A korábbi megnyitásoknál 72 órára volt szükség az előkészületekhez, a fejlesztéssel viszont egy órára lesz csupán szükség – mutatott rá a beruházás egyik előnyére az igazgató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ez idáig a rendkívül költségigényes robbantásos módszerrel nyitották meg a töltéseket.
- A robbantás után a helyreállítás következett, melynek komoly biztonsági és energiaigénye volt, hiszen a víz visszavezetése gravitációs úton nem volt biztosított. Hamarosan a szükséges és költséges energiaigény nulla forintra csökken. További pozitívum, hogy tervszerűen tudjuk majd megnyitni a tározót és 21. századi megoldást találhatunk a térség árvízi biztonságának a megvalósításához - mondta Molnár Béla.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő véleménye szerint a mai alapkőletétellel történelmet írunk, hiszen a szükségtározó korszerűsítése nyolc árvízvédelmi öblözet területén élő 826 ezer fős lakosságot érint azáltal, hogy a terület árvízi elöntöttsége csökken. A fejlesztés főként Méhkerék, Kötegyán, Sarkas, Doboz, Békés, Tarhos, Gyula és Békéscsaba területének a biztonságát erősíti, de a romániai területek árvízbiztonsága is nő. A politikus beszédében a továbbiakban Bodoki Károlyra emlékezett, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával.
