Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A Gyulai Törvényszék célja, hogy az érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • H. É. • HÍREK • 2013. június 10. 13:25
A Gyulai Törvényszék célja, hogy az érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat
Dr. Szabó Mária a Gyulai Törvényszék tanácselnöke, mediációs koordinátora ma délelőtti sajtótájékoztatóján a megállapodás fontosságát hangsúlyozta
Fotó: Gyulai Hírlap - Oláh Szabolcs

A bírósági közvetítői, más néven a mediációs eljárásról tartott sajtótájékoztatót ma délelőtt dr. Szabó Mária a Gyulai Törvényszék tanácselnöke, mediációs koordinátora.

A közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan, a hagyományos vitarendező eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, amelynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett harmadik személy, a mediátor nyújt segítséget. A közvetítői eljárás igénybevételével a már elkezdődött per néhány hét alatt befejeződhet. A közvetítői eljárás lényegesen gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági eljárás, a jogvita hatékonyan rendezhető. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a per helyett a felek párbeszéd útján megállapodásra jussanak, melynek eredményeként nem csak a jogvita rendeződhet, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy a viták mögött meghúzódó konfliktusokat is feloldják. A bírósági mediációs eljárásban lehetőség van arra, hogy a felek egymást kölcsönösen meghallgatva felismerhessék valódi érdekeiket, és megértsék azt is, hogy a másik fél számára mi, és miért fontos. A közvetítő – a felek aktív közreműködésével – képes elsimítani a problémákat, és helyreállítani a párbeszédet, amely jótékony hatással lesz a jövőbeni kapcsolatukra is.

A bírósági közvetítői eljárás célja, hogy a közvetítő segítségével a peres felek találják meg a megoldást a problémáikra, és a közvetítői eljárásban résztvevő felek által elfogadott megállapodás jöjjön létre akként, hogy a döntést a felek hozzák meg. A megállapodással mindenki nyer, miközben a megegyezés növeli az egymás iránti bizalmukat is. Ha a közvetítés eredménnyel zárul, a bíróság kérelemre egyezségbe foglalhatja és jóváhagyhatja a felek megállapodását, ha az megfelel az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek. Így végrehajtható határozathoz jutnak.

- A bírósági közvetítésről tavaly nyáron kezdődött az együttgondolkodás. 2012. július 24-től kezdődően a közvetítő tevékenységet kizárólag bírósági titkárok végezhetik, mégpedig a civilisztika területén elindult peres és felperes eljárásokban. Az új jogszabály szerint olyan megállapodások létrehozását kell elérni, melyek alkalmasak a bírósági eljárás gyorsabb és kevésbé konfliktusokkal terhelt megvalósítására. Cél továbbá, hogy olyan konfliktusrendező metódust iktassanak be a bíróságok az eljárásba, amely megakadályozza a jogvita elmérgesedését és segítséget nyújt a felek jövőbeli együttműködéshez - hangzott el dr. Szabó Mária tájékoztatóján.

A bírósági közvetítés igénybevétele ingyenes és önkéntes, a hozzájárulás az eljárás bármely szakaszában visszavonható. Az eljárás az abban résztvevő felek közös kérelme alapján indul, mellyel egyidejűleg kérniük kell a peres eljárás szünetelésének megállapítását. Megállapodás esetén a felek illetékkedvezményben részesülnek a bírósági eljárásban.

 

Fotó: Gyulai Hírlap - Oláh Szabolcs
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)