Jó hangulatban telt a magyar költészet napja alkalmából szervezett Tiszatáj-est a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Az ország legrégebb óta működő irodalmi folyóiratát és annak online változatát Orcsik Roland és Kollár Árpád szerkesztők mutatták be a gyulai közönségnek. A két Sziveri-díjas költő vendéget is hozhatott magával, így a hallgatóság a lapban rendszeresen publikáló Sopotnik Zoltán író, költő lírájából is ízelítőt kaphatott a magyar vers ünnepén.
Az estét Kiss László író vezette fel, majd Dézsi János könyvtárigazgató köszöntötte a Simonyi-olvasóteremben ülőket. Az intézményvezető beszédében kifejtette, Gyulán komoly hagyománya van a magyar költészet napi rendezvénynek, ezért idén sem telhet el a jeles nap program nélkül a városban.
A rendezvény a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. által, Weöres Sándor születésének századik évfordulója alkalmából meghirdetett versírópályázat eredményhirdetésével vette kezdetét, a költőpalántákat és költeményeiket a rövid időre Árpi bácsivá és Roli bácsivá „avanzsált” szerkesztők értékelték. Az ifjú szerzők felolvasott alkotásaikkal bebizonyították, a versnek nemcsak múltja, de jövője is van.
A díjátadó után a Tiszatáj vizeire evezhettünk. Az ötvenhat éve alapított lapot a vers és kritika rovat szerkesztője, Orcsik Roland mutatta be a jelenlévőknek. A költőtől megtudtuk, a folyóiratnak 2011 óta Hász Róbert a főszerkesztője. A váltás óta nem csupán vizuálisan, de tartalmilag is megújult a kiadvány, hiszen nagyobb teret kapott benne a világirodalom, és gyakran blokkszerűen foglalkoznak egy-egy témával.
A tavaly indult Tiszatájonline-ról Kollár Árpádtól tudhatott meg többet a hallgatóság. Az internetes portálon, melynek részben a Bárkaonline volt a mintája, az irodalmi témák mellett a hagyományos művészeti rovatok is jelen vannak. Annak ellenére, hogy „az internetgeneráció” számára a tájékozódás legfőbb eszköze az internet, a folyóirat nyomtatott változata is népszerű – árulta el a költő. Havonta 1000 példányt adnak el, ami – ismerve a folyóiratok mai helyzetét – igen magas számnak tekinthető. Kollár Árpád szerint ez részben a lap hagyományának, részben a regionális beágyazottságnak köszönhető.
Sopotnik Zoltánt, aki nem mellesleg a Prae című folyóirat prózarovatának a szerkesztője, Orcsik Roland faggatta az olvasóteremben. A Prae olyan, mint a Playboy kicsiben, csak nincsenek benne meztelen nők – utalt viccesen a 10-15 éve létező kiadvány magazinjellegére a négykötetes szerző. A beszélgetésből kiderült, a negyedévente megjelenő lapnak szintén van online változata, mely egészen más tartalommal bír, mint a printverzió.
Az írónak a könyvhéten jelenik meg a mesekötete, nem véletlen tehát, hogy a meseírás is szóba került a szerkesztőségi esten. Sopotnik Zoltán kifejtette, az utóbbi időben igazi meserajongóvá vált, hiszen a mesében jobban tud hinni, mint bármiben. Mint mondta, az általa írt, felnőtteknek és gyerekeknek is szóló történetek tömény, szürreális mesék.
A gyermekversírás két okra vezethető vissza, egyrészt minden költő megzakkan, ha gyerekei lesznek, másrészt ebben van a nagy biznisz – jegyezte meg némi öniróniával Kollár Árpád, aki szintén a gyermekirodalom felé kacsintgat, az utóbbi időben ugyanis maga is elkezdett gyermekverseket írni.
A teremben ülő fiatalkorúakra való tekintettel Orcsik Roland performance-át végül nem vetítették le a szervezők, ám így is elégedetten térhetett haza a gyulai közönség, hiszen jó néhány verset meghallgathatott József Attila születésnapján a városi könyvtárban.
