Öt-tíz év múlva újra a falu és a kisváros lesz az emberi élet egyetlen lehetséges színtere. Hirtelen érnek majd sokat a békési földek, az állatok és termények. Ha konklúziót kell levonni a Gyulai Háttér-kép című fórumot megelőző sajtóbeszélgetésen elhangzottakról, akkor Bayer Zsolt publicista gondolataival kell azt megtenni.
A fórumot Markó István hívta életre az Echo Televízión - másfél éve futó - Háttér-kép című műsort alapul véve. A ma esti rendezvényen is Bayer Zsolt publicista, Bogár László és Boros Imre közgazdász lépett színre azért, hogy városunk és térségünk múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóljon a Katolikus Közösségi Házban, valamint arról, hogy lokális szinten milyen gazdasági és politikai színtérben kell jelenünket látnunk és jövőnket tervezni. A nyilvános rendezvény előtt a szervező és az előadók sajtóbeszélgetésre hívták a helyi médiumok képviselőit a 100 éves (Reinhardt) cukrászdába.
A Gyulai Hírlap a véleményformálóktól többek között arra a kérdésre kereste a választ, mivel ösztönözhetőek a Viharsarok lakói, hogy ne Nyugat-Magyarországon, Budapesten vagy külföldön keressék boldogulásukat.
Boros Imre annak a meglátásának adott hangot, hogy az elvándorlás nem megoldás, hiszen máshol sem jobb a helyzet. Példaként Ciprust hozta fel, ahol néhány éve jóval magasabb volt a nívó: gazdagabbak voltak, az üzemanyag is olcsó volt. Mostanra pedig 10 milliárd forintos hitelfelvételről, magánszemélyek bankban tárolt pénzének 10%-ának elhappolásáról és a maradék összeg kamatainak megadóztatásáról szólnak a hírek. Ez nem jelenti az, hogy elégedettek lehetünk Magyarországon, hiszen nekünk is borzasztóan nehéz kilátásaink vannak. Az egykori politikus, közgazdász a paraszti gazdaságok ellehetetlenítését, a piacaink és feldolgozóiparunk tönkretételét nevezte meg a hanyatlás első számú okozójának.
- Ha tudjuk honnan jutottunk el ide, meg tudjuk határozni a visszakapaszkodás irányát – hangsúlyozta Boros Imre.
Bogár László véleménye szerint a pénzügyinek látszó bajok azért következtek be, mert hagytuk, hogy megtörténjenek. Minden kudarc mögött lelki, szellemi, erkölcsi kudarcok vannak. Az emberi társadalmakat lelki, erkölcsi szellemi talapzatuk határozzák meg, tehát azok lesznek sikeresek és azok tudnak méltó életet teremteniük maguknak, akik ezeken a területeken rendben vannak. Tudás, bátorság és kitartás nélkül nincs emberi közösség. Ez helyi szinten és nemzeti szinten is igaz, mely ha nincsen meg, akkor a fennmaradás is kétségessé válik.
- Vissza kell szereznünk a valóságos tudásunkat és nem szerénytelenség talán azt mondani, hogy mi ebben próbálunk segíteni. Azok közé tartozunk, akik a globális manipuláció ellenére megpróbáljuk a világot valóságában szemlélni. Ahhoz, hogy az adott közösség ki tudja védeni a támadásokat, tudás kell és bátorság. Nyilván mindig van kockázata a cselekvésnek és kitartásra is szükség van a tudás és bátorság kifejezéséhez – tette hozzá Bogár László.
- Az emberi civilizáció története egymást ismétlő sorozatokból áll, csak a ciklus sokkal rövidebb. Ha tudná az emberiség, hogy újra ugyanazokat a köröket futja le, akkor azt is tudná mi várható. A nyugati civilizáció megint hanyatlóban van, úgy mint egykor a Római Birodalom. A mostani, nyugati civilizáció 80-100 év alatt eljutott a rothadásig, amihez a Római Birodalomnak 1000 év, az egyiptominak pedig 5000 év kellett. Az emberek a hanyatlás után visszatértek a földhöz, állatot tartottak és felépítettek egy másik fajta kultúrát. Ha belátjuk, hogy a történelem ismétli önmagát, márpedig kénytelenek vagyunk belátni, akkor látjuk mivé lettek nagyvárosaik. Már most is, akik tehetik, vidékre menekülnek. Hirtelen fog sokat érni a békési föld, az állatok és a termények. A falvak és kisvárosok az emberi élet egyetlen lehetséges színterei. Öt-tíz év múlva újra a falu és a kisváros lesz az emberi élet egyetlen lehetséges színtere – vetítette előre a magyarországi jövőképet Bayer Zsolt.
