Gyulai Hírlap - Újabb helytörténeti könyvet mutattak be a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban

Kurtáné Cselei Ágnes és Kurta János (képünkön középen) könyvbemutatója a gyulai könyvtárban 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Az este dr. Görgény Ernő, Gyula város polgármesterének köszöntőjével kezdődött, aki elmondta, hogy mindig különleges ünnep, ha egy helytörténeti kötet jelenik meg a településről. Beszélt a társas élet fontosságáról, ez a kötet pedig ennek a gyulai helyszíneiről szól. A városban mindig is erős volt a lokálpatriotizmus, az ilyen helyekről pedig nem feledkezhetünk meg, hiszen a közösségformáló erőn kívül mindig fontos eseményeknek adtak helyet. Manapság leginkább az interneten tartjuk a kapcsolatot, ezért is fontos a visszaemlékezés.

A beszélgetést Dézsi János, a könyvtár igazgatója vezette. Első kérdése Kurta Jánoshoz az volt, hogy honnan kapta a Pitkin becenevet. Válaszában elmondta, épp a Ne hagyd magad, Pitkin! című filmet játszották a mozik, amikor leöntötték levessel egy étteremben. A pincérrel való veszekedés közben, a keresztapja szólt oda neki, a film címét idézve, utána pedig ráragadt a becenév. Elmondása szerint ő és a felesége is kötődnek a vendéglátáshoz, ezért döntöttek úgy, hogy a könyvüknek ez lesz a témája. Amellett, hogy mindketten dolgoztak ebben a munkakörben, ebben a közegben ismerték meg egymást.

Kurtáné Cselei Ágnes azt mondta, hogy a legutóbbi, gyulai labdarúgással foglalkozó könyvük után nem gondolták, hogy írni fognak még, de a személyes kötődés miatt is fontosnak érezték a témát. Nem gondolták volna, hogy annyi mindent találnak a helyi vendéglátásról, mint amennyit sikerült, valamint olyan dolgokat is felfedeztek, amelyekre nem számítottak. Ahogy mondta, a vendéglátás egy nagy család. Rengeteg segítséget kaptak a régi öregektől, például Csóka Jánostól és Pálfy Árpádtól. Mintegy hetven embertől kaptak fényképeket, amelyekből háromszázötven került be a kötetbe körülbelül száz korabeli hirdetés mellé.

Komoróczki Aliz tízévesen került a városba, több meghatározó élménye is van. Az első a Gyulai Várfürdő volt, amelyet minden nyáron felkeresett, a második a Százéves cukrászda, a tinédzserkorának első számú szórakozóhelye pedig a 48-as klub volt. Manapság mindenféle igényt ki kell szolgálni, a Gyulára érkező turisták sem ugyanazokat a helyeket keresik, hiszen van, aki egy elegánsabb étterembe szeretne elmenni, és vannak, akik egy jó pizzériát keresnek, de a város minden igényt igyekszik kielégíteni. Elmondása szerint településekről és azok legnagyobb attrakcióiról számos könyv jelenik meg, a vendéglátásról is volt már, de tágabb körben. Ahhoz, hogy ezt a témát helytörténeti szempontból fel lehessen dolgozni, a városnak tág történelemmel kell rendelkeznie.

Barabás Ferenc szakmai szempontból közelítette meg a kötetet, elmondása szerint szerkezetileg nehéz tipográfiai munka volt, egy új kihívás, neki is bele kellett mélyednie a témába, hogy minőségi munkát végezhessen.

Az este folyamán a közönség is felszólalhatott, Megyebíró János például azt mondta, hogy emlékezni kell a régmúltra, és hogy az idegenforgalom fejlődése elengedhetetlen volt a város növekedése szempontjából. Nédó Géza, aki sokáig zenészként dolgozott a különböző gyulai szórakozóhelyeken, mindenki nevében megköszönte, hogy megszületett ez a könyv.

A házaspár azt mondta, hogy a kitűzött céljaikat sikerült megvalósítani, amit szerettek volna, hogy a könyvbe kerüljön, azt bele is rakták. Egyelőre nem terveznek új könyvet, bár vannak olyan témák, amik iránt még érdeklődnek. A mostani kötetből kimaradt anyagokból meg lehetne tölteni még egy könyvet, amely ilyen formában nem valósul meg, de egy-egy összeszedett példánya megtalálható lesz a Mogyoróssy könyvtárban és a levéltárban is. 

A könyv kiadásához a Nemzeti Kulturális Alap is hozzájárult. A 449121/01130 számú pályázatnak köszönhetően a fővárosi Szabó Ervin és minden megyei könyvtárban megtalálható ez a kiadvány.

A szerzőket telt ház fogadta a Simonyi-olvasóteremben 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba