Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nyáron elkezdődik a „lovarda” felújítása is
A Gyulai Várfürdő Kft. a 2023-as évet 7 milliárd 696 millió forint mérlegfőösszeggel és 476 millió 317 ezer forint nyereséggel zárta, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 2024-ben 436 millió 657 ezer forint adózott eredménnyel számol. A grémium egyhangúlag fogadta el a határozati javaslatokat.
Kun Miklós ügyvezető úgy fogalmazott: 2023 az előremenekülés és a visszarendeződés éve volt. Közölte: a Gyulai Várfürdő látogatószáma meghaladta az 586 ezret tavaly, ez 4,3 százalékkal elmarad a 2019-es számtól, de 7,2 százalékkal meghaladja a 2022-es adatot.
Kiemelte: a fürdő árbevétel 28 százalékkal, adózott eredménye 223 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ennek elsődleges oka, hogy tervezéskor az energiaárak volatilitása miatt túlárazták a belépőket, ahogy a fürdőpiac többi szereplője is – magyarázta. „Egyfajta árkartell jött létre”, amit a piac elfogadott – fűzte hozzá. Jelezte: 2023-ról 2024-re mintegy 14 százalékos áremelést hajtottak végre, így várhatóan a következő üzleti eredményük is pozitívan alakul, de elmarad a tavalyitól.
Leszögezte: a fürdőpiacot jellemző éles verseny miatt folyamatosak a Gyulai Várfürdőben a szolgáltatások minőségét javító fejlesztések, ahogy az energiahatékony gazdálkodást szolgáló beruházások is.
Az ügyvezető felsorolta a tavaly saját erőből elkezdődött, illetve megvalósult nagyobb volumenű fejlesztéseket. Megemlítette, hogy rekonstruálták az 5-ös termálkutat, és hozzáláttak a 4-es kút újbóli üzembe helyezéséhez, 500 kW-os napelemparkot és optikai hálózatot telepítettek, felújították a dögönyözős medencét, új vizesblokkot építettek a gyerek-vízparadicsom mellett, és új nyári egészségügyi ellátópontot alakítottak ki, megkezdték a műszaki udvar és a tmk-műhely rendbetételét, valamint egy automata öntözőrendszer kiépítését, továbbá lecserélték a műszaki udvar felőli kerítést.
Emlékeztetett: a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával megvalósuló, 3,2 milliárd forintos projektjük második elemeként megkezdték a főépületük átalakítását, amely idén nyárra készül el. Hozzátette: a pályázat harmadik lépcsője a „lovarda” belsőépítészeti átalakítása, valamint a téli pihenőrész álmennyezetének, világítástechnikájának és burkolatának a cseréje. Jelezte: napokon belül kiírják a közbeszerzést a kivitelezésre, és még a nyári időszakban megkezdődik a felújítás, szeretnék, ha „a nagy terheltségű” téli időszakra elkészülne a beruházás.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) megjegyezte: „nem emlegetne” nyílt ülésen álkartellt, mint mondta, örüljenek neki, hogy a piac ezt elfogadta.
Kun Miklós
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Pert nyert a gyulai önkormányzat Kaszaper ellen
A Gyulai Közüzemi NKft. tavalyi évről szóló beszámolóját és üzleti jelentését 1 milliárd 322 millió forint mérlegfőösszeggel és 420 millió 254 ezer forint – ázsiós tőkeemeléssel visszapótolt – veszteséggel, míg 2024-es üzleti tervét 1 milliárd 438 millió forint bevétellel és 4 millió 408 ezer forint nyereséggel szavazta meg a képviselő-testület, Galbács Mihály tartózkodott a szavazásnál. A grémium a társaság idei beruházási tervét is elfogadta, amely nettó 225 millió 951 ezer forinttal számol, saját beruházási keretből.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta: a Gyulai Közüzemi NKft.-ben 2023-ig tulajdonnal rendelkező önkormányzatokkal kötött, ivóvíz- és szennyvízrendszer-üzemeltetésről szóló bérletüzemeltetési szerződések megszűnésének gazdasági hatása miatt kiemelkedően veszteséges évet zárt tavaly a cég.
Emlékeztetett: a partnertelepüléseknek a területükön keletkező veszteséget be kellett volna fizetniük a társaságnak, de ez nem történt meg. Jelezte: a Kaszaper elleni pert megnyerték, a település önkormányzatának több mint 30 millió forintot kell fizetnie a gyulai önkormányzatnak; a többi településsel sikerült megállapodniuk a befizetésekről.
Aláhúzta: a kormány megtérítette a Gyulai Közüzemi NKft. veszteségét, a hiányzó pénzeszközt 456 millió 441 ezer forint összegű ázsiós tőkeemelés révén pótolták vissza.
Molnár Csaba ügyvezető elmondta: mivel a szennyvíz-üzemeltetés az állami tulajdonú Alföldvíz Zrt.-hez került, fizikailag le kell választaniuk a szennyvíztisztító telepet az önkormányzati tulajdonban maradt komposztálótelepről. Külön kell választaniuk a közműveket, kerítést és utat kell építeniük, és áthelyezni az ingatlanon található mérleget. A beruházást a magas költségek miatt szakaszosan és legminimálisabb tartalommal valósítják meg – számolt be róla.
Arról is beszélt, hogy idén két új fűnyíró traktort szereztek be. Hozzátette: folyamatosan cserélik le a régi parkolóautomatákat, idénre négy új eszközt vásárolnak.
Galbács Mihály kérdésére kifejtette: a cég veszteségéhez megítélése szerint az energiaárak és a munkabérek növekedése, valamint a rezsicsökkentés miatt befagyasztott bevételek is hozzájárultak.
Csige Gábor jegyző rámutatott: az említett összeg számviteli adat, a cég nem termelt ekkora veszteséget tavaly. Mivel a társaság tagjaival korábban fennálló jogviszony megszűnt, a kintlévőségeket költségként szerepeltetni kellett a mérlegben, ám ez a veszteség a cash flow-ban nem jelenik meg, hiszen 456 millió 441 ezer forint pénzmag érkezett a Gyulai Közüzemi NKft.-hez – nyomatékosította.
Molnár Csaba
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A programkínálat frissítése a cél
Az Erkel Ferenc NKft. 2023-as évről szóló egyszerűsített éves beszámolóját 832 millió 484 ezer forint bevétellel és 2 millió 651 ezer forint adózott eredménnyel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület, a nyereséget eredménytartalékba helyezik. A cég idén 891 millió 828 ezer forint bevételt tervez, nyereséggel nem számol.
Fekete-Dombi Ildikó, a cég kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője kifejtette: több szempontból is nehéz, de szakmailag eredményes évet zártak tavaly.
Közölte: a nagyobb kiállítóterek esetén némileg visszaesett a látogatószám az elmúlt években, amit szolgáltatási palettájuk és programkínálatuk bővítésével igyekeztek ellensúlyozni. Ennek köszönhetően kiegyensúlyozott gazdasági évet zártak tavaly – tette hozzá.
Kiemelte: 2023-ban jelentős fejlesztést valósítottak meg az Almásy-kastély időszaki kiállítóterében annak érdekében, hogy Munkácsy Mihály képeit ki tudják állítani. Hozzáfűzte: ezzel beléptek a jelentős alkotásokat fogadni tudó kiállítóterek sorába.
Megjegyezte: kollégáik „feszített tempóban dolgoztak”, hiszen a Ladics-ház tárlatának felújítása is megkezdődött tavaly.
Hangsúlyozta: a legfontosabb céljuknak továbbra is azt tekintik, hogy folyamatosan megújuló programkínálattal csábítsák vissza Gyulára a turistákat.
Fekete-Dombi Ildikó
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Repsky Dániel, a cég közművelődésért felelős ügyvezetője elmondta: tavaly 32 helyi közösség csaknem 750 tagja tartott próbákat, összejöveteleket az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Aláhúzta: kiemelt feladatuknak tekintik, hogy segítsék ezeket a csoportokat, és közös programokat valósítsanak meg velük.
Mint fogalmazott, nehéz év volt a tavalyi, hiszen az első négy hónapban zárva tartott a művelődési ház, csak a Vigadóban tartottak programokat. Hozzátette: ennek ellenére 300 rendezvényt valósítottak meg 2023-ban, köztük olyat is, mint a Gyulai Végvári Napok, amelyen több tízezer látogató vett részt.
Arról is beszélt, hogy idén tovább bővítenék a programkínálatukat, céljuk, hogy minden korosztály kulturális igényeit kielégítsék.
Repsky Dániel
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Optimistán tervez a turisztikai cég
A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. 183 millió 227 ezer forint bevétellel és 16 millió forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 211 millió 420 ezer forint bevétellel és 1 millió 370 ezer forint adózott eredménnyel számol 2024-es üzleti tervében. A határozati javaslatokat egyhangúlag fogadták el a képviselők.
Komoróczki Aliz ügyvezető úgy fogalmazott: 2023 a válságból való kilábalás éve volt. Hozzátette: az előremenekülés jegyében a cég finanszírozási koncepciója és tulajdonosi köre is megújult, így nagyobb büdzséből gazdálkodhattak. Emlékeztetett: az önkormányzat mellett jelenleg hét gyulai szálloda és a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület (GYIE) rendelkezik üzletrésztulajdonnal, valamennyien hozzájárulnak a társaság működésének a finanszírozásához.
Közölte: a polgármesteri hivatal adatai szerint a Gyulán eltöltött vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 600 ezret, ennek köszönhetően a vártnál nagyobb adózás utáni eredménnyel zárta az évet a cég.
A társaság beszámolójából az is kiderül, hogy a városba érkező vendégek 53 százaléka szállodában, 5 százaléka panzióban, 35 százaléka magán- és egyéb szálláshelyeken szállt meg, a fennmaradó 7 százalék pedig üdülőházat, kollégiumot vagy kempinget választott. 2023-ban a szállodák vendégforgalma 10 százalékkal, a panzióké 5 százalékkal nőtt, míg a magán- és egyéb szálláshelyeké 1 százalékkal csökkent 2022-höz képest.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint a külföldiek több mint 108 ezer vendégéjszakát töltöttek el a fürdővárosban, a legtöbben Romániából érkeztek a településre – ismerteti a szakmai anyag.
Komoróczki Aliz arról is beszámolt, hogy a GYIE idén kapacitás arányosan járul hozzá a cég működéséhez, így a szervezet tagjainak kidolgoztak egy kilenc pontból álló szolgáltatási csomagot. Ezek közül az egyik, hogy a jelenleg tesztüzemben működő Visit Gyula Card rendszer keretében a GYIE-tagok is QR-kód alapú virtuális kedvezménykártyát biztosíthatnak a vendégeiknek. Az ügyvezető azt reméli, hogy kártyarendszer révén növelhetik a vendégelégedettséget.
Leszögezte: optimisták az idei évvel kapcsolatban, hiszen 20 millió forinttal magasabb összeget fordíthatnak marketingtevékenységre, mint tavaly.
Komoróczki Aliz
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Gyulahús Kft. tavalyi évi gazdálkodásról szóló beszámolóját és idei üzleti tervét, a cég gazdasági érdekeire tekintettel, zárt ülésen tárgyalta a képviselő-testület.
Önkormányzati forrás a Ladics-ház kiállítására
A képviselő-testület egyhangúlag döntött arról, hogy 12 millió forint fejlesztési célú pénzeszközt ad át az Erkel Ferenc NKft.-nek a felújított Ladics-ház hiányzó berendezési tárgyainak beszerzésére.
A polgármester emlékeztetett: a 19. század elején épült Ladics-házat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében újították fel, ebből a pályázati támogatásból rekonstruálták a Százéves cukrászdát, és építették meg a nagyváradi úti kerékpárutat is.
Hangsúlyozta: az épület nemcsak egy helyi kiállítóhely, hanem jelentős nemzeti érték; a felújításával évtizedekre biztosították a fennmaradását. Hozzáfűzte: a házban látható kiállítás is megújult, és újabb kiállítóterekkel bővült.
Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a tárlatban többek között olyan interaktív elemek kaptak helyet, mint a családtörténeti hologram, a „Ladics-zongora” installáció vagy a 19. századi polgári fürdőszoba interaktív installációja.
Az önkormányzat által nyújtott forrásból egyebek mellett beszerzik a szülői hálóban és a fürdőszobában található fotóponthoz szükséges bútorokat, korabeli ruházatot, eszközöket. Egyedi fogadópultot is terveztetnek, és az Erkel Ferenc NKft. jegyértékesítési rendszeréhez igazodó szoftvert is vásárolnak, továbbá a személyzet által használt helyiségeket is berendezik.
A megújult épület ünnepélyes átadója a tervek szerint május 14-én lesz, addig tesztüzemben működik a kiállítás.
Támogatás a Generációk Kézfogása Alapítványnak
Ugyancsak egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület, hogy Alt Norbert alpolgármester és Kiss Szabolcs önkormányzati képviselő fél-fél millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson a Generációk Kézfogása Alapítványnak. A szervezet azért kért segítséget a gyulai önkormányzattól, mert a Nicolae Bălcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium udvarán kombinált játszóteret alakítana ki, amely 7,5 millió forintba kerül.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP)
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Segítség a csillagtúra megszervezéséhez
A képviselő-testülete egyhangúlag határozott arról is, hogy négymillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát rendező Önkéntes Tűzoltózenekarok Fennmaradásáért Alapítványnak, az összegből az esemény költségeinek egy részét fedezik. A találkozót május 9–12. között tartják Gyulán.
A városvezető beszámolt róla, hogy kérelmükre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 9 millió forint támogatást biztosít a rendezvény megszervezésére.
Megvan a Wesselényi-tó üzemeltetője
A képviselő-testület egyhangú döntéssel Ficzere István használatába adta a Wesselényi-tavat 2039. április 30-ig.
A polgármester emlékeztetett: a grémium a március ülésen döntött arról, hogy nyílt pályázatot ír ki a tó hasznosítására. Közölte: április 12-ig egy pályázat érkezett be, Ficzere Istvántól.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester kifejtette: a Wesselényi-tó a város legnagyobb záportározója, egyben Törökzug meghatározó rendezvényhelyszíne.
Kiemelte: a pályázó 2022 óta üzemelteti a Hősök tavát, megvan a megfelelő szakmai tapasztalata, eddigi munkájával elégedettek.
„A pályázatában nem érzékeltem, hogy egyáltalán tisztában van azzal, hogy ez záportó” – fogalmazott Galbács Mihály az előterjesztés tárgyalásakor. Hozzátette: „szerencsére ez a szerződésben kellőképpen körbe van bástyázva”.
A képviselő ezután arra hívta fel a pályázó figyelmét, hogy a vasút felőli út a tó irányába mozog, ami véleménye szerint a későbbiekben nagy költséggel járó műszaki beavatkozást igényelhet. A város műszaki osztályának a bevonásával végezzenek állapotfelmérést – javasolta Ficzere Istvánnak.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom)
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A városnak adták a rabbiházat
Ajándékozással ingyenesen a városnak adja a Bartók Béla utca 1. szám alatti volt rabbiház 51/100-ad tulajdoni hányadát a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az erről szóló határozati javaslatot egyhangúlag szavazták meg a képviselők.
Görgényi Ernő ismertette: az önkormányzat a Széchenyi Terv Plusz keretében, a TOP Plusz pályázati forrásából újítaná fel az épületet, amelyet kulturális és turisztikai célokra használnának. Hozzátette: a pályázati kiírás szerint az ingatlannak az önkormányzat többségi tulajdonában kell lennie, ezért a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) felajánlotta tulajdoni hányadát a városnak.
Annak érdekében, hogy a Mazsihisz érdekei is érvényesüljenek, a szervezetnek haszonélvezeti joga lesz, és egyéb garanciákat is beépítenek a szerződésbe – fejtette ki a településvezető.
Közszolgáltatási szerződések
Újabb öt évre, 2029. április 30-ig közszolgáltatási keretszerződést köt a gyulai önkormányzat a Gyula TV Rádió- és Televízió Műsorkészítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel, és a közszolgáltatás ellentételezéseként a vonatkozó hazai és uniós jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kompenzációt nyújt a társaságnak.
Görgényi Ernő elmondta: mivel a feladatellátáshoz kapcsolódó költségek és kiadások az elmúlt években megnőttek, a kompenzáció havi mértékét 2 millió 30 ezer forintról 2 millió 128 ezer forintra emelték.
Szintén újabb öt évre, 2029. május 31-ig köt közszolgáltatási keretszerződést a képviselő-testület a Gyulai Hírlap Kiadó és Hírlapterjesztő NKft.-vel, az előterjesztést 11 igennel, Galbács Mihály nem szavazata mellett fogadta el a grémium. Az új közszolgáltatási keretszerződés tervezetét az önkormányzat véleményezésre megküldte az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Támogatásokat Vizsgáló Irodájának állásfoglalásra, amely szerint a közszolgáltatásért nyújtandó ellentételezés összeegyeztethető az Európai Unió jogával.
Galbács Mihály kifejtette: nem tartja rendjén valónak, hogy „a Gyulai Hírlap ügyvezetője csak oda megy el, ahova meghívják”. „Nem véletlen, hogy a tegnapi nap során az Európai Parlament 400–114 arányban kimondta politikailag, hogy Magyarország nem demokrácia. Ezért nem demokrácia, mert Gyulán is a Gyulai Hírlap így működik” – jelentette ki. (Az Európai Parlament 399 szavazattal, 117 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el április 24-én a magyarországi demokráciát értékelő állásfoglalását – a szerk.) A képviselő úgy vélte: „régen egy üzemi újság jobban áttekintést tudott adni egy cég életéről, mint a Gyulai Hírlap”.
„Abban a tekintetben biztos hiteles forrás Galbács Mihály, hogy a kommunizmusban hogy működött a sajtó. Nyilván aki marxista-leninista esti egyetemet végzett, az szakavatott ebben a kérdésben” – reagált Görgényi Ernő.
Hozzátette: a Gyulai Hírlap minden olyan, akár ellenzéki politikai eseményről is beszámol, ahova meghívják. Példaként említette, hogy Bod Tamás ellenzéki politikusként tartott sajtótájékoztatóiról is beszámolt a lap, sőt volt, hogy csak a Gyulai Hírlap tudósított azokról.
„Ha valahová nem hívják meg az embert, akkor oda nem megy el. Ez egy helyes meglátás, talán tanulják meg a kezdő politikusok is, hogy meg kell hívni a sajtót, ha szeretnék viszont látni a hasábokon az üzeneteiket” – mondta.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre)
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emléktáblát állítanak a gyulai németek
A képviselő-testület egyhangúlag járult hozzá ahhoz, hogy a gyulai németek letelepedésének 300. évfordulója alkalmából emléktáblát helyezzenek el a Szent József-templom főhomlokzatán a leszármazottak nevében.
A polgármester jelezte: az évforduló alkalmából a gyulai német nemzetiségi önkormányzat nagyszabású ünneppel készül októberben, egy civil közösség pedig emléktáblát kíván állítani június 8-án, szombaton a következő szöveggel: „Emléktábla a gyulai németek letelepedésének 300. évfordulója alkalmából. Istennek hálát adva állíttatták szeretetük jeléül a leszármazottak és a Nádi Boldogasszony Plébánia. 2024. június 9.”
Az előterjesztésből kiderül, a tábla carrarai márványból készül, Németországból hozott, metál nélküli aranyozással. A tábla elkészítésének és felszerelésének költségeit a leszármazottak adták össze, és a Nádi Boldogasszony Plébánia is támogatta.
Galbács Mihály kifejtette: noha a tábla kérelmezőjének levele alapján a helytörténészek június 9-re teszik az évforduló napját, nem tartja elfogadhatónak a dátumot.
„Tudjuk, hogy június 9-e az európai uniós és az önkormányzati választás dátuma, a tábla felavatása pedig előtte való napra, a kampány utolsó napjára esik. Utánanéztem, 1723-ban indultak el a német területről a telepesek, és 1724 őszén, 1725 elején fejeződött be a Gyulára való betelepülés a svábok részéről. 1724 pünkösdhétfőre érkeztek meg azok a nagy szekerek, amelyek a németeket hosszú hetek utazásai során idehozták Gyulára” – mondta. Hozzátette: azt nem tudta kinyomozni, hogy pünkösdhétfő 300 évvel ezelőtt milyen napra esett, de a 200. évfordulót valóban június 9-én, pünkösdhétfőn tartották.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre), a kulturális bizottság elnöke beszámolt róla, hogy az évfordulóra a gyulai Évszázadok Alapítvány megjelenteti a gyulai Józsefváros történetéről szóló könyv reprintkiadását. Mint ismertette, a városban letelepedett németek 200 éves történetét Steib János írta meg, aki 1918-tól kilenc éven át volt gyulai német káplán, és tevékenyen részt vett a betelepülés évfordulója alkalmából szervezett június 9-i ünnepség szervezésében.
Szabó Károly (Fidesz–KDNP) azt kérdezte Galbács Mihály felszólalása kapcsán, hogy ha neki június 9-én van a születésnapja, akkor a választás miatt ne tartsa azt meg, vagy anyakönyveztesse át magát.
„Galbács Mihály azt ugyan nem tudja, hogy 1724-ben melyik napra esett pünkösdhétfő, de azért ne június 9-én ünnepeljük meg a letelepedést, és az emléktábla-avatás se legyen június 8-án, mert június 9-én van az önkormányzati választás. Szeretném megnyugtatni Galbács Mihályt, hogy nem ezzel az emléktábla-avatással fogjuk megnyerni a választást” – reagált Görgényi Ernő.
Óvodatejprogram
Egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület azt is, hogy a Gyula Város Egyesített Óvodája csatlakozzon az óvoda- és iskolatejprogramhoz, melynek keretében a gyerekek ingyenesen juthatnak tejtermékekhez a hét három napján.
