a gyulai képviselő-testület november 19-ei ülése a városháza dísztermében
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A grémium egyhangúlag fogadta el a Gyulai Várfürdő időszaki gazdálkodásáról és jövő évi üzleti koncepciójáról szóló beszámolót. Boros László Attila kiemelte: a fürdő bevétele 3,83 százalékkal, vendégforgalma 1,7 százalékkal emelkedett az év első nyolc hónapjában a tavalyi esztendő azonos időszakához képest. A cég időszaki adózás előtti eredménye a tavalyi 126,4 millió forintról 128,5 millió forintra nőtt.
Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő ügyvezető igazgatója
Az ügyvezető igazgató elmondta: a szállásadókkal együttműködésben a közelmúltban értékesítési kampányt indítottak annak érdekében, hogy fellendítsék a gyógyászat évek óta csökkenő forgalmát. A szakember hozzátette: fejlesztésekre lesz szükség ahhoz, hogy a terület hosszú távon is versenyképessé válhasson.
A várfürdő az év elején tervezett 39,7 millió forint helyett 20,2 millió forint nyereséggel zárhatja az évet. A csökkenés oka, hogy a társaság októberben egy havi bérnek megfelelő jutalmat fizetett munkavállalóinak. Ugyancsak előre nem kalkulált kiadást jelentett a cégnek a tanuszoda tartószerkezetének cseréje. Boros László Attila képviselői kérdésre elmondta: a munkálatok december közepére fejeződnek be, a kültéri versenyuszoda sátorfedése pedig várhatóan december 6-ig készül el.
A városatyák a Mi Egy Másért Közhasznú Egyesület idei évi beszámolóját és Gyula 2015–2020-ra vonatkozó turizmusfejlesztési stratégiáját is elfogadták. Ez utóbbi kapcsán Holczerné Szentirmai Ágnes, a szakmai anyagot elkészítő cég tanácsadója kifejtette: Gyula nemzetközi turisztikai pozícióinak megerősítése a település gazdasági programjában és Integrált Településfejlesztési Stratégiájában is a kiemelt célok között szerepel. Hozzáfűzte: a most elkészült stratégia a 2014–2020 közötti uniós pályázati időszakra való felkészülést is szolgálja.
A szakember elmondta: kutatásaikból az derült ki, hogy júliusban és augusztusban a vendégkör jelentős részét a családosok teszik ki, akik 4–6 éjszakát töltenek el a városban. Az év többi időszakában a turisták 73 százaléka átlagosan 1–3 éjjelre foglal szállást, a legtöbben Budapestről és a megyei jogú városokból érkeznek Gyulára.
A visszatérők aránya 53 százalék, elsősorban a Hajdú-Bihar és a Csongrád megyeiek körében népszerű a település. A várba a Gyulára érkezők 71 százaléka látogat el, míg a várfürdőt a vendégek 66 százaléka keresi fel. Emellett a gasztronómia és a városnézés is népszerű a turisták körében. A vizsgálatokból az is kitűnik, hogy a látogatók a helyiek vendégszeretetével elégedettek a leginkább.
Holczerné Szentirmai Ágnes tanácsadó és Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője
A jövőbeni tervek kapcsán Holczerné Szentirmai Ágnes megjegyezte: a város fejlődése szempontjából meghatározó szerepe lehet Gyula nemzetközi gyógyhellyé válásának és a Szigeterőd program megvalósulásának. A turisztikai tanácsadó a stratégiai célok közé sorolta a turisztikai termék- és szolgáltatásfejlesztést, illetve a TDM szervezet, a városmarketing, valamint a humánerőforrás fejlesztését. A turisztikai terméktípusok közül az egészség-, az aktív-, a sport- és az ökoturizmus, illetve a kulturális turizmus fejlesztési lehetőségeire mutatott rá.
A képviselő-testület a helyi adózásról szóló beszámolót és az adórendelet módosítását is megszavazta. Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző elmondta: a kintlévőségek behajtása terén elért 25 százalékos növekedésnek köszönhetően a város adóbevétele idén meghaladja az egymilliárd forintot.
A grémium négy adófajta emeléséről hozott döntést. A tanácskozást vezető dr. Görgényi Ernő (Fidesz) hangsúlyozta: Gyulán az elmúlt 15 esztendőben nem nyúltak hozzá jelentősen az adóterhekhez, ugyanakkor a lakosság részéről évről évre jogos igény merül fel olyan fejlesztésekre, amelyekhez nem igényelhető pályázati támogatás, ezekre az önkormányzatnak kell forrást biztosítania. A polgármester hozzátette: az új rendelet kidolgozásakor egyeztetéseket folytattak az érintett ágazatok érdekképviseleti szervezeteivel, amelyek nem kifogásolták a tervezetet.
A képviselő-testület döntése értelmében a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek és szálláshelyek éves építményadója négyzetméterenként száz forinttal, 300-ról 400 forintra emelkedett, a kirótt összeg azonban így is jelentősen elmarad a törvény szerint maximálisan kiszabható 1 848 forinttól. Az emelés várhatóan mintegy 7,5 millió forint többletbevételhez juttatja a várost.
Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző
Szűkült a mentességet igénybe vevők köre a magánszemélyek kommunális adójához kapcsolódóan, 2016. január 1-jétől csak a 75. életévüket betöltöttek részesülhetnek a kedvezményben. A korhatár emelésére azért volt szükség, mert a lakosság elöregedése miatt egyre többen esnek ki az adófizetési kötelezettség alól. A városvezető elmondta: azok, akiknek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, szociális alapon kérhetik az adómentességet.
Magánszemélyek esetén az összkomfortos és a komfortos lakások éves kommunális adója 3 ezer forintról 4 ezer forintra, a komfort nélküli lakásoké 1 500 forintról 2 ezer forintra módosult. Az adóemelés mintegy 12 ezer összkomfortos, illetve komfortos, valamint 600 nem komfortos lakást érint, és mintegy 12 millió többletbevételt eredményez a városnak. Azok, akiknek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum összegét, adómentességet élveznek.
Az idegenforgalmi adó mértéke jövő év elejétől 380 forintról 450 forintra emelkedik vendégéjszakánként. A többletbevétel a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-hez kerül, így az összeget fejlesztésekre, városmarketingre költheti a szektor.
Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke napi 3 ezerről 5 ezer forintra emelkedik. A változás azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek nem rendelkeznek gyulai székhellyel, telephellyel.
Az állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó adókötelezettség alól eddig azok a vállalkozók kaphattak mentességet, akiknek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladta meg a 2,5 millió forintot. Ezt az összeget a képviselő-testület 1 millió forintra csökkentette. A döntést dr. Görgényi Ernő azzal indokolta, hogy a helyi vállalkozások száma az elmúlt öt évben több mint kétszázzal emelkedett, nettó árbevételük pedig 28 százalékkal nőtt meg. Az rendeletmódosítást követően még mindig jelentős számú vállalkozás részesülhet mentességben, több mint 1100-an élhetnek a lehetőséggel. Az előzetes számítások szerint a lépéssel 22 millió forint folyik be a város kasszájába.
Az új adórendeletet minősített többséggel fogadta el a grémium. Csengeri Lajos jobbikos képviselő a szavazás előtt bejelentette: pártja semmilyen adóemelést nem támogat.
A képviselők az Almásy-kastély kávézójának és ajándékboltjának kialakítására 24,4 millió forintot, míg a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. útellenőri feladatokat ellátó autójának beszerzésére 6,9 millió forintot szavaztak meg. A fedezetet idei évi költségvetéséből biztosítja a város.
A tanácskozáson a helyi autóbusz-menetrendet is módosították. A változtatásra azért volt szükség, mert a Dénesmajorban, a Szilágyi-dülőnél található buszmegállót lakossági kérésre az Apród utcába helyezték át.
A képviselő-testület zárt ülésen döntött a Bursa Hungarica ösztöndíjak odaítéléséről. A pályázathoz a gyulai önkormányzat 2,1 millió forintot biztosított.
