a gyulai nyári egyetem egyik központi témája a turizmus és az egészségturizmus
Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
A konferencián elhangzott, a projekt egyik központi célja Gyula város vállalkozásainak segítése a fejlődésben: a projekt során kidolgoznak egy olyan tanúsítványt (brand), melyet a jövőben a kiemelkedő minőségű termékek, szolgáltatások kaphatnak meg. Aznap a gyógyturizmusról és annak marketingjéről hallhattak az érdeklődők.
A Szent István Egyetem dékánja, dr. Bíró Tibor nyitóbeszédében a magyar felsőoktatás utóbbi időben felgyorsult átalakulásáról beszélt, amelyben mindinkább körvonalazódik az, hogy az egyetemeknek fel kell készülniük az önfenntartásra. E célból jött létre a Smart City projekt is, amelynek központi városa Gyula.
- Egy nagyon kedvezőtlen folyamat megállítását próbáljuk megoldani, ez pedig Békés megye népességcsökkenése. Feladatunk az is, hogy egy jövőképet kell mutassunk a fiataloknak, amely biztosítja hosszú távú ittmaradásukat, megélhetésüket. Ebben fontos szerepe van az oktatási vertikumnak is, ezért is fontos, hogy Békés megyében legyen és maradjon felsőoktatás – fogalmazott a dékán.
Dr. Bíró Tibor hangsúlyozta, a Smart City program kötelezettsége egyfajta hajtóerő, azontúl egy nagyon jó előkészítése, előzménye lesz a későbbi pályázatoknak. A projekt összecseng Békés megye célkitűzéseivel, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint turizmus és az egészségturizmus fejlesztésével.
Dr. Róna Iván: Magyarországon egyre jelentősebb és egyre értékesebb a kelet-európai turista
A szakmai program során számos neves szakember tartott előadást a Vigadóban. Dr. Róna Iván turisztikai szakértő beszámolójában az új típusú desztinációkat elemezte a magyar turisztikában, és meghatározta a „turisztikai fogyasztói kosár” méretét is. Az idegenforgalmi szakközgazdász felvezetőjéből megtudtuk, a ’80-as években, az ún. szocialista beutazások korában egy éven keresztül lengyel turistákkal töltötte meg többek között Gyulát is.
Előadásából a turisztikai piackeresés történetét elevenítette fel: A rendszerváltozást követően lecsökkent a keleti országokból érkező vendégek száma, legfőképpen azért, mert a volt szocialista országok polgárai világútlevelet kaphattak, és például a Balatonnál is megszűnt a „keletnémet-nyugatnémet családegyesítés” is, így szükség volt egy új típusú marketingre és piacra. A ’90-es évek végén már elkezdődött ez a folyamat, a 2000-es évek elejére már kifejlődött ez az egészséges reakció, amelyben a kelet-magyarországi régió elkezdett erőteljesen a keleti országok felé fordulni. A sok szálloda megjelenésével olcsóbbak lettek az árak, így olyan piacokat is meglehetett célozni, amelyek eddig a magas árak miatt nem jöttek hazánkba. Ebben az időben jelent meg a fapados turizmus is, amely hátizsákos turistákat hozott Magyarországra. A kezdeti szép eredmények után a 2008-as pénzügyi válság egy 2014-ig tartó akadályt hozott a fejlődésben. Ezután újabb piacok felé kellett fordulni. Először az olaszok érkeztek, de Kelet-Magyarországra nem jutott belőlük. Majd egyre több turista érkezett a volt keleti blokk országaiból, és ezt alátámasztotta a nagyon intenzív marketingtevékenység. Ezt követően jöttek az online kampányok, roadshow-k, workshopok és a study tourok időszaka, amelyeket dr. Róna Iván részletesen elemzett beszámolójában.
Előadásában kiemelte, főként a kelet-magyarországi városok jó kihasználták a szlovák, a cseh, a lengyel és a román piacot, a főleg a szomszédos országokat megcélzó kelet-európai piac pedig jelenleg reneszánszát éli. Egyre több turista érkezik a környező keleti országokból a Dél-alföldi régióba, így a „fogyasztói kosár” is jelentősen átalakult: mennyiségi és minőségi változás is bekövetkezett.
A turisztikai szakértő előadása végén összegezte az elhangzottakat.
- Megállapíthatjuk, hogy Magyarországon egyre jelentősebb és egyre értékesebb a kelet-európai turista, és ezt fel is ismerték a szolgáltatók. Így már nyugodtan mondhatjuk, hogy „vigyázó szemünket most már ne csak Párizsra vessük!”, hanem a Kelet-Európára, mert különösen Észak- és Dél-Alföldnek ez a legfontosabb piaca, és ott kell erős marketingtevékenységet folytatni, és biztosítani a vendégéjszakák számát – mondta dr. Róna Iván, majd a keleti piacot felismerő, és ebből profitáló úttörő városokat sorolta fel: Eger, Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúszoboszló, Miskolc, Orosháza, Mórahalom, Mezőkövesd és Cserkeszőlő között Gyula is ezek közé tartozik.
A konferencia további rendezvényeire a nyariegyetem.gyula@gmail.com e-mail címen lehet jelentkezni. Az érdeklődőknek azt is fel kell tüntetniük a levélben, hogy melyik napon kívánnak ellátogatni a programokra.
A rendezvény további részletes programját itt tekinthetik meg.
