Kedden reggel 8 és 11 óra között közel 80%-os részleges napfogyatkozásnak lehettünk tanúi. Az időjárás az ország nyugati felében élőknek kedvezett igazán, mert ott több helyen felhők nélkül követhették figyelemmel a jelenséget. Sajnos városunkban a párás, ködös és felhős idő nehezítette a fogyatkozás megfigyelését. Viszont tapasztalhattuk, hogy a jelenség maximumához közeledve, úgy fél tíz tájt elkezdett sötétedni, majd a maximumot követően egyre jobban kivilágosodott. A fogyatkozás vége fele pár perc erejéig a felhők kissé elvékonyodtak Gyula városa felett és látni lehetett az égen, ahogyan a Hold kitakart a Napból egy nagyobb szeletet.
A napfogyatkozásokat évezredek óta látják az emberek és figyelik meg a csillagászok. Régen baljós előjelnek tekintették a teljes napfogyatkozások bekövetkezését. Többször is feljegyezték és megörökítették a teljes napfogyatkozások feltűnését és a hozzá fűzött riadalmakat a történeti krónikákban. A legkorábbi feljegyzés Kr. e. 2136. október 22-i napfogyatkozás emlékét őrzi egy úgynevezett jóscsontba vésett szövegen, amely Kínából származik. A régi kínai hiedelmek szerint a napfogyatkozást a napevő sárkány okozza, ezért a sárkányt cintányérok és fedők összeütögetésével riasztották el. A vikingek szerint a napfogyatkozásért két farkas okolható, Skoll és Hati. A hindu mitológiában viszont egy gonosz démon, Rahu harap ki időnként egy darabot a Napból. Ma már tudjuk, hogy a teljes napfogyatkozások nem jelentenek veszélyt a Földre, a Földön élő emberekre és más élőlényekre sem. Ezért várhatjuk nyugodtan, de érdeklődő izgalommal a napfogyatkozásokat.
Amikor a Hold a Föld körüli keringése során, éppen a Nap és a Föld közé kerül, akkor jön létre a napfogyatkozás, mert a Hold-korong eltakarja a Nap-korongot. Így a jelenség a Föld felszínén csak az árnyék területéről figyelhető meg. Pontosan miért is tudja eltakarni teljesen a Holdunk a központi csillagunkat? Lássuk csak, a Nap mintegy 400-szor nagyobb, mint a Hold, de éppen 400-szor messzebb van a Földtől, ezért takarhatja el a kicsinyke Holdunk az óriási Napot. A napfogyatkozáskor a Hold, több tucat kilométer széles árnyéka átvonul a Föld felszínén. Ahol a Hold teljes árnyéka áthalad, ott teljes napfogyatkozást lehet látni, a félárnyékban pedig csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg.
Magyarországon 1842. július 8-án és 1999. augusztus 11-én volt látható teljes napfogyatkozás. Részleges fogyatkozás viszont már gyakrabban fordult elő hazánkban: 1961, 1996, 2003, 2006 és a mostani 2011. jan 4-ei. A legközelebbi részleges fogyatkozás 2015. március 20-án lesz majd látható, illetve a 2030, 2048, 2050-es években. Gyűrűs fogyatkozásnak pedig 2075-ben lehetünk tanúi. Teljes napfogyatkozás pedig leghamarabb majd csak 2081. szeptember 3-án következik be.
