Idén már másodjára azonosítottak vizet és szerves vegyületeket kisbolygón, ami egyre erősíti azt az elméletet, hogy az élet fő alkotóelemeit aszteroidák hozták a Földre.
Idén áprilisában a Themis nevű kisbolygón, most pedig a Cybele kisbolygó felszínén azonosítottak vízjeget és szerves anyagot a csillagász szakemberek. Ezek a felfedezések támasztják alá azon korábbi elméletet, hogy a Földbe mintegy négy milliárd évvel ezelőtt becsapódott üstökösök és aszteroidák hozhatták bolygónkra az élethez alapvetően szükséges vizet és szénalapú molekulákat.
A Themis kisbolygót két, egymástól független kutatócsoport is vizsgálta más-más módszerrel a NASA Hawaiin található infravörös teleszkóprendszer segítségével. A Rivkin által vezetett csoport 2002 és 2008 között hét időpontban figyelte meg a kisbolygót. A felszínéről visszaverődő napsugarak színképeiben az elnyelési vonalak hullámhosszait elemezték. Nagy egyezéssel sikerült azonosítaniuk a vízjég vonalát, amelyben szerves - széntartalmú - anyagok is kimutathatóak voltak. Az University of Central Florida kutatói Humberto Campis vezetésével ugyanerre az eredményre jutottak egy másik technika alkalmazásával. Ők a Themis ismert forgási sebessége - 8,37 óra - alapján úgy időzítették megfigyeléseiket, hogy a kisbolygó négy különböző adott pontjáról tudjanak felvenni spektrumokat, amelyek segítségével egy közelítőleges felszíni képet tudnak kapni. A vizsgálataik során arra a megállapításra jutottak, hogy az aszteroida teljes felszínét egybefüggő vékony vízjég borítja.
Most viszont a Cybele kisbolygót vették tüzetes vizsgálat alá szintén a két speciális NASA-teleszkóppal az amerikai University of Central Florida szakemberei. A 290 kilométer átmérőjű kisbolygó felszínén az egy mikron vastagságban jelenlévő vízjég és szerves molekulák nyomára infravörös megfigyelésekkel sikerült ráakadni.
A megfigyelések egyben meglepőek is, mivel a kisbolygók még olyan távolságra vannak a Naptól, ahol hosszú időskálán nem stabil a jég, vagyis hamar elpárologna. A kutatók azt feltételezik, hogy azért tud évmilliárdokon át megmaradni a vízjég a kisbolygók felszínén, mert a jégréteg folyamatosan megújul az égitestek belsejéből lassan a felszínre bocsátott vízgőzből. A mintegy 200 kilométer átmérőjű Themis és a Cybele aszteroidák megerősítik azt a feltételezést, amely szerint a kisbolygóövben több vízjég van az objektumokban, mint azt eddig feltételezték a szakemberek. Sokáig úgy gondolták, hogy az üstökösmagok szállították a vizet a Földre, azonban az óceánokban és az üstökösökben megfigyelt izotóparányok nem egyeznek. Viszont az üstökösmagoknál sokkal jobban hasonlít a kisbolygók hidrogén-deutérium aránya a földi vizekéhez képest, s ráadásul most az is kiderül, hogy szerves anyagok is bőségesen akad rajtuk. Viszont új életformák nem fejlődnének ki, hisz a víz ugyanis nem folyékony állapotban létezik, a kisbolygóknak nincs légköre, és túl sok ibolyántúli sugárzás érik a Napból.
A Themis és a Cybele a Mars és a Jupiter pályája között található kisbolygóövezetben találhatóak. Itt kering a Naprendszerben lévő aszteroidák legnagyobb része. Számuk több mint százezerre tehető, össztömegük mégsem éri el a Holdunkét. A kisbolygók átmérője 1000 km-től kevesebb mint 1 kilométerig terjed. Csupán 200 olyan kisbolygót ismerünk, amelynek átmérője meghaladja a 100 km-t. Az alakjuk is rendkívül változatos. Ebben a térségben körülbelül 6000 aszteroida kapott már nevet.
