Ötéves projektje végére ért a gyulai Munkácsy-Tej Kft., melynek eredményeként egy új kukoricafajta bejegyzését és Magyarország első fejőrobotjának üzembe állítását is elkönyvelhetik. A CONFU_08 elnevezésű projekt zárókonferenciáját a konzorciumi partnerek részvételével a Gyulavári Wenckheim-Almásy Kastély-látogatóközpont konferenciatermében tartották.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (Herceghalom), az MTA – Agrártudományi Kutatóközpont (Martonvásár), a Gabonakutató Nonprofit Kft. (Szeged), valamint a Munkácsy-Tej Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Gyula) együttműködésével megvalósuló CONFU_08 elnevezésű projekt elsődleges célja olyan innovatív takarmánynövények, majd ezekből készülő takarmányok és állattenyésztési technológiák létrehozása volt, melyek a megnövelt beltartalmi értékű biotej és tejtermékek élőállítását, valamint egészséges tejtermékek forgalmazását teszik lehetővé.
A szeptember 30-án tartott projektzáró konferencia egyben nyilvános szakmai bemutató is volt, mely oktatással egybekötött farmlátogatással zárult. Az előadássorozat elején Ráki Zsolt, a Munkácsy-Tej Kft. kereskedelmi igazgatója és társtulajdonosa köszöntőjében elmondta, 2008 óta olyan termékek kifejlesztésén dolgoznak, mely a konkurenca termékeinél ízletesebb, és alapélelmiszerként nagy mennyiségben juttathatók el a fogyasztókhoz.
A rendezvényen szintén jelen lévő Gajda Róbert kormánymegbízott megállapítása szerint ez a vállalkozás jóval korábban felismerte a területben lévő innovációs potenciált, és a projektet most ugyan lezárják, de ez a vég az ágazatnak az organikus módon elállított, természetesebb, egészségesebb, jobb termékekkel egyben új utat is mutat. Ennek fontosságát azért is hangsúlyozta, mert ebben a jó adottságokkal rendelkező térségben a mezőgazdaság jelentheti a legalapvetőbb megélhetési forrást, aminek ez a projekt új lendületet adhat.
A CONFU_08 projekt bemutatását és egyben a Munkácsy-Tej Kft. mintegy fél évszádos múltjának áttekintését Várhelyi Zoltán konzorciumkoordinátor vállalta magára, aki előadásában a projekt során felmerülő problémákat és azok leküzdését is felvázolta. Beszélt az időjárási anomáliák növénytermesztésre gyakorolt hatásairól (súlyos aszály, idő előtt leszáradó növények, máskor épp az extrém csapadékmennyiség, valamint az azt követően megjelenő gyom-, gomba- és rovarkártételről), a növénytermesztés során megjelenő technológiai problémákról, de az állattenyésztésben megmutatkozó technológiai problémákra (Magyarország első fejőrobotjának telepítése, takarmányozási kísérlet) is kitért. A termékfejlesztés során felmerülő problémák ismertetés után az eredményekről is beszámolt, majd a még rájuk váró feladatokról beszélt.
Dr. Megyeri Mária a martonvásári MTA - Agrártudományi Kutatóközpont kutatásvezetője a kutatóintézet rövid bemutatása után a projekt során elvégzett kísérleti folyamatot ismertette, a Gabonakutató Nonprofit Kft. képviseletében pedig a magas olajtartalmú organikus kukoricahibridek vizsgálatáról dr. Móroczné Salamon Katalin kutatásvezető beszélt. Előadásában a Szemar elnevezésű silókukorica hibrid fajtafenntartási és vetőmag termesztési technológiájának kidolgozását is ismertette.
A Munkácsy-Tej Kft. kutatómérnöke, Áy Zoltán már az ökogabonák termesztési tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Bemutatta a kísérleti terület teljes agrotechnikai feladatsorát az előveteménytől, majd a vetéstől kezdve az őszi- és tavaszi talajműveleteken át egészen a betakarításig.
A vetőmagok előállítását követően a takarmányetetési kísérlet beszámolója következett. A folyamatról, valamint Magyarország első fejőrobotjának beüzemeléséről és az azzal kapcsolatos úttörő-tapasztalatokat Szendrei Zoltán, a Munkácsy-Tej Kft. kutatómérnöke osztotta meg. A fejőrobot 2009. december 4-i beüzemelését a 4 fajta kukoricával és 20 tehén bevonásával történő takarmányozási kísérlet követte.
A tejtermékekre koncentrálva a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ herceghalmi kutatásvezetője, dr. Fébel Hedvig elmondta, hogy a kutatás során többféle erjesztett zöldtakarmányt vizsgáltak, majd a vizsgálati eredmények tükrében szólt a funkcionális biotejtermékek előállítási lehetőségeiről. A tejben lévő zsírsavak élettani hatásainak felsorolása mellett a jó minőségű végtermék előállítási lehetőseiről beszélt, valamint arról, hogy miért nehéz megváltoztatni a tejben a zsírsavnak a mennyiségét.
A beszámolókat szakmai konzultáció követte, miközben a jelenlévők számára az előállított tejtermékek specializált és kontrollváltozatai közti különbségek felfedezésére is lehetőség nyílt. A program zárásaként pedig a farmlátogatás során oktatással egybekötött bemutatón Szendrei Zoltán kutatómérnök vezetésével megtekinthették a Kígyósi úton lévő fejőrobotos kísérleti istállót is.
Az elmúlt 5 év közös munkája valamennyi résztvevő számára elengedhetetlen fontosságú tapasztalatszerzést hozott, de emellett szakmai elégedettséget is, mivel lehetőség nyílt arra, hogy a különféle szakterületek képviselői a növénynemesítőktől kezdve a növénytermesztőkön át az állattenyésztőktől az élelmiszer előállítókig összefogjanak, és erejüket egyesítve dolgozzanak.
