Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A 15–16. századi Gyula állt a középpontjában a Békés Megyei Levéltár konferenciájának

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.HÍREK • 2014. szeptember 22. 17:00
A 15–16. századi Gyula állt a középpontjában a Békés Megyei Levéltár konferenciájának
A gyulaiak a török hódoltság időszaka előtt számos kiváltsággal rendelkeztek
Levéltári konferencia a gyulai városházán. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba

Város – uradalom – vár címmel rendezett konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára szeptember 19-én a gyulai városháza dísztermében. Az intézmény 2006-ban útjára indított rendezvénysorozatához kapcsolódó ankét középpontjában a 15–16. századi Gyula állt.

A Nemzeti Kulturális Alap és a gyulai önkormányzat által támogatott konferenciát dr. Görgényi Ernő polgármester nyitotta meg. A városvezető köszöntőjében úgy fogalmazott: a város múltja és adottságai arra kötelezik az önkormányzatot, hogy szorosan együttműködjön a Békés Megyei Levéltárral, ezzel is segítve a helytörténeti kutatásokat. A polgármester beszédében arra is kitért, hogy a távlati célok között szerepel egy olyan örökségközpont létrehozása, amely történetileg hitelesen mutatná be az egykori szigeterődöt.

– Szeptember 1-jétől Liska András vezetésével elkezdődött a régészeti feladatok megvalósítása, valamint ezzel párhuzamosan levéltári kutatásokat is végeztetünk. A mai konferenciától azt reméljük, hogy élesíti a város múltjáról kialakított képünket – hangzott el a beszédben.

A szakma és a szélesebb közönség számára is érdekes adalékokkal szolgáló konferencián Blazovich László, Liska András, Havassy Péter, Kenyeres István, Csepregi Zoltán, Őze Sándor és Dusnoki-Draskovich József tartott előadást. Szó esett egyebek mellett a gyulai vár tulajdonosairól, tisztségviselőiről és 1566-os ostromáról, valamint az uradalom egyházi viszonyairól a Brandenburgi-korszakban. 

Blazovich László történész a település hazai és európai városhierarchiában betöltött helyére világított rá előadásában. A szakember elmondta: a földesúri városok közé tartozó Gyula a törökkor előtt számos szabadságjoggal rendelkezett. A lakosok plébánost nem, bírót azonban szabadon választhattak, továbbá jelentős kiváltság volt az is, hogy együtt adózhattak, és szabadon örökíthették, értékesíthették ingóságaikat. A városnak vásártartási joga volt, és vámkiváltságot is kapott, vagyis a gyulaiaknak nem kellett minden vámhelyen letenniük a pénzt, hogy átmehessenek áruikkal. A lakosoknak természetesen kötelezettségeik is voltak, nekik kellett például a fát és a bort a várba szállítaniuk. Gyula jogi szempontból 1496-ban jutott a városfejlődés csúcspontjára, ha nem jelenik meg a török, a szabad királyi város státust is elnyerhette volna. 

A gyulai erődítés régészeti feltárásairól Liska András számolt be a konferencián. A régész elöljáróban elmondta: az úti könyvek kedvelt kijelentése, miszerint a gyulai vár Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára, némi módosításra szorul. Az a sziget, ahol a gyulai vár felépült, szinte teljes egészében kutatható a mai napig, magáról a téglavárról pedig elmondható, hogy az egykori történeti magyar királyság alföldi területének legépebben megmaradt és legtöbb eredeti teret felvonultató főúri várkastélya.

Az előadásból az is kiderült, hogy a belső vár feltárása maradéktalanul megtörtént, és a külső vár szerkezetéről, kiterjedéséről is fontos térképi adatok állnak a szakemberek rendelkezésére. A következő lépés egy olyan egységes térinformatikai adatbázis létrehozása lehet, amely egyesíti a korábbi feltárási adatokat a térképi információkkal.

             

    

Blazovich László. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)