A hagyományokhoz híven együtt koszorúzta meg Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere a dalszínház előtt álló Erkel-szobrot. A főigazgató 2012-ben kezdeményezte, hogy az Operaház és a zeneszerző szülővárosa ily módon fejezze ki tiszteletét az évad nyitányakor.
Dr. Görgényi Ernő ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Erkel Ferenc több szempontból is szimbolikus személyiség, akit már kortársai is a magyar kultúra egyik legnagyobb alakjaként tartottak számon.
– Erkel Ferenc szimbóluma a magyar kultúra nagyszerűségnek, erejének, hiszen a himnusz vagy a Bánk bán áriája hallatán nekünk, magyaroknak szorosabbá válik a hazához fűződő kötelékünk – mondta a városvezető, hozzátéve, hogy bár a zeneszerző németalföldről származó család sarja, s apja a németgyulai iskola tanítója volt, mégsem a német, hanem a magyar kultúra hatása alá került, neki köszönhető a nemzeti opera megszületése.
– Erkel szimbóluma a magyarság összetartozásának is, hiszen életpályája a jelenlegi magyar határokon túli területekre is kiterjedt, Gyula és Budapest mellett Kolozsvár, Nagyvárad és Pozsony volt élete legjelentősebb állomása. Volt időszak, amikor a hivatalos kultúrpolitika mellőzte a zeneszerzőt, de az utóbbi években az Operaház vezetésének és a kulturális kormányzatnak köszönhetően ismét elfoglalta méltó helyét a magyar zene panteonjában – fejtette ki a polgármester.
A koszorúzást követően határon túli magyarok tettek állampolgársági esküt az Operaházban. Az aznapi előadáson több, határon túli nagycsaládos is részt vehetett meghívott vendégként.
