A harmincéves bokszoló hatéves kora óta sportol rendszeresen. Bár sokféle sportágat kipróbált, az ökölvívással csak 25 éves korában kezdett komolyan foglakozni. Pályafutása a békési edzőteremben kezdődött. Az ottani miliő annyira magával ragadta, hogy eldöntötte, profi versenyzőnek áll.
– Büszke vagyok arra, hogy három év alatt profi szintre jutottam el. Eddig hat mérkőzést tudhatok magaménak, nálam technikailag és taktikailag sokkal felkészültebb versenyzők ellen is megálltam a helyem. Jelenleg saját magamat készítem fel. A testépítésben ezt az ösztönös edzés elvének nevezik. Tudom azt, hogy milyen módszerektől fejlődöm. A saját edzésrendszeremet magamon próbálom ki, a célom, hogy egyre jobb eredményeket érjek el általa. Szeretném legyőzni a saját korlátaimat – mesélt eddigi pályafutásáról Bimbó Lajos.
Az ökölvívó a békési évek alatt kezdett el edzősködni. Egy helyi klubban segédedző és ringsegéd volt, hobbistákkal és versenyzőkel egyaránt foglalkozott. Az edzői tanfolyamot a Békés Megyei Sportszövetségek Érdekszövetségi Egyesületén keresztül végezte el. A Központi Sportiskola ökölvívótermében tartott foglalkozásokon olyan emberekkel került kapcsolatba, mint az ökölvívó berkekben jól ismert id. Balzsay Károly vagy dr. Kovács László, a magyar ökölvívó válogatott edzője.
– Segédedzőként rájöttem, hogy sokféleképpen lehet megtartani egy edzést, gyakorlatilag végtelen számú variáció van a fejemben. A monoton tréningek helyett létrehoztam egy saját edzésrendszert. Ennek kialakításában sokat segített, hogy számos sportágban kipróbáltam magam, és ezekből sok edzéselvet és programot átültettem az ökölvívásba – fejtette ki a bokszoló.
– Pályázati támogatásból indítottam el a vállalkozásomat. Mivel Gyulán a 90-es években megszűnt az ökölvívás, elhatároztam, hogy újraélesztem azt. Eljöttem, belevágtam, és most itt vagyunk lassan négy és fél hónapja. Az edzőtermet az „átlagember”, dolgozó anyukák és apukák látogatják, és néhány kissrác is kedvet kapott az ökölvíváshoz. Terveim között szerepel, hogy két-három olyan fiatalt találjak, akikből olimpikonokat nevelhetek. A legtávolabbi célom pedig az, hogy két és fél éves kisfiammal, Kristóffal komoly eredményt érjek el, az edzőterem az ő öröksége lesz majd egyszer – tette hozzá.
Bimbó Lajos elmondta, hogy játékosan, mégis komoly szándékkal készíti fel tanítványait, módszere pedagógiai alapokon nyugszik, nem a pofonokról és a küzdelemről szól. Az edző szerint az ökölvívás lényege nem az erőszak, a boksz valójában egy sakkjátszma. Tanítványai hatféle edzésen vehetnek részt. Azok, akik nem akarnak kesztyűzni és technikai elemeket tanulni, csak munka után mozogni szeretnének, alakformáló és életmódjavító edzésen tréningezhetnek kortól és nemtől függetlenül. A női edzésre anyukákat és versenyezni vágyó lányokat várnak. A gyerekedzésre hatéves kortól jelentkezhetnek azok a csemeték, akik elhivatottságot éreznek a boksz iránt. A férfiak háromféle tréning közül választhatnak, a kezdők step by step rendszer szerint, vagyis apró lépésenként sajátítják el a boksz csínját-bínját. A haladók általában rendelkeznek tapasztalattal a küzdősportok terén, a számukra kidolgozott edzés erősítésből, kesztyűzésből és technikai elemekből áll. A harmadik, úgynevezett keményvonalas edzés erősítő és állóképesség-fejlesztő gyakorlatokon alapul.
Bimbó Lajos távlati céljai között szerepel egy egyesület és egy alapítvány létrehozása. A szervezet megalakulása anyagi és technikai szempontból is előnyös volna, hiszen az egyesület tagjai egy jól felszerelt teremben tréningezhetnének, és könnyebben kapnának versenyeztetési engedélyt a Magyar Ökölvívó Szakszövetségtől.
– Az egyesülethez tartozó alapítvánnyal az iskolai és a családon belüli erőszak ellen vennénk fel a küzdelmet. Olyan példaképeket szeretnénk állítani a gyerekek elé, akikre felnézhetnek. Szegény családból származom, ha nem lett volna a sport, akkor nem lettek volna kilátásaim. Ma büszkén mondhatom, hogy szinte minden álmom teljesült. Arnold Schwarzenegger hatos szabályának egyik pontja úgy szól, hogy adj mindig vissza valamit a közösségnek. Nagyon sok segítséget kaptam a sporttól és a sporton belül tevékenykedő emberektől, ezért a legkevesebb, amit tehetek, hogy visszaadok ebből valamit a társadalomnak – osztotta meg gondolatait a Gyulai Hírlappal az edző.
