- Addig vagyunk magyarok, amíg ez a kultúra él, és elevenen mozog a táncosokon keresztül – mondta Gyalog László, a Békés Megyei Néptáncosok Szövetségének elnöke azon a kiállításon, amely Viseletek a Kárpát-medencéből címmel nyílt augusztus 16-án a gyulai Vigadóban.
A Zsótér Béláné munkáiból, a Minden Magyarok XX. Jubileumi Néptáncfesztiválja idejére rendezett kiállításon ünnepi- és hétköznapi ruhák, tájegységet illetően pedig bácskai, szeremlei, rimóci, rábaközi, kalocsai, csángó, székelyföldi, mezőségi, széki, somogyi, kalotaszegi, szatmári, békéscsabai szlovák- és a Dél-alföldi viselet egyes darabjai tekinthetők meg.
Fontos a tagolás, hiszen az emberi öltözet már a legrégibb időktől kezdve sem csupán praktikussági szerepet játszott, hanem díszítette és a társadalmi helyzetét is kifejezte viselőjének, sőt, már a XVI. századtól közigazgatási rendelkezések írták elő, mit szabad viselnie a jobbágynak, a városi kézművesnek vagy épp a nemesembernek.
A népviselet egyik sajátsága a kisebb-nagyobb tájegységek szerint változó köznapi és ünnepi viselet, az egyes öltözetdarabok anyag és forma szerinti típusai, elterjedése és azok változatai pedig a paraszti műveltség egyik legkorábban számba vett megnyilvánulása.
A hagyományápolók ezeket a népviseleteket idővel gyűjteni kezdték, újjá értelmezték, majd újraalkották, hogy - Gyalog László szavaival élve - ne csak a hamut őrizzék, hanem a lángot is.
Ebbe az értékeket megőrző és tovább vivő hagyományba csöppent bele két néptáncos lánya által Zsótér Béláné is, aki a lányok öltöztetésében elsőként segített a minél hatásosabb, és a hagyományhoz minél közelebb álló színpadi megjelenés kialakításában.
Először csak saját lányait, majd a többi táncost is öltöztette, majd a többi szülővel és pártfogóval összefogva, maguk is alkotómunkába kezdtek.
Zsótér Béláné Incike az 1991-ben alakult Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja, így érthető módon szívügye a népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak fejlődése, ápolása, a mai kornak megfelelő népi iparművészeti alkotásokon keresztül való közízlés formálása.
Az évente megszervezett komplex népművészeti táborokban mindig új tájegységek ruháit ismeri meg, hazatérve pedig ezeket többnyire meg is varrja. Sőt, kutatómunkába is kezdett, határokon túlra jár gyűjteni, vásárolni, így tényszerűen is kijelenthető, hogy viseletgyűjteménye Rábaköztől Kalotaszegig, Bácskától a Békés megyei nemzetiségekig terjed.
Alkotómunkája akkor válik igazán elevenné, amikor azokat felveszik, így a hamuból mindjárt láng lesz, és megelevenedik a színpadon – mondta köszöntő beszédében a kiállítást megnyitó Gyalog László, aki arra is biztatta a nagyszámban jelenlévőket, hogy közelről is nézzék meg a kiállított ruhákat, azok öltéseit, hisz mindegyik nagyon aprólékos, finom kézimunkával készült.
A Békés Megyei Néptáncosok Szövetségének elnöke hosszan tartó közös munkára alapozva méltatta Zsótér Béláné munkáit és elhivatottságát, hiszen a viseletek elkészítésén túl azt a munkát is jelesül végzi, melyet a Nemzeti Művelődési Intézettel megállapodva 75 békésmegyei kistelepülésre juttatja el a népi kultúrát egy-egy foglalkozás, valamint - táncosok bevonásával - táncházak formájában.
Ugyanis a magyar néptánc és a hozzá tartozó népzene, népviselet és valamennyi néprajzi vonatkozás nem hamu, hanem napjainkban is példa, hisz többszázezer fiatal élteti ezt a hagyományt.
A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. szervezésében létrejött kiállításon az érdeklődők a népviseleteket élőben is bemutató fiatalok jelenlétében, valamint a Fesztiválzenekar által biztosított kellemes muzsikaszó kíséretében csodálhatták meg Zsótér Béláné különleges gondossággal készített munkáit.
