Háromnapos rendezvénnyel emlékezett meg névadójáról a Gyulai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bay Zoltán Tagintézménye. A hagyományoknak megfelelően a nyitóünnepséget a gyulavári református templomban rendezte meg az intézmény, s a negyedik osztályosok kedves megemlékezése színesítette a programot. A tantestületet, Gyula Város Önkormányzatának képviselőit, dr. Görgényi Ernő polgármestert és Szabó Károlyt, Gyulavári és Dénesmajor önkormányzati képviselőjét és az iskola gyermekeit Szabóné Bohus Márta tagintézmény-vezető köszöntötte. A radarcsillagász Gyulaváriból induló életútját Petróczki Zoltán Gábor, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője ismertette.
- Az, hogy egy alma mater mit jelenthet, milyen útravalót adhat, azt Bay Zoltán példája méltóképpen bizonyíthatja. Az itteni fiúiskola tanulójából később a Debreceni Református Kollégium növendéke lett. Debrecen már akkor is nagyon fontos magyar szellemi központ volt, hiszen itt olyan kiválóságokkal találkozott, mint Németh László, Zilahy Lajos, akik később egész pályáján meghatározóak voltak. Később aztán a szokásos út következett, a Pázmány Péter Tudományegyetem. Az akkori időkben, a két világháború között, a trianoni katasztrófa után az országos és kulturális vezetők nagyon jól tudták, hogy egy országot újjáépíteni először szellemiekkel, lelkekkel kell. Ezért hozta létre Klebelsberg Kuno a külföldi magyar intézeteket.
A trianoni országcsonkolás után a határon túli magyar egyetemeket Magyarországról vezényelték. Ez történt a kolozsvárival is, hiszen a mai Szegedi Tudományegyetem a Kolozsvárról áttelepített egyetem jogutódja. Ez a tudomány lett az, amely a magyar természettudományos életnek az egyik templomává lett. Klebelsberg Kuno egyik tudományos nyilatkozatában ki is jelenti, hogy itt nem elsősorban épületekről van szó, lehet nagyszerű iskolákat építeni, de a legfontosabb a megfelelő felkészültségű kiváló tanári kar. Ezért fiatal magyar tudósokat hívnak meg az egyetem professzorainak, Szent-Györgyi Albertet és 30 évesen németországi tanulmányai után Bay Zoltánt. Ő Magyarország legfiatalabb tanszékvezető tanára harminc évesen. Innen a pályája egyenesen ívelt, az egyetemi munka után a gyakorlatban is próbára teszi tehetségét: a Tungsramnak lesz vezető kutatója. A második világháború szörnyűségei a legkiválóbb értelmiségieket egyetlen elköteleződéshez vezette. Azt tették, amit az adott időben egy igaz embernek tennie kellett. Mentették azokat, akiket menteni kellett, és szembe helyezkedett azzal, amivel szembe kellett nézni. De a háború után a magyar valóságot semmivel sem lehetett könnyebben elviselni. Ezek a kiváló tudósok, akik megalapozhatták volna Magyarországon a tudományos életet, emigrációra kényszerültek. Előbb Szent-Györgyi, majd Bay Zoltán is arra kényszerült, hogy az ígéretesen induló tudományos pályáját külföldön teljesítse ki. Mindezek mellett mindkettőjük pályája a hűség pályája is, hiszen az amerikai emigrációban is mindvégig megőrizték magyarságukat, elkötelezettségüket. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Bay Zoltán végrendeletében meghagyta, hogy abban a földben nyugodjék, amely őt a világnak adta – szólt a fiatalokkal benépesült református templomban az intézményfenntartó központ vezetője.
- A Bay-hetet 19 alkalommal rendezi meg az intézmény. Több éve hagyomány, hogy a gyulavári református templomban Bay Zoltánra emlékszünk, majd megkoszorúzzuk névadónk emléktábláját. A programunk következő eseménye egy rajzpályázat és a novellaíró-pályázat eredményhirdetése.
Kedden hagyományosan sakkvetélkedőt szervez a Bay iskola. Szerdán kerül sor a természettudományi vetélkedőre, délután nyuszi parádéval kedveskedünk a gyerekeknek, majd zárjuk a Bay-hét ünnepi programsorozatot. Bay Zoltán munkássága kiváló példája annak, hogy Gyulaváriból is el lehet érni a csillagokat. Ez a legfőbb üzenete a rendezvényünknek – nyilatkozta Szabóné Bohus Márta.
