Az égbolton nagyon sok objektumot, jelenséget figyelhetünk meg a távcsövek segítségével. A megfigyelések egyik nagy előnye a szabadszemes megfigyeléshez képest, hogy az objektumokat felnagyítja és a sokkal halványabbakat is meg tudunk figyelni velük.
Az igazi csillagászati távcsöveket az átmérőjük nagysága szerint szokták osztályozni. A legkisebb átmérőjű 5-6 cm-es kis távcsövek segítségével a Napon és a Holdon lévő részleteket lehet megfigyelni, illetve a nap és holdfogyatkozásokat lehet velük figyelemmel követni. A Naprendszerünk bolygóinak korong alakját vélhetjük felfedezni bennük, illetve a Vénusz fázisait és a Jupiter két fősávját lehet látni. De ezeken kívül még számos fényes mélyég-objektumot, mint például a nyílt- és gömbhalmazokat illetve néhány fényesebb galaxist, vagy nagyobb planetáris ködöket is láthatunk ezekkel a távcsövekkel. A szerencsésebbek a legfényesebb üstökösöket is figyelemmel követhetik.
A 8-10 cm-es átmérőjű távcsövek már valamivel komolyabbak. Számos galaxist és ködöt sokkal nagyobb felbontásban nézhetjük, mint az 5-6 cm átmérőjű távcsövekkel, s arról nem is beszélve, hogy a részleteket is megfigyelhetjük a bolygókon, illetve a négy Jupiter-hold is elénk tárul.
A 12 és a 15 cm közötti átmérőjű távcsöveket két okból is sokkal kedveltebbek az amatőrcsillagászok között. Az egyik ok, hogy ezeket még könnyen lehet hordozni és a másik igazán nyomós ok, hogy nagyon jó a felbontó képességük. Ezernyi mélyég-objektumot figyelhetünk meg velük. A nyílthalmazok javát részleteiben láthatjuk, illetve a gömbhalmazok majdnem mindegyike grízes hatást mutat, ráadásul még egy részük szinte teljesen fel is bontható. Sok köd is felismerhetővé válik még kis nagyítás mellett is. A galaxisok kb. 12-13 m-s fényességhatárig észrevehetőek és ha fényesebb galaxisok kerülnek a látóterünkbe, azokban részleteket is megkülönböztethetünk. Viszont ne várjuk, hogy a mélyég-objektumok színesek lesznek, mint az albumokban, mivel a színérzékeny látósejtek éjjel kikapcsolnak és a világot fekete-fehérben, esetleg a nagyon fényes objektumoknál nagyon enyhe pasztellszínekben, halványzöld, halványkék, halványsárga színekben láthatjuk. Ezekkel a távcsövekkel évente akár 3-4 üstököst is megfigyelhetünk. A Naprendszerünk bolygóinak felszíni alakzatai is jól felismerhetők, így képzeletben akár körbesétálhatunk a megfigyelt bolygókon. Az asztrofotózáshoz kedvet érzők már bátran használhatják ezeket a távcsöveket, hiszen ezek már elegendő fényt tudnak össze gyűjteni és így szép látványos fotókat készíthetünk, pont olyanokat, mint a fotóalbumokban lévőek.
A 20 cm-nél nagyobb átmérőjű távcsöveknél már kinyílik az ég. A hátrányuk csak annyi, hogy szállításuk és összeszerelésük egy ideális helyen már szervezés kérdése. A távcsőben a mélyég-objektumok nem csak halvány foltok, hanem egyre több részlettel bíró egyedi objektumok. A Messier lista spirálgalaxisai már szépen mutatják szerkezetüket és a legtöbb gömbhalmazt részleteire bontják. A nagyon halvány nyílthalmazok is már megmutatják a csillagaikat ezekben a távcsövekben. A planetáris ködök belső szerkezetét is tudjuk tanulmányozni általuk. Aki amatőrcsillagász szeretne lenni és a csillagászat minden területén örömét leli, azoknak ez a távcsőméret a legmegfelelőbb, hiszen szinte minden területe művelhető és egy életre szóló megfigyelőprogramot állíthat össze magának.
Összegezve elmondható, hogy minél nagyobb távcsövet használunk, annál többet látunk a Világegyetemből. Igazából az sem mindegy, hogy tükrös vagy lencsés távcsövet választunk. A lencsés távcsövek sokkal szebb leképezést adnak, mint a tükrösek, de sajnos sokkal drágábbak is. Tehát aki távcsővásárlásban gondolkodik, mert elszántságot érez arra, hogy betekintsen egy gyönyörű és rejtélyes világba annak érdemes jól szétnézni az interneten és az igényéhez megfelelőt választani.
