A legforróbb bolygófelszín a Naprendszerünkben a Vénusz. Légköre igen sűrű, amelynek nagy része szén-dioxid, kisebb része nitrogén. A légkör tömege a földinek 93-szorosa, míg az itt mért nyomás a földinek mintegy 92-szerese. Ez a nyomás a Földön, az óceánokban 1 km mélységben mérhető. A légkör hatalmas CO2-tartalma és a vékony kén-dioxidfelhők miatt ezen a bolygón a legnagyobb az üvegházhatás, s ennek hatásaként a felszíni hőmérséklet állandó 460°C fölött van. A Vénusz sűrű légköre magában tartja a Nap hőjét, így az éjféli hőmérséklet szinte megegyezik a délivel, így a sziklák olyan forróak ,hogy vörösen izzanak. A Merkúr legnagyobb hőmérséklete is hasonló, amely 430 °C körüli, de itt a számottevő légkör hiánya miatt a felforrósodás és a lehűlés a fényviszonyok megváltozását követően nagyon gyorsan végbemegy. A leghidegebb felszínnel a Neptunusz legnagyobb holdja, a Triton rendelkezik. A Voyager-2 szonda 1989-ben mérte meg, mikor elhaladt mellette, -235 °C-ot mért.
A legnagyobb kráter az Aitken-medence a Hold déli pólusának közelében. Átmérője közel 2500 km, amely az ősi becsapódási helyet olyan sok kisebb kráter borítja, hogy létezését csak az 1960-as évekbeli Luner Orbiter-program erősítette meg. Az 1994-es Clementine holdszonda részletes vizsgálatai feltárták, hogy a széles bemélyedés a Hold túlsó oldalán átlagosan 10 km-re alacsonyabb, mint a környező felföldek. A Naprendszerünk legmagasabb hegysége az Olympus Mons a Mars nyugati félgömbjén. 27 km-rel magasodik ki a helyi felszín fölé, alja pedig 550 km széles. Az Olympus Mons rendkívüli mérete annak köszönhető, hogy a Marsnak nincsenek tektonikai lemezei. A láva csak bizonyos helyeken jött elő folyamatosan a felszínre, ezért ért el a vulkán ilyen nagy magasságot.
A Földön nem lehetnek ekkora hegyek, mert háromszor akkora gravitáció, mint a Marson. A második legmagasabb a Vénusz keleti félgömbjén található Maxwell Montes , mely 11 km-rel magasodik a bolygó átlagos felszíne fölé. A Föld legmagasabb csúcsa hivatalosan a tengerszínt feletti 8.8 km-es magasságú Mount Everest, azonban úgy vélik, hogy a hawaii Mauna Kea a legmagasabb, mivel 9 km-rel magasodik az óceánfenék fölé. Szintén a Marson található a legnagyobb kanyonrendszer a Valles Marineris, mely kb. 3800 km hosszú, legnagyobb szélessége 600 km és a legnagyobb mélysége 7 km. Ha Európában lenne ez a gigászi kanyonrendsze , akkor Párizstól az oroszországi Urálig nyúlna el.
A bolygó rendszerünkben a Jupiter a legnagyobb bolygó, amelynek tömege sokkal nagyobb, mint a többi bolygó, hold, üstökös és aszteroida együttvéve. Ezenkívül ő rendelkezik a legnagyobb Holddal is. A Ganymedese 5662 km átmérőjű. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, hiszen a Merkúrnál is sokkal nagyobb. Még egy valamivel kitűnik a többi naprendszerbeli holdtól, ő az egyetlen hold aki saját mágneses térrel rendelkezik. Valószínűleg ugyanaz a hatás hozza létre számára is, mint a földi mágneses teret. Ez a hatás tulajdon képen az elektromosan vezető anyag mozgása a hold belsejében.
A legnagyobb meteorzápor a Naprendszerünkben a Leonidák. 1988. november 13-án óránként 200 000 meteor hullott a Földre. Akik tanúi voltak, azok szerint a meteorok úgy „hullottak, mint a hópelyhek” . Sokan azt hitték eljött a világvége. Ez az esemény hozzásegítette a csillagászokat ahhoz a felismeréshez, hogy a meteorok az űr külsőbb részeiből érkeznek a földi légkörébe, és nem Földhöz kötöttek, mint például az eső.
