ennyi kell az időutazáshoz
Fotó: Gyulai Hírlap
Izgalmas képzeletben végigsétálni a XIX. századi Gyulán. A rajzokkal, békebeli reklámokkal, illetve Fái Izidor fotográfus 1880-as évek végén készült fényképeivel egy hangulatos, idilli kisváros képe tárul elénk. Egyetlen dolog hiányzik a könyv mellé, egy időgép.
Az 1897-ben megjelent Gyula város leírása című könyv reprint kiadását azonos oldalszámmal jelentették meg a Városbarátok. Az újkori szerkesztők ügyeltek a szerkesztési és tartalmi hűségre is.
Székely Lajos 1881-ben telepedett le Gyulán. Kezdetben tanító, később pedig a belvárosi elemi iskola igazgatója volt, de egyházmegyei tanfelügyelőként is tevékenykedett. 1892-ben a Békés megyei Régészeti és Közművelődési Egyesület „Népmondák és népdalok” gyűjteményéért 10 arannyal jutalmazta. A magyarországi katolikus tanítók országos kongresszusa 1920-ban a tanítók 100-as bizottságába Békés megyéből őt választotta tagjai közé. A nagyváradi római katolikus egyházmegyei főhatóság a népnevelés terén kifejtett sikeres működése elismeréséül igazgató-tanítóvá nevezte ki 1924-ben. Alapítója és díszkarnagya volt az Erkel Ferenc Dalkörnek. A Gyula város leírása című könyvünk írója 1935. szeptember 2-án hunyt el Gyulán. Legyünk büszkék munkásságára! – nyilatkozta a Gyulai Hírlapnak Durkó Károly.
– A 72 oldalas hasonmás kiadást a 120 éve elhunyt gyulai polgármester, az 1860-ban nyomdát alapító Dobay János emlékének ajánljuk, de természetesen tisztelgünk a könyv írója előtt is, hiszen az utolsó oldalon elolvashatjuk Székely Lajos életrajzát, aki a korabeli város köztiszteletben álló pedagógusa, igazgató-tanítója volt – mondta a Városbarátok elnöke.
A könyvet Durkó Károly szerkesztette, a reprint kiadást Polyák Edit gondozta. A Dürer Nyomdában készült kis album kiadásában Székely Árpád és Balla Tibor működött közre. A könyv a közönség által elérhető a Gyula régen és ma könyvsorozat köteteit árusító helyeken, így például az IQ Könyvesboltban, a Máté Papírboltokban, az Almásy- kastélyban és a piacon. A Gyula város leírása című könyv kiadását támogatta a Nemzeti Együttműködési Alap.
korabeli térkép is jár a kiadványhoz
Fotó: Gyulai Hírlap