Az 1700-as évek végén épült ház átvészelte az 1801. évi nagy tűzvészt, ezért lakói hálájuk jeléül egy Szűz Mária-szobrot helyeztek el az épület falán kialakított szoborfülkében – ecsetelte lapunknak Mittag Mónika. Az elnök hozzátette: a németvárosiak számára kultikus jelentőséggel bír a házat és a településrészt is védelmező szobor.
– A szoborfülke érdekessége a ház festésekor feltárt csillagos háttér, amely megegyezik a németvárosi templom szentélyében találhatóval – emelte ki Mittag Mónika. Mivel az eredeti alkotás annyira megrongálódott, hogy nem lehetett visszahelyezni, a szoborfülkében a Szőke Sándor szobrászművész által készített másolat kapott helyet. Az elnök azt is elmondta, hogy terveik között szerepel az épület teljes felújítása, az eredeti szobrot itt állítanák ki.
Dr. Görgényi Ernő ünnepi beszédében a szobor eredetijének több mint kétszáz éves történetére emlékezett, felidézve az ország és a város legfontosabb történelmi eseményeit, Erkel Ferenc születését, az 1848. március 22-én a megyeháza udvarára összehívott nemzetgyűlést, Magyargyula és Németgyula egyesülését.
– Látta, hogyan épül fel az új németvárosi templom, melynek munkálataiért egészen pontosan 32 571 forintot és 59 krajcárt kapott Nuszbeck mester. Látott kolerajárványt, látott árvizet. Ép bőrrel úszta meg az 1882-es tűzvészt, mely lángba borította Németváros nagy részét. Túlélte az első és a második világháború borzalmait, Trianont, a revíziót, a szovjet bevonulást – sorolta a városvezető.
– Innen szemlélte, ahogyan málenkij robotra vitték a német származásúnak ítélt polgárokat, ahogyan szerencsére azt is, hogy a visszatérőknek éppen ide, a németvárosi templomhoz vezetett az első útjuk. Átvészelte az ’56-os forradalmat, az azt követő megtorlást, az államszocializmus évtizedeit, a rendszerváltozás történéseit, és figyelemmel kísérte, hogy próbál rátalálni a város a számára megfelelő útra az azóta eltelt esztendőkben – folytatta a felsorolást.
– Ez a szobor számomra egyértelmű szimbólum, annak a jelképe, hogy Gyula örök és elpusztíthatatlan – fogalmazott dr. Görgényi Ernő, hozzátéve, hogy a túlélés tiszteletére állított mű a város egyik legnagyobb túlélőjévé vált.
Az ünnepség végén Kovács Péter esperesplébános áldotta meg az Szeplőtelen fogantatás címet viselő alkotást.