Gyulai Hírlap - Kiváló Polgár kitüntetést kapott Becsyné Szabó Márta Mária címzetes főjegyző március 15-én

Görgényi Ernő köszöntőjében kifejtette: minden korban vannak olyan igazodási pontok, amelyek nemzeti egységet teremtenek, ilyen volt március 15-e is. Mint fogalmazott, „a nemes és tiszta forradalom” révén eltörölték az úrbéri szolgáltatásokat, azaz a jobbágyságot, törvényt fogadtak el a közteherviselésről, a népképviseletről, a sajtóról, a független, felelős magyar minisztériumról és más sarkalatos kérdésekről; „a hősies szabadságharcban” pedig a nemzet egységesen állt ki szuverenitásáért, „a nemes, a polgár és a földműves egyaránt kész volt vérét hullajtani hazájáért”.

A városvezető leszögezte: „ma is nemzeti egység van az 1848–49-es forradalom és szabadságharc megítélésében, amely a sajátos magyar kultúrából táplálkozott, és amely egyúttal megtermékenyítette az egyedülálló magyar kultúránkat”.

Hangsúlyozta: „a gyulai önkormányzatiság alapító atyái és anyái mindezt tudták és érezték, ezért jelölték ki március 15-ét a városi kitüntetések ünnepélyes átadásának alkalmául”.

„A nemzeti egység ünnepén méltó elismerni mindazok érdemeit, akik a gyulai polgárok közösségét szolgálták, szolgálják tudásukkal, szívükkel, lelkükkel” – tette hozzá.

A gyulai képviselő-testület Kiváló Polgár kitüntetésben részesítette Becsyné Szabó Márta Mária címzetes főjegyzőt Gyula város érdekében, magas fokú empátiával, kiemelkedő szakmai színvonalon végzett munkájáért, példaértékű tevékenységéért, valamint az általa elért elévülhetetlen érdemekért.

A laudáció felidézi: Becsyné Szabó Márta Mária 1976-ban szerzett jogászdiplomát a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, jogi szakvizsgával rendelkezik, évtizedekig jogtanácsosként volt nyilvántartásba véve. 1968 és 1977 között az Országos Takarékpénztár gyulai fiókjának főelőadója, 1977 szeptemberétől több mint negyven évig a Gyulai Polgármesteri Hivatal köztisztviselője volt. A fürdővárosi képviselő-testület 1995. október 1-jétől Gyula város aljegyzőjévé nevezte ki. Már ebben a pozícióban is számos esetben kellett jegyzői feladatokat ellátnia, két alkalommal ugyanis hosszabb időre megüresedett a jegyzői álláshely. A polgármester előterjesztésére a képviselő-testület 1998. szeptember 15-i hatállyal nevezte ki Gyula város jegyzőjévé. Az általa vezetett hivatal professzionális teljesítményét több állami és nemzetközi kitüntetés is tükrözi. A választókerületi választási iroda vezetőjeként arról is gondoskodott, hogy a környező települések jegyzőit felkészítse, segítse, és ha szükséges, tanáccsal lássa el annak érdekében, hogy az eljárási szabályok teljesülése mellett a választások tisztasága biztosított legyen. Munkáját számos díjjal ismerték el, 1985-ben a Tanács Kiváló Dolgozója, 1997-ben Gyula Város Közszolgálatáért, 2006-ban Közszolgálati Érdemjel kitüntetés kapott, 2007-ben a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet adományozott a részére. 2018. március 15-én Áder János köztársasági elnök a Békés megyei közigazgatásban négy évtizeden át végzett magas színvonalú szakmai és példaértékű vezetői munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki. 2018. június 30-i nyugdíjba vonulása alkalmából Takács Árpád főispán oklevéllel és ajándéktárggyal ismerte el munkáját.

Becsyné Szabó Márta Mária az átadón elárulta: nagyon megilletődött, amikor megtudta, hogy felterjesztették a kitüntetésre, amelyet ott vehet át, ahol élete nagy részét töltötte. „Én csak végeztem a munkámat, negyven évig a közszolgálatban, 20 évig pedig a hivatalt vezettem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindig kitűnő kollégái voltak, akik támogatták. Azt is mondta: a szülővárosától kapott elismerés számára a legszebb kitüntetés. A címzetes főjegyző volt munkatársainak és családjának is köszönetet mondott.

Gyula Városért kitüntetéssel ismerték el Kósa Zsuzsanna Katalint, a Simonyi Imre-emlékszoba kialakításának kezdeményezőjét a város kulturális életének szervezésében betöltött meghatározó szerepéért, több évtizedes közösségépítő, lokálpatrióta tevékenységéért.

Kósa Zsuzsanna Katalin a budapesti Állami Diétásképző Intézetben szerzett diplomát 1964-ben. A szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen kezdett dolgozni dietetikusként, majd hazaköltözött. Előbb a békéscsabai kórházban vállalt munkát, majd a Gyulai Napközi Konyha élelmezésvezetője lett, később pedig a gyulai Almásy-Kastélyban működő állami csecsemőotthon diétásnővéreként dolgozott. Ekkoriban kezdődött a Százéves cukrászda restaurálása. Mivel nemzedékekre visszamenően jól ismerte a várost, a cukrászda történetét és értékeit, a felújítás apróbb feladataiban ő is részt vállalt. A rendszerváltást követően közel húsz éven át vezette a cukrászdát, mely irányítása alatt kulturális centrummá nőtte ki magát. A vendéglátóhelyen könyvbemutatókat, felolvasóesteket, verses-zenés esteket tartott. Létrehozta az „ajtószínházat”: a neves színművészek a két szalont összekötő ajtóban adták elő műsorukat. A cukrászda udvarán „éjféli kabarékat”, üvegfolyosóján „folyosókiállításokat” szervezett, emellett a negyven éven felülieknek zenés táncesteket is rendezett. Háziasszonyként fogadta a Gyulára érkező jeles személyeket, politikusokat, mások mellett Habsburg Ottót és családját, Mádl Ferencet, az Almásy és Wenckheim leszármazottakat, valamint a testvérvárosok delegációit. 1994-ben kezdeményezte a Simonyi Imre-emlékszoba létrehozását a költő utolsó lakhelyén, a cukrászda udvarában, és annak kialakításában is részt vett a gyulai költő személyes jóbarátjaként. A cukrászda iránti szeretete sosem múlt el, még a nyugdíjas éveiben is részt vett a programszervezésben, ahogy a Gyulai Várszínház életében is. Tíz éven át társszervezőként részt vett a gyulai Steinway zongora megvásárlására irányuló gyűjtésben is, és tíz éven át foglalkoztatta a Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjait, rendezvényeket, istentiszteleteket szervezett nekik, megajándékozta őket – emelték ki a laudációban.

Kósa Zsuzsanna Katalin az ünnepségen kifejtette: betegsége miatt „hamar kiesett a sorból”, de mindig gyulai volt, és az is lesz.

Gyula Városért kitüntetésben részesült Marsi Katalin Mária nyugállományú pedagógus több évtizeden át, töretlen szakmai igényességgel, elhivatottsággal és fáradhatatlan munkakedvvel végzett pedagógiai tevékenységéért.

Marsi Katalin Mária első diplomáját 1977-ben szerezte a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán történelem–orosz szakos tanárként, kiváló tanárjelölt elismeréssel. Gyula helytörténete már ekkor is érdekelte, tudományos diákköri dolgozatot írt a témában, mellyel a XIII. Országos Diákköri Konferencián kiemelt első díjat nyert el. A későbbiekben is folyamatosan képezte magát, 1996-ban német szakos nyelvtanári végzettséget szerzett. Pedagóguspályáját a 3. sz. általános iskolában kezdte, majd az 5. sz. általános iskola nevelőtestületének tagja lett, itt dolgozott 2009-es nyugdíjazásáig. Munkáját a humanizmus és az elhivatottság jellemezte, melyhez magas szintű szakmai felkészültség és igényesség társult; tanítványai eredményesen szerepeltek a városi, megyei és országos versenyeken, a nyelvvizsgákon. Tizenöt év munkája elismeréseként miniszteri dicséretben részesült 1992-ben. Segédanyagot dolgozott ki Gyula város értékeinek megismertetését segítő céllal. A város kulturális életének minden jelentős eseményén ott van, aktív közösségi életet él. Egyik vezetője a 2003-ban alakult Békésgyula Társaságnak, tagja a Békés Vármegyei Német Iskolaegyesületnek – húzták alá a méltatásban.

Marsi Katalin Mária a rendezvényen elmondta: szüleitől kapta útravalóul „a város, az emberek szeretetét, a szűkebb és tágabb környezetért való tenni akarást és a kulturális eseményeken való részvétel igényét”.

Gyula Városért kitüntetést kapott Kertes István, a Gyulasport NKft. ügyvezetője a gyulai sportélet szervezése és infrastrukturális fejlesztése területén elért elévülhetetlen érdemeiért, valamint több évtizedes, a gyermekek és fiatalok sporttehetségének kibontakoztatása érdekében végzett oktató-nevelő munkájáért.

A méltatásban elhangzott: Kertes István kiváló edző, testnevelő, és nyolc éve vezeti sikeresen, eredményesen a Gyulasport NKft.-t. Sportolóként a magyar bajnokságokon és a junior-kismaratoni bajnokságon is kiemelkedő eredményeket ért el. 17 évesen iratkozott be segédedzői tanfolyamra, középfokú edzői, szakedzői végzettséget szerzett, majd elvégezte a Testnevelési Egyetemet, és pedagógusi képesítéssel is rendelkezik. Büszkén tekint egykori tanítványaira, azok kiváló eredményeire: a korosztályos válogatottságokra, valamint az ifjúsági világbajnokságokra, az ifjúsági olimpiákra, az Európa-bajnokságokra való kijutásokra. Fontos küldetésének tekinti, hogy folytassa fiatalon elhunyt barátjának, a Gyulasport NKft. egykori ügyvezetőjének, Prohászka Zsoltnak a munkáját. A cég vezetőjeként számos fejlesztést valósított meg az elmúlt években, vezetése alatt több mint egymilliárd forint taotámogatásból újultak meg a társaság létesítményei. Modernizálták a verseny- és tömegsport infrastruktúráját, továbbá olyan energetikai beruházásokat végeztek, amelyek révén számottevő megtakarítást értek el. A fejlesztéseknek köszönhetően országos diákolimpiákat, edzőtáborokat, sporteseményeket is rendezhetnek a városban. Kertes István a kitüntetéssel járó pénzjutalomat a Törökzugi Óvodáért Alapítványnak és a Kádas György Alapítványnak adományozza.

A kitüntetett az átadón arról beszélt, hogy a dobogón álló diákja öröme olyan pillanat volt, amely erőt adott számára a munkához. Hozzátette: ezekért a pillanatokért érdemes dolgozni, nem a kitüntetésekért, de jó érzés, ha az embert elismerik.

Gyula Városért kitüntetést vehetett át Repiskyné Radics Anna, a Nicolae Bălcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatóhelyettese, magyar–román szakos tanára, újságíró kiemelkedő hivatástudattal, diákbarát attitűddel, felelősségteljes intellektualizmussal végzett több évtizedes munkájáért.

Repiskyné Radics Anna 1987-ben szerzett magyar–román szakos tanári diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Gyulára költözött, és Foaia Noastră, ma Foaia Românească, szerkesztőségének lett a munkatársa. Írásaiban kifinomult lélektani és esztétikai érzékkel örökített meg „arcokat és vallomásokat”, példamutató emberi portrékat, sorsokat, életformákat és filozófiákat. Sikeresebb publicisztikai írásait a 2001-ben Lélekvirágok címmel megjelent kötetében gyűjtötte össze. Soraiból hiteles, mélyreható, társadalom-, nemzetiség-, szellem- és lélekrajz formálódik ki, ugyanakkor árad belőle alkotójának keresztény erkölcsbe és szeretetbe vetett hite. A helyi román iskolában húsz évvel ezelőtt kezdett el tanítani, és másfél évtizede általános iskolai igazgatóhelyettesi feladatokat is ellát. Fontosnak tartja a hagyományápolást és -újítást, a tudásmegosztást, az együttgondolkodást és dolgozást; odaadással és eredményesen készíti fel tanítványait a különböző helyi, városi és országos megmérettetésekre. Rendszeres résztvevője a városi kulturális rendezvényeknek, irodalmi esteknek, képzőművészeti kiállításoknak, összejöveteleknek – emelték ki a méltatásban. 

Repiskyné Radics Anna felidézte: már gimnazistaként, Méhkerékről bejárva, beleszeretett Gyula városába, és azt remélte, egyszer itt fog élni. Az egyetem elvégzése után valóra vált az álma, itt alapított családot, és azóta is a városban él, melyet nagyon szeret. Arról is beszélt, hogy tanítványait a szolgálat, a szeretet és a szülőföldhöz való ragaszkodás szellemében neveli. Kitért rá, hogy férjével közel 30 éve hozták létre a Gyulai Gyermekosztályért Alapítványt, ezzel szerették volna meghálálni az orvosok és ápolók odaadó munkáját.

Gyula Városért kitüntetésben részesült Kiss József nyugállományú tűzoltó alezredes, számos civil szervezet vezetője a munkájára jellemző példamutató és bajtársias magatartás, valamint a helyi közösségekkel szemben tanúsított szociális érzékenysége és közösségépítő szerepvállalása elismeréseként.

Kiss József 1991-ben az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán szerzett tűzvédelmi mérnöki diplomát, majd 2002-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles gazdasági agrármérnöki képesítést, 2006-ban pedig európai uniós pályázatírói, szakértői képesítést. 1988-tól 1991-ig a Mezőkovácsházi Tűzoltó-parancsnokságon hivatásos tűzoltóként teljesített szolgálatot, 1991-től 2010-ig a gyulai hivatásos tűzoltóság tűzoltótisztje volt, 1994-től tűzoltóparancsnok-helyettesi pozícióban. Munkájával kiérdemelte az alezredesi rendfokozatot és a tűzoltósági tanácsos címet. 1991-től az Önkéntes Tűzoltózenekarok Fennmaradásáért Alapítvány és a Gyula Tűzvédelméért Alapítvány munkájában is részt vett. Tíz nemzetközi tűzoltózenekari és mazsorettfesztivál, két Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra, valamint több jótékonysági, művészeti aukció és számos gyulai esemény megszervezésében is részt vett. A 2024-es XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra szervezőbizottságának is tagja. A Gyulai Kék Lámpa Egyesület egyik alapító tagja és elnöke, tagja a Közhasznú Alapítvány a Dürer Albert Általános Iskoláért szervezet kuratóriumának, a Paradicsomi Horgász Egyesületnek. 2010-ben a Gyulai Civil Szervezetek Szövetségének alelnöke lett, 2012-ben pedig elnökké választották. A Gyulai Civil Ház üzemeltetési rendszerének kialakításában, az együttműködési és szolgáltatási modell kidolgozásában, a méz- és mézeskalács-fesztiválok megszervezésében is kulcsszerepet vállalt. A Társadalmi Egyesülések Békés Megyei Szövetségének alelnöke, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület elnöke, a MERSZ Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke. A gyulai önkormányzat és a Gyulai Foglalkoztatási Közhasznú Egyesület együttműködése révén megvalósult Szociális Földprogram és a Családi Szövetkezet nevű program egyik megtervezője, együttműködő szervezője és operatív lebonyolítója is volt. Emellett számos más civil szervezet munkáját segíti pályázatírással, -lebonyolítással, tanácsadással, rendezvényszervezéssel, adminisztratív ügyintézéssel. Sommelier-végzettséget is szerzett, több gasztronómiai, hagyományőrző és borklub munkáját segíti. Munkásságának elismeréseként 2010-ben Sikeres Gyulai címet kapott – áll a méltatásban.

Kiss József megtisztelőnek nevezte a kitüntetést. Kifejtette: Gyulán nagyon sok hozzáértő, jó szándékú, tenni akaró és tenni tudó ember dolgozhat együtt. Megköszönte a segítségüket és családja támogatását.  

Gyula Városért kitüntetést adományoztak a Mi egy Másért Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesület kollektívájának az ifjúságügy, a közösségfejlesztés és a tehetséggondozás területén nyújtott kiemelkedő szakmai teljesítményükért. A díjat Ament Balázs elnök és Szabó Enikő alelnök, a Gyulai Ifjúsági Központ szakmai vezetője vette át.

A laudációban felelevenítették: a szervezetet néhány elkötelezett gyulai fiatal alapította 2003-ban. Az egyesület programjai, szolgáltatási folyamatosan bővültek; tevékenységüket eleinte városi, később térségi és regionális szinten végezték, nagy hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott, hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok támogatására, segítésére. Tizenhét éve elindították a kortárssegítő képzést, melynek keretében több száz kortárssegítő fiatalt képeztek ki és koordináltak. Tizenhat évvel ezelőtt, helyi szakemberekkel kiegészülve, ditzingeni mintára létrehozták a Hetedhét Játékvárost, és 2009 óta évről évre megszervezik a Gyulai Ifjúsági Konferenciát, valamint a 24 órás és a 6 órás vetélkedőt is. 2013-ban megrendezték az Erkel Diákünnepeket, feltámasztva ezzel a programot. Ugyancsak 2013-tól az iskolai közösségi szolgálat települési szintű szakmai koordinálásával támogatják az érettségi előtt álló fiatalokat. 2014-től ellátják Gyula város ifjúsági közfeladatait, és az az önkormányzat támogatásával létrehozták és működtetik a Gyulai Ifjúsági Központot. Újraindították a városi diákönkormányzatot, melynek helyszínt, szakmai és anyagi támogatást nyújtanak. A gyulai közművelődési intézményekkel és a Gyulai Egészségügyi Alapellátási intézménnyel számos ifjúsági és szakmai programot valósítanak meg. Több hazai ifjúságügyi hálózatnak is tagja, munkájukat több alkalommal is elismerték. 2023-ban Magyar Fiatalokért Díjat, 2014-ben EVS Live! díjat, 2010-ben Mobilitás – Fiatalok Lendületben Program díjat, 2009-ben Kiváló Ifjúsági Civil Szervezet díjat kaptak.

Ament Balázs úgy fogalmazott: az elmúlt húsz év nagyon sok élmény adott nekik, hiszen több ezer fiatallal foglalkozhattak, és közel ezer önkéntessel dolgozhattak együtt. Az elnök az önkéntesek mellett köszönetet mondott munkatársaiknak, partnereinek és családtagjaiknak.

Gyula Városért kitüntető címmel ismerték el Nagy János professor emeritust, az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny elnökét a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégiumhoz köthető nagy múltú, hagyományteremtő verseny létrejöttében és szervezésében elért elévülhetetlen érdemeiért. A kitüntetett az idei megmérettetés március 2-i záróünnepségén vette át az elismerést.

Nagy János a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett magyar–orosz középiskolai tanárként 1970-ben. Rövid ideig gimnáziumi tanárként dolgozott, majd 1976-ban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékére pályázott. A ranglétrát végigjárva előbb tanársegédként, majd adjunktusként, docensként, 1994-től pedig főiskolai tanárként tevékenykedett. Professzori kinevezését 2000-ben vehette át. Eleinte leíró magyar nyelvtant, nyelvművelést, beszédtechnikát, beszédművelést, retorikát tanított, publikációi is ezekben a témákban jelentek meg. Később érdeklődése Weöres Sándor költői nyelve felé fordult. Kandidátusi, habilitációs, valamint MTA doktori értekezése is ezt a témát járta körül. Sokrétű munkáját 1985-ben miniszteri dicsérettel, 1996-ban Magyar Felsőoktatásért emlékplakettel, 1999-ben Pro Iuventute emlékplakettel, 2009-ben Lőrincze Lajos-díjjal, 2016-ban Pro Educatione díjjal ismerték el, majd professzor emeritus címmel tüntették ki. Elévülhetetlen érdemei vannak a Kárpát-medencét felölelő Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny létrejöttében és működtetésében. A megmérettetés 1988-ban megyei versenyként indult, fokozatosan tett szert egyre nagyobb hírnévre. Nagy János 2006-ig a zsűri titkáraként töltött be fontos szerepet, majd a rendezvény elnöke lett. Neki köszönhető az is, hogy a versenyeket kísérő nyelvészeti előadások több alkalommal jelentek meg szerkesztve, legutóbb a 30 év a magyar helyesírásért című tanulmánykötetben. A verseny mára háromnapos ünneppé vált, ahol a diákok és a felkészítő tanárok kapcsolatokat építhetnek, és megismerhetik Gyula városát. Az Implom-verseny elnöke ötleteivel, lelkiismeretes munkájával 35 éve járul hozzá a magyar helyesírás ügyének népszerűsítéséhez – hangsúlyozták a méltatásban.

Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést vehetett át Kisné Czeglédi Márta, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár könyvtárosa négy évtizede példamutató hozzáállással, kreatív és segítőkész feladatvállalással végzett áldozatos, értékteremtő munkájáért.

Kisné Czeglédi Márta a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1982-ben. Több éven keresztül zenei oktatásban részesült a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskolában és a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskolában, zongora tanszakon. Érettségi után a békéscsabai megyei könyvtárban helyezkedett el olvasószolgálati könyvtárosként, majd 1984-ben szegedi Somogyi Könyvtárban végzett el egy könyvtárkezelői tanfolyamot. 1985 júliusától a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa. 2004-ben Debrecenben elvégzett egy speciális gyermekkönyvtári kurzust, 2009-ben sikeresen teljesített egy ECDL-tanfolyamot, 2013-ban az Országos Széchényi Könyvtár tanfolyamán bővítette ismereteit. Számos program- és előadástervet állított össze óvodás és iskolás csoportoknak; kiváló kapcsolatot ápol a városban dolgozó óvónőkkel és pedagógusokkal. Hitvallása, hogy minden gyerek legyen könyvtártag és rendszeres könyvtárhasználó. Időről időre zsűritag vers- és prózamondó versenyeken, évek óta tagja a Mátyás Király Megyei Monda- és Mesemondó Verseny szervezőcsapatának. Koordinálja a könyvtári szakköröket, minden nyárra táborokat szervez. A javaslatára újította meg a városi könyvtár a diafilmgyűjteményét, és az elmúlt húsz évben a könyvtár tíz pályázatának megvalósításában is aktívan közreműködött. Többek között neki is köszönhető, hogy az intézmény 2020-ban elnyerte a Minősített Könyvtár címet. A békéscsabai Cavallo Lovas Klub alapító tagjaként hippoterápiás segítőként vesz részt a mozgássérült, értelmi fogyatékos, figyelemzavarral, illetve autizmussal küzdő gyerekek fejlesztésében. Szeret komolyzenei koncertekre, színházi előadásokra járni, és túrázni – ismertették a laudációban.

Kisné Czeglédi Márta elmondta: meghatározó gyerekkori élménye, hogy amikor szombatonként a családjával felkeresték a könyvtárt, a könyvtáros néni mindig mosolyogva, kedvesen fogadta. megköszönte a munkatársainak és a feletteseinek a neki nyújtott segítséget, mint fogalmazott, gyermekkönyvtárosként dolgozni sokszor csapatmunka.

Gyula Város Szolgálatáért kitüntetéssel ismerték el Petróczki Gábor Jenőt, a Gyulai Polgármesteri Hivatal kommunikációs referensét a Gyula város érdekében kiemelkedő hivatástudattal és felelősséggel végzett pontos, lelkiismeretes munkájáért, valamint sokoldalú szerepvállalásáért.

Petróczki Gábor Jenő 2007-ben szociológusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán. A Gyulai Polgármesteri Hivatalnál 2010 decembere óta önkormányzati főtanácsadó, kommunikációs referens. Fő feladata a város médiamegjelenéseinek koordinálása, a polgármester és az alpolgármesterek nyilvános megjelenéseinek szervezése. A legtöbb eseményen, ahol a polgármester megjelenik, ott ő is jelen van, legyen szó hétvégéről vagy ünnepnapról. Képességei alkalmassá teszik arra, hogy akár a beszédek megírásában, akár fotózásban, akár a honlapok, médiafelületek szerkesztésében részt vegyen. Munkája során megbízható, precíz. A helyi és a vármegyei médiumokkal kapcsolatos jogi-szervezési ügyeket, mint témafelelős, folyamatosan ellátja, emellett a városmarketingben is tevékenyen részt vesz: felügyelete alatt születtek meg az új városlogók, az újra rajzolt címer és a városi honlap is. Munkájának elismeréseként 2022-ben polgármesteri dicséretben részesült – emelték ki.

Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést kapott Benkő Judit Krisztina, a Gyulai Közüzemi NKft. ügyfélszolgálati vezetője több mint három évtizede kiemelkedő szakmai színvonalon, nagyfokú elkötelezettséggel végzett példaértékű és lelkiismeretes munkájáért.

Benkő Judit Krisztina 1993 óta dolgozik a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft-nél. Műszaki ügyintézőként kezdte pályafutását, ma már az ügyfélszolgálat csoportvezetője. 2006-ban személyügyi szervezői oklevelet, 2008-ban pénzügyi-vállalkozási szakértői oklevelet szerzett, és 2020-ban okleveles közgazdászvégzettségre is szert tett vezetés-szervezés szakirányon. Tudásával jelentős mértékben hozzájárul a társaság zökkenőmentes működéséhez, a lakosság széles rétegét érintő problémák megoldásához. Szakmai elkötelezettsége, precizitása, rendkívüli teherbírása és feladattudatossága mellett igazi csapatember, akire nemcsak szakmai kérdésekben, hanem magánemberként is mindig számíthatnak kollégái. Meghatározó szerepe volt a felhasználóbarát ügyfélszolgálat megvalósításában, ezzel jelentősen hozzájárult a cég, ezáltal az önkormányzat pozitív megítéléséhez Gyula városában. Számos program, többek között a virágok fesztiválja, a víz világnapja alkalmából szervezett események életre hívásában mutatta meg szervezőképességét – húzták alá a méltatásban.

„Csak végzem a munkám” – mondta Benkő Judit Krisztina az átadón. Hozzátette, nem kaphatta volna meg az elismerést a felettesei és a munkatársai segítsége nélkül, majd köszönetet mondott a családjának is.

A kitüntetések átadása után az Erkel Ferenc Társaság 33. történelmi hangversenyét hallgathatták meg a jelenlévők. Az Ünnep a nemzet zeneszerzőivel című koncerten Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Bárdos Lajos műveit adta elő a Pécsi Nosztalgia Énekegyüttes, valamint Körtesi András KÓTA-díjas zongoraművész, Kertész Attila Liszt-díjas karnagy, a gyulai Erkel-büszt kitüntetettjének vezénylésével. A hangverseny házigazdája Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke volt.