A tárlat többek között arra keresi a választ, hogy kik voltak azok a kelet felől érkezett lovas nomád népek, amelyek évszázadokon át formálták a Kárpát-medencét, az Alsó-Duna-vidéket és a mai Ausztria keleti részét; mi motiválta őket arra, hogy elinduljanak nyugat felé; miért voltak képesek egyesek tartós birodalmakat létrehozni, míg mások szinte nyomtalanul eltűntek.
Liska András, a gyulai közgyűjtemény szakmai vezetője elmondta: a tavaly áprilisban megnyílt tárlat az új tudományos eredmények segítségével világít meg számos eddig rejtélyes szempontot a hunok, avarok, bolgárok és magyarok érkezésének és jelenlétének kapcsán.
Kifejtette: a kölcsönadott gyulai tárgyakat a korábbi publikációkból ismerték az ausztriai kiállítás szervezői. Mint arról beszámolt, a lószerszámzat darabjai – amelyek egy temetkezési áldozati gödörben „pihentek” a 7. század óta – 1993 áprilisában véletlenül kerültek elő.
A szakember szó szerint belebotlott a tárgyakba a gyulai régészeti lelőhelyek felkutatásakor egy mezőgazdasági tábla közepén. A korai avar korszak jellegzetes leletei: két vaskengyel, egy csikózabla és egy hevedercsat a földből frissen kiszántva, egy csomóban feküdtek a felszínen.
– A halotti áldozat szokása a belső-ázsiai származású avarok első generációjával érkezett a Kárpát-medencébe – mesélte a szakember. A temetési szertartást követően, a sírtól elkülönítve ásták el a túlvilági létre szánt tárgyakat, mint például az elhunyt kedvenc lovának szerszámzatát, valószínűleg egy áldozati szertartás során.
Liska András emlékeztetett: a tárgyakat legutóbb a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontan a Kincsek őrzője – 150 éves az Erkel Ferenc Múzeum című tárlaton láthatta a közönség.
A leletanyag most egy nemzetközi kiállításon tekinthető meg, amelynek első állomása az alsó-ausztriai Schallaburg várkastélya volt, majd december 16-án a hallei Őstörténeti Múzeumba került át.
A Lovas nomádok Európában című tárlat számos hazai és európai múzeumi gyűjteményből kölcsönzött műtárgy révén ismerteti a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok történetét, tárgyi hagyatékát, a korszak politikai és kulturális kölcsönhatásait.
Liska András elmondta: a kiállítás azt mutatja be, hogy nem csak a Földközi-tenger környékének lakossága, valamint a germán és szláv népek tették Európát azzá, ami ma; a kelet-európai sztyeppei társadalmak és az eurázsiai füves sztyeppék is jelentősen hozzájárultak Európa fejlődéséhez. A tárlattal az osztrák szakemberek célja az volt, hogy a látogatók más szemmel lássák az állítólagos „vad hordákat”.
A gyulai múzeum műtárgyai hazaérkezésüket követően a régészeti tárba kerülnek vissza – tudtuk meg a szakembertől.
