Fotó: Erkel Ferenc NKft./Botyánszky Mária
Gyulán tartotta őszi közgyűlését a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) november 16-án a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban; az eseményhez kapcsolódóan kétnapos szakmai konferenciát is tartanak a városban.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a megnyitón elmondta, az MVMSZ „dinamikusan fejlődik”, jelenleg 117 tagja van, de ez a szám tovább bővül.
Kifejtette, „az energiaválság a kulturális életet sem kíméli”, de ebben az időszakban is fontos az állományvédelem és a szakmai alkotóközösségek egyben tartása.
Fotó: Gyulai Hírlap – Erkel Ferenc NKft./Botyánszky Mária
Csapláros Andrea, az MVMSZ elnöke aláhúzta, a rendezvényen részt vevő szakemberek gondolatot cserélhetnek, és megvitathatják a múzeumi ágazat aktuális problémáit. Beszédében kitért rá, hogy a megemelkedő energiaköltségek miatt az elmúlt időszakban több múzeum fenntartója döntött a bezárás mellett. Ennek kapcsán megjegyezte, a gyűjteményeket leginkább azzal óvhatják meg, ha tudatosítják azok fontosságát.
Liska András, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője kiemelte, az MVMSZ rendezvénye a harmadik olyan esemény Gyulán, amelyet a Magyar Géniusz Program keretében szerveznek. Emlékeztetett, nyáron a Magyar Géniusz vándorkiállítás egyik helyszíne volt a fürdőváros, néhány hete pedig A fény gyulai géniuszai címmel rendeztek konferenciát a településen. Hangsúlyozta, ezek az események is azt mutatják, hogy egy olyan kisebb vidéki múzeum is, mint a gyulai időről időre a szakma fókuszába tud kerülni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Erkel Ferenc NKft./Botyánszky Mária
Görgényi Ernő gyulai polgármester úgy fogalmazott, a Gyulán dolgozó múzeumi szakemberek elismerését is jelenti, hogy a szövetség a fürdővárosban rendezi meg közgyűlését és konferenciáját.
Beszédében rámutatott, Magyarország első múzeumait jellemzően adományokból hozták létre a 19. század első felében. Példaként említette a Magyar Nemzeti Múzeumot, amely gróf Széchényi Ferenc 1802-es felajánlása révén jöhetett létre.
Felelevenítette, Gyulán nyílt meg az ország harmadik vidéki múzeuma Mogyoróssy János gyulai jogásznak köszönhetően, aki 1868. szeptember 8-án a város közösségének adományozta mintegy ezer tételből álló könyv-, térkép-, érem- és fegyvergyűjteményét. A hagyatéknak a Békés Vármegyei Régészeti és Művelődési Társulat emeltetett épületet a város által felajánlott telken, Gyula első közparkjában, a Göndöcs-kertben.
A polgármester kijelentette, „a gazdasági válságok első áldozatai között” mindig ott van a kultúra, Gyula azonban elkötelezett a jelenlegi kulturális intézményrendszer megtartása mellett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Erkel Ferenc NKft./Botyánszky Mária
Hangsúlyozta, a város méretéhez és bevételeihez képest „legalább egy számmal nagyobb” kulturális intézményrendszert működtet, a gyulai önkormányzat tartja fenn a megyében a legtöbb kiállítóhelyet, intézményt. „Ez szellemi pezsgést jelent számunkra, amiről nem szabad lemondani” – szögezte le, majd hozzátette: erre nincs is szükség, hiszen az épületek felújításakor szem előtt tartották a fenntarthatóságot; az Almásy-kastélyt és az Erkel Ferenc Emlékházat is geotermikus energiával fűtik.
A közgyűlésen együttműködési keretmegállapodás született az MVMSZ, valamint a Nemzeti Örökség Intézete, illetve a Nemzeti Emlékezet Bizottsága között. Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke Kultúrahordozóból kultúrafogyasztó címmel tartott előadást, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója pedig a válságkezelés módozatairól beszélt a résztvevőknek. A konferencián elsősorban a Magyar Géniusz Programban már megvalósult és folyamatban lévő pályázatokról volt szó.
