Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Pálffy Albertre emlékezett a Gyulai Városbarátok Köre

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • HÍREK • 2019. március 15. 16:00
Pálffy Albertre emlékezett a Gyulai Városbarátok Köre
Megkoszorúzták a Márczius Tizenötödike című lap gyulai szerkesztőjének emlékhelyét

Monoknak már van Kossuth Lajosa, Kiskőrösnek Petőfije, Gyulának viszont még mindig nincsen Pálffy Albertje, mondta emlékbeszédében Durkó Károly, a Gyulai Városbarátok Körének elnöke az 1848-as forradalmi újságíró gyulai emlékhelyénél. A civil szervezet nemzeti ünnepünkön koszorúzta meg a domborművet, immár ötödik alkalommal.

Pálffy Albertre emlékezett a Gyulai Városbarátok Köre

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc méltatlanul elfeledett fontos gyulai alakjára, Pálffy Albertre emlékezett március 15-én délelőtt a Gyulai Városbarátok Köre. A civil szervezet elnöke, Durkó Károly a legendássá vált Márczius Tizenötödike című forradalmi lap gyulai kiadójának és szerkesztőjének emlékhelyénél idézte fel a példamutató életpálya legfőbb mozzanatait.

Pálffy Albert 1820-van született Gyulán, Debrecenben és Gyula testvérvárosaiban, Aradon és Nagybányán járt iskolába, 1846-ban tagja lett a fiatal írók által alapított Tízek társaságának, majd Petőfi Sándor barátjaként a szabadságért folytatott magyar küzdelmekből is kivette a részét. Mindmáig ő tekinthető a szókimondó újságírói stílus hazai megteremtőjének, mutatott rá a Városbarátok elnöke. Durkó Károly azt nehezményezte, hogy bár Pálffy Albert kimagasló érdemeket szerzett, szülővárosa megfeledkezett róla.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

– Monoknak már van Kossuth Lajosa, Kiskőrösnek Petőfije, Gyulának viszont még mindig nincsen Pálffy Albertje – mondta az ünnepi koszorúzás előtt a Gyulai Városbarátok Körének elnöke. Érdekességképpen felidézte, Pálffy Márczius Tizenötödike című fővárosi forradalmi lapját 1848. március 19-én este kezdték terjeszteni a rikkancsok, és olyan sikere lett, hogy az emberek még a színházakból is kiszaladtak az utcára egy-egy példányért.

A forradalom leverése után Gyula város híres szülötte Biharban, Belényesen várt a jobb időkre, majd a kisjenői uradalomban, egy Szinte nevű faluban rejtőzködött.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Irodalmi munkásságáról a kor rangos kritikusai elismerően nyilatkoztak, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia egyaránt tagjává választotta. Gyulai emléktábláját, amelynek kivitelezésével Kallós Edét bízták meg, és amelynek szövegét Szász Károly költő fogalmazta meg, a tollforgató egykori szülőházán, az Ewoldt Elíz óvoda mögött avatták fel 1899-ben. A rendezvényen Gyulai Pál mondott beszédet. Miután az épületet lebontották, a tábla átkerült az itt kialakított emlékhelyre. Ezt 1990-ben tették tönkre vandál kezek. Az új, ma is látható alkotást Széri Varga Géza készítette el az eredeti mintájára, visszaemlékezések alapján, tudtuk meg Durkó Károlytól.

A megemlékezés után a Városbarátok átsétáltak a Petőfi-szoborhoz, hogy ott is kifejezzék tiszteletüket az egykori forradalmárok és szabadságharcosok iránt.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)