Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Gyulán is elérhető lesz a Pető-módszer

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.HÍREK • 2016. július 03. 23:49
Gyulán is elérhető lesz a Pető-módszer
A képviselő-testület döntése értelmében a Pető András Főiskola minősített szolgáltató helye lehet a fürdőváros
Együttműködési megállapodást köt a gyulai önkormányzat a Pető András Főiskolával és a Gyulai Várfürdő Kft.-vel annak érdekében, hogy gyógyszolgáltatásként tegyék elérhetővé a fürdővárosban a Pető-módszert. A település képviselő-testülete június 30-ai ülésén egyhangúlag szavazta meg az erről szóló határozati javaslatot, melynek értelmében még idén kialakíthatják a fürdőben a Gyulai Pető Prémium Pontot. A tanácskozáson arról is döntés született, hogy nyílt pályázatot írnak ki a fürdő vízisport-komplexumának megtervezésére. A képviselők az óvodai létszámcsökkenésről és a hulladékszállítással kapcsolatos számlázási rendszerről is tárgyaltak, utóbbi kapcsán kiderült: a gyulaiak három hónapja nem fizetnek szemétdíjat.
____Eredeti-GYHRCSD_01.JPG

A gyulai képviselő-testület június 30-ai ülése a városháza dísztermében 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A fürdővárosi grémium döntése értelmében több lépcsőben vezethetik be Gyulán a Pető-módszert. Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester az ülésen turisztikailag is jelentős mérföldkőnek nevezte a megállapodást. Az előzmények kapcsán elmondta: a Pető András Főiskola vidéki minősített szolgáltató helyek kialakításával kívánja minél szélesebb körben elérhetővé tenni a jelenleg csak Budapesten hozzáférhető szolgáltatásait. Az intézmény a világszinten is egyedülállónak számító Pető-módszerrel segíti a mozgásukban akadályozottak életminőségének javítását, a gyermekek fejlesztését és a szakemberek képzését.

Görgényi Ernő

Első lépésben a Gyulai Várfürdőben kialakítanák a Pető Prémium Pontot, ami az elképzelések szerint bővítené a külföldi vendégek körét, második lépésben pedig létrehoznák a Dél-Alföldi Regionális Pető Központot. Utóbbi helyszínéről még folynak a tárgyalások.

A képviselők azt is egyhangúlag megszavazták, hogy a település a Gyulai Várfürdő Kft.-vel közösen nyílt tervpályázatot írjon ki a fürdő területén létesítendő vízisport-központ és uszoda terveinek elkészítésére. A pályáztatáshoz szükséges 30 millió forintot az önkormányzat az idei költségvetés likviditási keretéből biztosítja, de az összegre támogatási kérelmet nyújtottak be a Miniszterelnökséghez.  

Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester kifejtette: a fejlesztést a meglévő uszodai létesítmény műszaki állapota és a korszerűtlennek számító téli sátras lefedés is indokolttá teszi. Emellett az is fontos szempont, hogy az uszoda távol van a fürdő fedett részeitől, ezért télen a vendégek nagy része nem használja azt.

A városvezető hangsúlyozta: üzemeltetési szempontból is költségtakarékosabb, ha a téli szolgáltatások egy tömbben vannak, ezért az új komplexumot a tervek szerint az AquaPalota mellett építenék fel. Ugyancsak a beruházás mellett szól, hogy a jelenlegi uszoda és tanmedence a tervezett szigeterőd medrének nyomvonalában található.

A várhatóan 3,5 milliárd forintba kerülő új létesítményben egy 50 méteres, tízpályás versenymedence, egy többfunkciós, vízilabda-mérkőzésekre és 25 méteres versenyekre is alkalmas medence, továbbá egy kis vízmélységű tanmedence kapna helyet. A polgármester elmondta: a szakmai konzultáció már elkezdődött, a tervezés során minden érintett véleményét kikérik.  

Az ülésen arról is döntés született, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a Terület- és településfejlesztési Operatív Program helyett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében pályázik a gyulai önkormányzat az Almásy-kastély cselédszárnyának rendezvényközponttá alakítására.  

Jóváhagyta a képviselő-testület, hogy a város 300 millió forint fejlesztési célú hitelt vegyen fel a paradicsomi városrészen található beépítetlen terület közművesítésére. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az önkormányzat a családi otthonteremtési kedvezményre jogosultaknak alakítana ki telkeket a lakóterületen. A kölcsönt 2022-ig kell visszafizetnie a városnak.

A grémium megszavazta Gyula köznevelési koncepcióját, továbbá az Egészséges Városért Közalapítvány és az Őszidő Közalapítvány működéséről szóló beszámolót. Ugyancsak elfogadta a testület a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének tavalyi évről szóló, valamint a város egyesített óvodájának 2015–16-os nevelési évéről szóló beszámolóját. 

Bod Tamás

Az önkormányzati fenntartású köznevelési intézménnyel kapcsolatos intézkedési tervre szintén rábólintottak a városatyák. Mint arról már beszámoltunk, a képviselő-testület júniusi rendkívüli ülésén határozott arról, hogy a csökkenő gyermeklétszám miatt a következő nevelési évben két óvodai csoporttal kevesebbet indít. Emiatt négy óvodapedagógusi és két dajka státuszt szüntetnek meg idén júliustól jövő októberig több ütemben.  

Görgényi Ernő hangsúlyozta: a létszámcsökkenésről „a lehető legkevesebb sérelem elvét szem előtt tartva” döntöttek, az intézkedést úgy sikerült végrehajtaniuk, hogy senkit nem kellett akarata ellenére elbocsátani. A polgármester kitért rá: a leépítés miatti fizetési kötelezettség többletkiadással terheli az önkormányzatot, ezért a város központi költségvetési forrást igényel.

Bod Tamás (Együtt, MSZP) a napirendi pont tárgyalásakor azt kifogásolta, hogy a képviselő-testület tagjai későn kapták meg az előterjesztést. Görgényi Ernő válaszában elmondta: a késői beterjesztés oka, hogy a döntést széles körű egyeztetés előzte meg.

Lipták Anna

A baloldali képviselő a 2015-ös és a 2016-os születési adatokra is rákérdezett. Lipták Anna, az önkormányzati osztály vezetője kifejtette: a KSH adatai még nem ismertek, a helyi regiszter alapján 164 állandó gyulai lakhellyel rendelkező gyermek született 2015-ben. Kónya István (Fidesz) alpolgármester a választ kiegészítve később elmondta: a védőnői adatbázis szerint tavaly 204 gyermek állt védőnői gondozás alatt. A grémium 12 igen, egy tartózkodás mellett fogadta el a határozati javaslatot.

A képviselő-testület egyhangúlag utasította el, hogy a hulladékgazdálkodási feladat ellátásának joga átkerüljön a Dél-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társuláshoz. A határozat értelmében a város nem köt feladatellátási szerződést a DAREH Társulással.

Kónya István

Az gyulai önkormányzat egyébként 2006 óta tagja a társulásnak, melyet azért hoztak létre, hogy a térség településeinek szilárd hulladékát a tagok által közösen üzemeltetett létesítményben ártalmatlaníthassák. A DAREH taggyűlése által 2013-ban elfogadott üzemeltetési koncepció lényege, hogy a hulladék gyűjtését és szállítását az önkormányzati tulajdonú nonprofit társaságok végzik, a számlázási és az ügyfélszolgálati feladatokat pedig a központi szolgáltató látja el.

Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor hangsúlyozta: ha a képviselő-testület átruházná a hulladékgazdálkodási feladat ellátásának jogát a társulásra, nem lenne beleszólása abba, hogy ki szállítsa a szemetet Gyulán. Kijelentette, a társulás jelenlegi üzemeltetési koncepciója ellentétes az eredeti elképzelésekkel.

A grémium arról is határozott, hogy csak akkor tárgyalja újra a feladat átruházásának kérdését, ha az a DAREH a taggyűlése által elfogadott vegyes üzemeltetési modell szerint folytatja tovább működését.

A polgármester Bod Tamás kérdésére elmondta: a tagtelepülések vezetői közül egyre többen képviselik ugyanazt az álláspontot, mint amit a gyulai városvezetés.  

Daróczi László, a hulladékszállítást végző Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetője Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) érdeklődésére elismerte, a számlázási rendszer nem kellőképpen előkészített átalakítása negatívan befolyásolja a cég likviditását. Mint kiderült, a számlakibocsátásra jogosult központi szerv felkészületlensége miatt a lakosok három hónapja nem fizetnek szemétdíjat, emiatt a közüzemi kft.-nél 50 millió forintot meghaladó hiány keletkezett. Az ügyvezető szerint a problémára a bérszámlázás jelenthet megoldást.  

A képviselő-testület döntést hozott róla, hogy a duzzasztónál található, önkormányzati tulajdonú épületet térítésmentesen a Gyulasport Nonprofit Kft.  használatába adja. A társaság az ingatlanon pályázati támogatásból alakítana ki vízi turisztikai központot. A létesítményt bérlő Gyulai Közművelődési és Vízimentő Egyesület továbbra is az épületben maradhat.   

A grémium a K. Schriffert utcai német klubház ingyenes használatba adását is megszavazta. A gyulai német nemzetiségi önkormányzat több éve gondozza az önkormányzati tulajdonú épületet és az ott található gyűjteményt, azonban erről eddig nem született megállapodás. A rendezetlen jogi viszony megszüntetésére húsz évre szóló szerződést köt a város és a települési német nemzetiségi önkormányzat.

A képviselők arról is döntést hoztak, hogy az önkormányzat tagja lesz a Napkör Társadalmi Innovációs Egyesületnek, egyúttal felhatalmazták Alt Norbertet, hogy az egyesület közgyűlésén képviselje a várost. A lépésre azért volt szükség, hogy a Gyula külterületét, valamint Eleket, Kétegyházát, Lökösházát, Sarkadot és Dobozt magába foglaló leaderes akciócsoport a szervezet gesztorságával 290 millió forintos vidékfejlesztési támogatásra pályázhasson. A napirend kapcsán Bod Tamás azt kifogásolta, hogy az egyesület elnöke Alt Norbert alpolgármester, illetve hogy a szervezet korábban fideszes rendezvényen osztott almát. Görgényi Ernő válaszában kitért rá: nem egyedülálló, hogy valaki két titulust is betöltsön ilyen módon.  

A Modern Táncművészeti Alapítványnak 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a gyulai önkormányzat annak érdekében, hogy a táncosok részt tudjanak venni két nemzetközi versenyen. Az összegre Alt Norbert alpolgármester kerete nyújt fedezetet.

A 2017-es Erkel Diákünnepek megrendezéséhez 500 ezer forint támogatást biztosít a város a szervezéssel megbízott Mi egy Másért Közhasznú Egyesületnek. Az előleget idei költségvetéséből fedezi az önkormányzat.

A tanácskozáson módosította a képviselő-testület a varrodai közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódó konzorciumi megállapodást. A döntéssel tovább folytatódhat a munka a 2012-ben alapított önkormányzati varrodában.  

Ugyancsak módosította a grémium a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-vel városüzemeltetési feladatok ellátására megkötött szerződését. A lépésre azért volt szükség, mert társaság úgy döntött, hogy a gyepmesteri feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a kóbor állatok befogására, elkábítására alkalmas kábító lőfegyvert szerez be. A Gyulai Rendőrkapitányság jelezte: a megvásárláshoz és a tartáshoz szükséges engedély kiadásához a szerződésnek részletesebb leírást kell tartalmaznia a gyepmesteri feladatokról.

Az ülésen arról is határozat született, hogy a gyulai önkormányzat tulajdonában lévő külterületi belvízelvezető csatornarendszer üzemeltetési, fenntartási feladatai a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-től átkerülnek a Körösi Vízgazdálkodási Társulathoz, amely megfelelő eszközállománnyal, szakmai tapasztalattal rendelkezik a munka elvégzéséhez. A társulat a közfoglalkoztatás keretében, ellentételezés nélkül látja el az üzemeltetést és a karbantartást.

Görgényi Ernő a tanácskozáson bejelentette: Pölöskei Gáborné, a KLIK elnöke Teleki-Szávai Krisztinát, a gyulai járási tankerület igazgatóját nevezte ki a gyulai tankerületi központ igazgatójává. 

A városatyák zárt ülésen döntöttek a Békés Megyéért kitüntető díj adományozásáról.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)