trom andrás kiállításának megnyitóján
Fotó: Gyulai Hírlap – Fekete Cintia
Rendszerváltó éveink Japánból nézve címmel sajtótörténeti kiállítás nyílt július 7-én, a gyulai Vigadó Rendezvényközpontban. A japán nap keretében városunkba érkező tárlat Trom András, az MTI egykori tokiói tudósítójának mintegy 200 írását sorakoztatja fel.
A kiállítást dr. Vihar Judit, a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke nyitotta meg, aki a tudósító életének bemutatása mellett egy velős történelmi áttekintés során Magyarország és Japán kapcsolatáról is beszélt.
Trom András 1986 és 1990 között élt és dolgozott Japánban, mialatt csupán a hírügynökségeknek több mint 4500 hírt, tudósítást, riportot, elemzést és színes anyagot küldött szét. Emellett a Népszabadság, a Magyarország című hetilap, a rádió és a televízió is rendszeresen közölte tudósításait. Akkoriban Trom András volt az egyetlen magyar újságíró Japánban, aki híreivel és információival az egész hazai sajtót kiszolgálta. 2012 óta a MÚOSZ Külpolitikai Szakosztályának titkára, idén pedig az újságíró szakma legrangosabb kitüntetését, az Aranytoll életműdíjat is kiérdemelte.
Dr. Vihar Judit: Trom András cikkeit rendkívüli tárgyszerűség és pontosság jellemzi
- Trom András legendás időszakban volt tudósító Japánban. Jelentős események történtek ottléte alatt. Ezek közül ki kell emelni Hirohito császár halálát, akinek a temetésén 162 ország képviselői voltak jelen, és a szocialista országok közül csak Magyarország képviseltette magát államfői szinten. Ettől kezdve a kelet-közép európai régióban Magyarországgal megkülönböztetett módon ápolta kapcsolatait Japán, s hazánkat az első számú reformországnak tekintették. A legnagyobb hitelt, 60 millió dolláros szabad felhasználású hitelt a Japánoktól kaptuk – idézte fel dr. Vihar Judit.
Trom András írói tevékenysége kapcsán a társaság elnöke kiemelte, a tudósító részletesen és érdekfeszítően írt az aktuális eseményekről. Cikkeit nemcsak a lényeg kiemelése, hanem rendkívüli tárgyszerűség és pontosság jellemzi.
A megnyitón az is kiderült, hogy a tudósító munkáinak jelentős része a két ország közötti diplomáciai kapcsolatról, valamint a magyarországi Suzuki beruházásról szólt, de számos egyéb témáról, így a japánok „amerikamajmolásáról”, a nyelvük jellegzetességeiről, ünnepeikről és az oktatási rendszer sajátosságairól is írt.
Trom András köszöntőjében úgy fogalmazott, a tárlat a magyar japán kapcsolat kulcsfontosságú időszakáról szól, mely politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt meghatározó.
Trom András: A kiállítás a magyar japán kapcsolat kulcsfontosságú időszakáról szól
- Szerencsés ember vagyok. Jókor voltam jó helyen. Amit itt látnak, az nem az én érdemem. Az annak a történelmi pillanatnak köszönhető, amikor ez a két távoli nemzet egy történelmi másodpercre közel került egymáshoz. Amikor Japán, mint üstökös robbant be a világgazdaságba, Magyarország pedig a reformországok élvonalában a legelső volt – hangsúlyozta Trom András.
A tudósító arról is szót ejtett, hogy az 1980-90-es években 10-12 milliós példányszámú napilapok jelentek meg Japánban, melyek címoldalán nem egyszer szerepelt Magyarország. Arról, hogy mire büszke leginkább, Trom András így fogalmazott: Arra, hogy valami szerény szerepem lehetett abban, hogy 1989-ben Japán és a japán nép volt a második legnépszerűbb Magyarországon az amerikaiakat követve. És még egy dologra büszke vagyok, a Suzuki mellett való lobbizásra.
A megnyitón Kertész Zsuzsa televíziós bemondó is közreműködött, aki egy-egy, a tudósító által megélt történetet tolmácsolt a közönségnek. Illusztrálta például a tudósító egy napját, valamint a japán sajtó és a magyar politikai vezetés között kialakult „információs ping-pongot" is, az ünnepség végefelé pedig Trom András Tankák című írását olvasta fel, amely 1988 februárjában készült. A szöveget a kiállításon is megtalálhatják az érdeklődők.
A tárlatot két héten keresztül tekinthetik meg a gyulai Vigadó Rendezvényközpontban.
