Bagyinszki Zoltán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az Ezt még Brüsszelben is látták címet viselő esten Nagy László, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke bevezetőjében az irányzat nevének eredetét kialakulását és főbb jellemzőit ismertette, valamint a társművészetekben – főként az üveg- és iparművészetben – jeleskedő, néhány kiemelkedő alkotó nevét is megemlítette. Helyi vonatkozásként pedig néhány gyulai szecessziós síremlékre is ráirányította a figyelmet, ajánlva az est fotográfus vendégének néhány fényképen való megörökítésére.
Ezt követően Bagyinszki Zoltán vette át a szót, hogy a program hátralévő részében a brüsszeli élményei megosztása mellett a szecesszióról, valamint a legutóbbi épületfotózásáról is beszámolhasson.
Bagyinszki Zoltán brüsszeli élményeit is megosztotta
A Magyar szecessziós építészet Európában című kiállítás május 26. és 29. között volt látható Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. A Sógor Csaba európai parlamenti képviselő (RMDSZ, ENP Csoport) kezdeményezésére megvalósuló esemény célja a magyar kultúra szecessziós korszakának bemutatása a népszerűsítése volt.
A szecesszió június 7-i világnapja alkalmából – melyhez Gyula városa két éve szintén csatlakozott – szervezett kiállítás a Kárpát-medence területén található, a magyar szecessziós építészeti örökséggel bíró városok meghatározó épületeit, a máig sok szempontból ismeretlen magyar remekműveket hivatott bemutatni, melyek szellemiségüket és művészeti színvonalukat tekintve is azonos rangúak a belga, francia vagy a német alkotásokkal.
- Már több mint száz kiállítást rendeztem, de most először adatott meg, hogy öltönyben, fényképezőgéppel a kezemben, úriemberként nézzem végig a tárlat berendezését – mesélte Bagyinszki Zoltán, hangsúlyozva, hogy az amúgy meglehetősen embert próbáló feladatot ezúttal legalább tíz ember végezte el kényelmesen.
A kiállítási tablókra a legfontosabb múltszázadi alkotóművészek, tervezők és az ők európai szintű műveik kerültek. A szervezők pedig arra is gondosan ügyeltek, hogy a hazai épületcsodák mellett Erdély, Délvidék, a Felvidék és Kárpátalja is megmutatkozhasson, így az egykor Magyarországon készült szecessziós épületek a mai Magyarországról, Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Szerbiából is láthatók voltak (pl. Budapest, Kecskemét, Szeged, Szabadka, Zenta, Nagyvárad, Marosvásárhely, Kolozsvár, Arad, Csíkszereda, Csáktornya, Pozsony, Pöstyén, Beregszász településeiről).
A magyar és angol nyelvű kísérőszöveggel ellátott tablókon túl különböző térinstallációk, slide show és egy szegedi épület makettjéből álló reprezentatív válogatás mutatta be a Nyugat-Európában ismeretlen magyar szecessziós remekműveket. A kiállítás továbbá a szecessziós építészet örökségvédelmének jelenére és anomáliára is igyekezett felhívni a figyelmet, hiszen számos (magyarországi és határon túli) épület mára teljesen elpusztult vagy olyannyira méltatlan állapotban van, hogy mielőbbi felújítást és figyelmet igényelne. A tárlat ezáltal az európai szinten is értékes magyar szecessziós építészet örökségvédelmét is látómezőbe helyezte.
A Bagyinszki Zoltán, Papp Linda és Zámbó Lilla fotóiból készült kiállítást Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő (Néppárt, FIDESZ- KDNP), Kulturális és Oktatási Bizottsági alelnök nyitotta meg, Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő pedig köszöntötte a mintegy 100 résztvevőt. Beszédében a hat európai országban is fellelhető szecessziós épületek szimbolikus értékét hangsúlyozta, a kiállítás megnyitóján pedig a hat európai országból öt ország képviselője – Bocskor Andrea kárpátaljai, Csáky Pál és Nagy József felvidéki, Szájer József magyarországi, illetve Deli Andor vajdasági származású EP-képviselők – szintén jelen volt, mintegy képviselve a közös értékeket. Megtisztelte az eseményt Tőkés László református lelkész és Erdős Norbert, a Békés Megyei Kormányhivatal volt vezetője is.
Bagyinszki Zoltán az est során arról is beszámolt, hogy Brüsszel az európai szecesszió egyik jellegzetes városa. A könyvtárban vetített képein bemutatta az Európai Parlament épületét – a benne található magyar vonatkozású műalkotásokkal –, a város főterét, és az attól néhány méterre álló Bartók Béla-szoborról is készített egy felvételt.
A szecesszió kapcsán az irányzat jeles művészettörténészeiről beszélt, és fotókat mutatott a neves alkotók – Jakab Dezső, Komor Marcell, Kós Károly, Magyar Ede, Márkus Géza, Mende Valér, Lechner Ödön – kiemelkedő építészeti alkotásaiból. A gyulai épületek közül a Komló, a volt Polgári Leányiskola, több polgári épület, országos és nemzetközi viszonylatban pedig a budapesti Postatakarékpénztár épülete, a pozsonyi Kék templom és a kőbányai templom is megjelent.
Bagyinszki Zoltán felhívta a figyelmet, hogy csak Budapesten több mint ezer szecessziós épület található, ezek közül száz nagyon ismert, tíz pedig világhírű. A közelmúltban pedig az a régi vágya is valóra vált, hogy a budapesti Vakok Intézetéről készíthessen külső-belső fotókat, melyeket szintén megosztott közönségével. Zárásként a személyes szecessziós toplistáját is bemutatta, hogy ezeket a csodálatos építményeket ne csak Brüsszelben lássák.
