Szicsek Margit (pszichológus):
– Igen, csakhogy a megfejtés nem olyan egyszerű. Krúdy Gyula Álmoskönyve egy fantasztikus irodalmi mű, de nem pszichológiai alkotás. Az álmaink felső rétegében, a hordalékálmok szintjén a napi eseményeket dolgozzuk tovább. Ha egy probléma foglalkoztat bennünket, akkor akár a megoldást is megálmodhatjuk. A mélyebb tartalmú álmok viszont nem ennyire nyilvánvalóak, az „ezt már megálmodtam korábban” érzés pedig kevésbé misztikus, mint amilyennek hisszük. Pusztán egy puzzle-ként összerakott lelki benyomás, amit az vált ki, hogy egy álombeli momentum a valóságban is megjelenik. Az álmokra viszont mindenképpen érdemes odafigyelni, mert a tudattalanunk sokszor bölcsebb, mint a tudatos szintünk.
Oláh Szabolcs (szerkesztő, újságíró):
– Hogyne, kérdés, hogy mennyire értjük őket. A legkülönbözőbb fajsúlyú üzeneteket kaphatjuk az álomvilágból: lehetnek visszatérő vízióink, erotikus ábrándjaink, jelezhet tudatalattink, szólhat hozzánk egy isteni felsőbb tudat, vagy rájöhetünk valamire, amire ébrenlétünkben kerestük a megoldást. Foglalkoztathatnak pillanatnyi gondok, akár felszínre kerülhetnek elfojtott vágyak, félelmek, vagy befolyásolhatja álmunkat valami külső hatás, inger: pl. egy nehéz vacsora. Az biztos, hogy az általánosító álmoskönyvektől nem várhatjuk a megoldást. Elménket, lelkünket, álmainkat mi magunk ismerhetjük legjobban. Ezért egy hatékony álomfejtéshez alapos önvizsgálat és önismeret szükséges. Amíg nem tudjuk valahogyan rögzíteni és lejátszani az álomképeket, addig szürkületben tapogatózunk. Egyáltalán, most ébren vagyunk vagy álmodunk?
