A gyulai delegációnak igencsak korán kellett elindulni, hiszen erdélyi testvéreink mintegy félezer kilométerre élnek Gyulától. A megérkezést rögvest finom ebéd követte, majd érdekfeszítő üzemlátogatások következtek. A város híres intézményét nem lehetett kihagyni, a Csíkszeredai Sörgyár adta magát és Dánél Sándor fazekasmester kerámiaműhelye is különleges élményekbe avatta be látogatóit. Csíkszereda híres még NBI-es jégkorongcsapatáról is, amelynek törzshelyén, a Mayden Clubban adott koncertet késő este a delegált gyulai Illúzió zéró zenekar is.
Ahogy az lenni szokott a konferenciasorozat hétvégi alkalmain, a szombat a szakmai programokat veszi sorra. Így volt ez Csíkszeredában is, a Hotel Hunguest Fenyő Salvia termében, ahol ezúttal dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke is megtisztelte jelenlétével a szakmai fórumot. A konferencia megnyitó ünnepségén örömét fejezte ki, hogy az Európai Unió határain belül két testvérváros fontosnak tartotta megvitatni azokat a fontos, nemzetre, családra és munkára vonatkozó kérdéseket, amelyek kihívást jelentenek egész Európában.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda város polgármesterének köszöntőjének és dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármesterének beszéde után Szilágyi Tamás kutatásvezető, a Dél-alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület munkatársa mutatta be a projektet, majd Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládosokért elnöke és az Erdélyi Család Szervezetek alelnöke a helyi nagycsaládosok és családszervezetek szerepéről számolt be. Sós Judit, Gyula Város Önkormányzata Szociálpolitikai és Gazdaságfejlesztési osztályának vezetője a munka és gyulai családok helyzetéről, összeegyeztethetőségéről tartott előadást. Dr. Gergely Orsolya, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának adjunktusa a székelyföldi nők vállalkozói tapasztalataiba avatta be a résztvevőket, Tiboldi Beáta, a Csíki Anyák Egyesületének elnökétől pedig a munka és csíkszeredai családok helyzetéről és összeegyezethetőségéről tudhattak meg többet a jelenlévők. Végül Gila Éva marketingmenedzser a családbarát Gyulahús Kft.-t mutatta be a konferencián.
A szombat esti programban a csíkszeredai városháza dísztermében került sor Gyula és Csíkszereda 20 éves jubileumi együttműködési megállapodásának aláírására, amelyen részt vett dr. Csedő Csaba, Csíkszereda város korábbi polgármestere is, akinek a nevéhez fűződik a testvérvárosi kapcsolat kezdete. A városvezetők beszéde között magyar vért pezsdítő muzsikával emelte az ünnepi hangulatot a csíkszeredai Codex Régizene Együttes, amely a több mint két évtizeddel ezelőtti megállapodáskor is fellépett.
Ráduly Róbert Kálmán csíki polgármester beszédében a két város kapcsolatának történetét idézte fel.
- Gyula és Csíkszereda kapcsolata nem a polgármesterek, nem az elöljárók és nem az önkormányzatok, hanem az emberek kapcsolata. Valójában azonban a székely a magyarral nem most és nem akkor, hanem már nagyon rég egymásra talált, és együtt, egymást segítve éli életét jó és rossz időkben egyaránt a Kárpát-medencében – mondta Ráduly Róbert Kálmán.
Dr. Görgényi Ernő gyulai városvezető köszöntőjében a két város testvéri viszonyának többlettartalmát hangsúlyozta.
- Testvérvárosi kapcsolat. Itt, Csíkszeredában különös akusztikája és többlettartalma van ennek a kifejezésnek. Általában érdekességként, egzotikumként tekintünk távoli testvérvárosok lakóira, ám az erdélyi és a magyarországi városok esetében kicsit más ez az élmény, hiszen közöttünk nem ellentéteket kell elsimítani, nekünk nem megismerni kell egymást. A mi kapcsolatunk az újbóli egymásra találás élményét és az összetartozás megélésének élményét biztosítják számunkra – fejtette ki dr. Görgényi Ernő.
Dr. Latorcai János ünnepi beszédében vérszerződés értékűnek nevezte a két város kapcsolatát.
- Hiszem, hogy ez az egymásra találás magyar és magyar között a jövőnek szóló üzenet. Azt kívánom a két városnak: teremtsenek igaz közösséget, jövőt, barátságot az itt élő embereknek, népeknek, valamint átívelő és valamennyiünk számára átjárható hidat a két város, a két ország között – mondta dr. Latorcai János.
A megállapodás aláírása után a helyiek és a gyulaiak pezsgővel mondtak áldomást a két város együttműködésére. A protokolleseményeket ünnepi vecsernye és zenés-táncos est követte.
A vasárnapi napon a gyulaiak a csíkiek kíséretében utaztak Hargitafürdőre, hogy megismerkedjenek a Kossuth-sziklával és csodálatos környékével. A kirándulás közben illetve után lehetőség nyílt a szédítő és macskaügyességet kívánó Balu Kalandpark meghódítására, valamint a környék izgalmas bejárására egy retro, katonai autóval. Ebéd után az évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú színhelyére, a Csíksomlyói Kegytemplomhoz látogatott el a gyulai küldöttség.
Másnap reggel indultak haza a gyulaiak külföldről, onnan, ahol percig sem érezhették magukat idegennek.
A Gyulai Hírlapnak Baranyó Géza projektmenedzser értékelte a konferenciasorozat harmadik állomását.
- Csíkszereda minden szempontból kiváló házigazdának bizonyult, akár a konferencia helyszínét, akár a hazai előadókat tekintve. Úgy gondolom, hogy szakmai szempontból továbbléptünk, hiszen betekintést nyerhettünk a székelyföldi gyakorlatba, illetve egy kicsit az ottani gondolkodásba is. Valamennyi konferencián visszatérő probléma, hogy nagyon nehéz egyensúlyban tartani a két területet, azaz harmonizálni a karrier és a család elvárásait. Ilyen szempontból újat most sem hallottunk, inkább erősödött bennünk az a felismerés, hogy a problémát részben a magasabb, tisztességes bérezés oldhatná meg. Ha a család keresői az általuk elvárható szinten tudnák eltartani a családot, akkor nem kellene további műszakokban gondolkodni, több idő jutna a gyerekekre, családra. Ezt a szeredai előadók saját példájukkal igen szépen szemléltették. A csíkszeredai konferenciát követően Dél- illetve Nyugat-Európa következik. A nyári budriói illetve az őszi ditzingeni konferenciákon tudjuk majd megfelelően elhelyezni a magyar illetve a román gyakorlatot – nyilatkozta lapunknak Baranyó Géza.
