Alt Norbert köszöntőjében kiemelte: a hatállomásos konferenciasorozat lehetőséget biztosított arra, hogy Gyula és testvérvárosai bemutassák egymásnak munkaerő-piaci sajátosságaikat, jó gyakorlataikat, társadalmi viszonyaikat.
Az alpolgármester úgy fogalmazott: csak a munka teremthet biztos alapokon álló családokat, a nincstelenség a helyi közösségek leépüléséhez, a társadalom összeomlásához vezethet. Alt Norbert hangsúlyozta: a munka kérdését az elkövetkező öt évben is kiemelten kezeli a gyulai önkormányzat, ezért megkezdték a déli ipari park kialakításához szükséges előkészületeket, hogy helyet biztosítsanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Gyulán telepednének le.
Az alpolgármester azt is mondta: a fiatalok kreativitására, kritikus gondolkodásra és aktivitására épp úgy alapoznak, mint a helyi közösségeket alkotó családok összetartó erejére. Alt Norbert kifejtette: a helyi vezetőknek meg kell találniuk azokat gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyekkel munkahelyeket hozhatnak létre.
A rendezvényen több, a munka és család témájához kapcsolódó előadás hangzott el. Szilágyi Tamás, a konferenciához kapcsolódó projekt kutatási vezetője elemzésében rámutatott: a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján az Európai Unió tagállamai közül Magyarország áll a legrosszabbul a munka és a család összehangolását illetően. Az adjunktus hangsúlyozta: bár a kutatások azt bizonyítják, hogy hazánkban rendkívül fontos értéket képvisel a család, a magyar termékenységi arányszám a legrosszabbak közé tartozik Európában. Mindez összefügghet azzal, hogy a magyar munkavállalók több mint 50 százaléka nem tud egyensúlyt teremteni a munkahely és a család között, legalábbis erről tanúskodik egy 2010-ben készült felmérés.
Szilágyi Tamás arról is beszélt, hogy a családbarát foglalkoztatási formák Magyarországon csak kis arányban jelennek meg, hazánkban mindössze a munkavállalók 5,8 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ez egynegyede az uniós átlagnak. Szintén elgondolkodtató adat, hogy a kisgyermeket nevelő, foglalkoztatott nők aránya, végzettségi szinttől függetlenül, Magyarországon a legalacsonyabb az unión belül. A probléma megoldása azért is lenne sürgető, mert a nők foglalkoztatása szoros összefüggésben áll a gyermekszegénység kérdésével, a nélkülöző gyerekek háromnegyede ugyanis olyan családban él, ahol az anya inaktív. A szakember kiemelte: a TÁRKI 2010-es felmérése alapján elmondható, Magyarországon a nők részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkentheti a szegénységi kockázatot.
A kutatásvezető kifejtette, annak ellenére, hogy a tagországok közül hazánk költi a legtöbbet a kisgyermekes szülők otthonlétének támogatására, a termékenységi mutatóink nagyon kedvezőtlenek. Szilágyi Tamás hozzátette: a problémára a magas szintű foglalkoztatás jelenthet megoldást.
