A német csereprogram keretében újra németországi testvérvárosunkba, Ditzingenbe vezetett utunk. A cserében 11-en vettünk részt némettanárunk, dr. Csókáné Török Orsolya kíséretével. A vonat este 11-kor gördült be a stuttgarti vasútállomásra. A német diákok már izgalomtól telve ácsorogtak, nagyon várták az érkezésünket. Mindenki üdvözölt mindenkit, majd bemutattak a szüleiknek is. 14 óra utazás után már nagyon fáradtak voltunk, ezért hazavittek az otthonukba, és mindenki álomra hajthatta a fejét.
Az elkövetkezendő napok villámgyorsan elteltek, minden összemosódott. Meglátogattuk az állatkertet, ahol többek között fóka show-t is láthattunk, körülnézhettünk Ditzingen utcáin. Majd kedden egy kalandparkba is elmentünk, ahol különböző magassági szinteken, adrenalintól telve próbálhattuk ki az akadálypályákat. Megnéztük Stuttgartban a Mercedes Benz Múzeumot, ami hét szinten át mutatja be az autók fejlődését, közben pedig fejhallgatón tudhattuk meg az érdekességeket. A földszinten egy szimulátor is megtalálható, melybe beülve, olyan érzése támad az embernek, mintha versenyautóban ülne.
Szerda délután mini golfozni vittek minket a német diákok, amit nagyon élveztünk. Csütörtökön betekintést nyerhettünk az iskolai órákba, részt vehettünk egy franciaórán és néhány szerencsés diák még egy angolórát is megnézhetett. Majd Stuttgartban kisebb csoportokat alkotva kaptunk feladatokat, például meg kellett számolnunk, hogy egy bizonyos épületben hány lépcsőfok van. A kitöltés végeztével egy kis szabadidőt kaptunk, hogy vásárolgathassunk a főutcán, amely nagyon hosszú és egyben gyönyörű. Több mint egy kilométer, melynek mindkét oldalát boltok szegélyezik, és a közepén pár csodás szökőkút is fekszik.
Pénteken egy ludwigsburgi kastélyt látogattunk meg, melynek hátsó kertjében a Grimm mesék életre kelnek. Láttuk többek között Rapunzel tornyát, valamint Jancsi és Juliska fogva tartását is megszemlélhettük. Péntek délután egy búcsúbulit szerveztek, amely az iskolai menzán lett megtartva. A jó hangulat mellett mindenki egy kicsit szomorkodott, hiszen tudtuk, hogy következő nap reggel fel kell szállnunk a vonatra, és el kell hagynunk Ditzingen városát.
Szomorúan váltunk el egymástól a vasútállomáson, de mégis boldogan, hiszen rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak. Nagyon jól éreztünk magunkat, köszönjük a lehetőséget, hogy részt vehettünk ebben a csodálatos utazásban, s megőrizhetjük emlékül ennek a 6 napnak minden pillanatát. Reméljük, találkozhatunk még német diáktársainkkal.
Göndör Dóra és Orbán Kata (10. C)
Erkel Ferenc Gimnázium
