Az egyre tökéletesedő megfigyelőeszközök és a megfigyelések növekvő száma felfedte, hogy nagyon sok változatos jelenségcsoportot alkotnak az ún. vörös lidércek. Ezeket a változatos alakú felvillanásokat az angol szakirodalom jegyzi „red sprite” néven, amit magyarra vörös lidércként fordíthatunk. Hol magányosan vagy csoportban, „oszlop”, „répa”, „medúza”, „fa” alakzatban tűnnek fel 40-90 km-es magasságtartományban. Nevükben a vörös jelző arra utal, hogy szabad szemmel nézve főleg vöröses színben láthatjuk őket. Valójában azonban erre nagyon kicsi az esély, mert ezek a lidércek kevesebb, mint egy másodpercig láthatók, ráadásul közvetlenül egy-egy átlagon felüli felhő-föld villámkisülést követően, a zivatarfelhők fölött. A vörös lidércek, ellentétben mocsaras területeken előforduló névrokonaikkal, magas légköri ködfény kisülések és sokban hasonlítanak a laboratóriumban, mesterséges körülmények között előállított fényjelenségre.
A mocsarak felett megjelenő halvány kék lidércfény pedig olyan jelenség, amelyek a mocsárgáz égéséből adódik. A mocsárgáz jelentős mennyiségű metángázt tartalmazó gázelegy, amely rothadó növényi anyagokból keletkezik. Gyakran öngyulladó foszfor-hidrogén is van benne, így a keletkező metán is meggyullad. Az égi lidércek méretei tekintélyt parancsolóak, horizontális kiterjedésük meghaladhatja az 50 km-t, magasságuk esetenként 60 km-es tartományt is meghaladja. Az egyes alakzatok kialakulásának mechanizmusát a többféle elméleti modellnek már elég jól sikerült értelmeznie, azonban számos lényeges kérdés máig nyitott maradt. Nincsenek a kutatók tisztában, hogy mennyi energiát közvetítenek, vagy milyen szerepet játszanak a Föld elektromos háztartásában. Az is fontos kérdés, hogy milyen gyakran fordulnak elő és hogy pontosan milyen fizikai körülmények között jelennek meg.
Magyarországon e különleges égi tünemények nem ritkák. Utoljára tavaly, 2011 június 23-án éjjel sikerült lencsevégre kapni egy pár lidércet. Ezen az estén egy hidegfront vonult át hazánk felett, előterében zivatarok, helyenként heves zivatarok keletkeztek. Sötétedés után a Balatonnál egy nagyobb zivatarcsoport tartózkodott, s ekkor sikerült Bajáról megfigyelni és lencsevégre kapni a fényjelenségeket. A lidércek szabad szemmel is láthatók voltak egy-egy pillanat erejéig.
Hazánkban nem újdonság a vörös lidércek megfigyelése és kutatása, sőt hazánk élen jár e megfigyelési eljárás terén. A soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 2003-ban kapcsolódott be a vörös lidércek kutatásába. Az első kamerát 2003 július 20-án, eredetileg tesztelési céllal állították fel sötétedés után a kutatóintézet tetején, de még aznap este sikerült lencsevégre kapni az első különleges égi tüneményeket Sopronból. Az első lencsevégre kapott lidércek egy Lengyelországban tomboló vihar felett jelentek meg. Azóta számtalan vörös lidércet örökítettek meg, s ezek között találhatók az első Magyarország fölött megfigyelt példányok is, amiket 2003 augusztus 10-én éjszaka rögzítettek. Lengyelországon kívül Németország, Ausztria, Románia és Csehország területe fölött megjelent lidérceket is fényképeztek már le. A változatos jelenségekről már szinte minden eddig megfigyelt megjelenési formájáról sikerült legalább egy-egy képet begyűjteni. A kilenc év alatt speciális műszerekkel és nagy érzékenységű kamerákkal sok száz vörös lidércet sikerül eddig észlelni és lefényképezni.
