Az első magyarországi műhold még nyolc másik hasonló műholddal közösen vett részt az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétájának első küldetésében. A kilövésre hétfőn került sor a Francia Guyanán található Kourou űrközpontban. A magyar műhold felbocsátása során minden a menetrendnek megfelelően, másodpercnyi pontossággal történt. S ezen felül még a kapcsolatot biztosító antennáink látókörébe is beleérkezett, s így sikerült adását fogni és leolvasni az alapadatokat. Ezen kívül Floridából is jelezték, hogy ott is jól lehet fogni, de a legnagyobb siker mégis, hogy itthon lehet fogni a magyar Masat-1 jeleit.
A műholdat a BME két villamoskari tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, és természetesen a BME Űrkutató Csoportjának hallgatói, doktoranduszai és oktatói segítségével sikerült megépíteni szponzori támogatásokból. A Masat-1 nevet a magyar szó és a satellite szó összetételéből kapta. Masat-1 egy úgynevezett pikoszatellit, amely olyan műholdak csoportjának a neve, amibe igen apró műholdak tartoznak. A műhold 10x10x10 centiméteres és mindössze egy kilogramm tömegű, de ekkora méretben is nagyon jól kivitelezhető a nagy méretű műholdak összes alapfunkciója. A Masat-1 oldalait összesen 1-2 Wattot termelő napelemek borítják, amelyek energiával látják el a műszereket. Az összes vezérlési, szabályozási és adatgyűjtési feladatot mikroszámítógépek végzik. A műhold megépítése elsősorban oktatási célból születtet. Igaz még ez az első műhold, ami elkészült hazánkban, de már sok egyéb űreszköz részegységet terveztek és gyártottak le Magyarországon.
A Masat-1 pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME-s csapat által erre a célra kialakított földi vevőállomásra továbbít későbbi feldolgozás céljából. Egy ilyen kis méretben nem könnyű feladat a rendszert úgy összeállítani, hogy az kibírja a szélsőséges hőingadozást, a világűr hidegét, a vákuumot, a sugárzást és a hordozórakéta rázkódásait, gyorsulását, ezen kívül komoly feladat továbbá a műhold és a földi vezérlőállomás közötti megbízható kommunikáció biztosítása is. A műhold az utolsó rakétafokozatról leválva pörögni kezdhetett volna, s ilyenkor mozgását szabályozni kell, amelyet a rajta elhelyezett állandó mágnesnek köszönhetően az egész műhold egy iránytű viselkedéséhez hasonlóan a Föld mágneses erővonalai felé billen. A műhold fedélzetén ezen kívül még elhelyeztek egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszert is, aminek segítségével a Földről távirányítással lehet a helyzetét befolyásolni. Ha sikeres lesz a műhold térbeli helyzetének irányítása, akkor a következő magyar műholdakon már akár fényképek készítésére vagy irányított antennák használatára is lehetőség lesz.
A Masat-1 a legtöbb hasznot a felbocsátása után hozza majd Magyarországnak, mivel a programmal hazánk további tapasztalatot és referenciát szerez űrtechnológiákkal megvalósított fedélzeti számítógép, kommunikáció és tápellátó rendszer fejlesztésében, valamint komplett műholdszerkezetek tervezésében, gyártásában és üzemeltetésében. A megszerzett tapasztalatok nemcsak a nagy hozzáadott értékkel rendelkező űriparban kamatoztathatók, hanem a többi iparágban is.
