Képünk illusztráció
Forrás: oregonmetro.gov
Tisztelt Kertbarátnők és Kertbarátok!
Advent van és a Japánkert Barátok kis közössége ismét gyönyörűt alkotott, melynek most is sok nézője akad a Kossuth téren. Köszönet érte, hogy megajándékozták városunkat lelkükkel, munkájukkal!
A kertjeink berendezésével folytatnám soraimat a madarak, a vizek után a komposztálással. Nos, a komposzt olyan hulladék, ami nem is hulladék! A kertünkben folyamatosan keletkezik, „terem” zöldhulladék, ami ugyan útban van, de a komposzton majd újra felértékelődik mint kiváló tápanyagforrás! A faleveleken, az év közben kikapált, kigyomlált növényeken kívül az összes konyhai hulladéknak is helye van a komposztban. A komposztnak lényege, hogy ne rohadjon, hanem korhadjon!
A tavaszi edényes növényeink új földbe ültetésekor keletkező öreg földet rátehetjük a komposztra, de többet ne rakjunk rá! Hagyjuk a mikroorganizmusokra a korhasztást, ők tudják, mi a dolguk. Negyedévenként érdemes megforgatni a komposztot, hogy szellőzzön, keveredjen. Jó, ha nem sok eső éri, hogy ne rohadjon össze. Az is jó, ha minél több giliszta van benne, mert ezek nagyon megsegítik az érését. Tapasztalatom szerint, ha van komposzt a kertben, a lótücskök oda fészkelődnek be, mert ott a petéiket biztonságosabban tudják lerakni, így a kert többi részében kevesebb van belőlük! Előfordul, hogy a sünik is ide ássák be magukat télire, ezért vigyázzunk a komposzt forgatásakor, felhasználásakor!
