35 éves a gyulai Lila suli! November 22-én ennek jegyében rendezte meg a jótékonysági vacsorát az 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola tantestülete, szülői közössége, alapítványa. 1979. szeptember 24-én 9 tanulócsoportban 267 tanulóval kezdődött a tanítás az 5. Sz. Általános Iskolában. Ekkor készült el az első ütem, majd rá egy évre a közadakozás eredményeképpen a második ütem.
A 35 év alatt hagyományok, eredmények születtek, közösség formálódott, s több ezer kisgyermek tanulta meg itt a betűvetés, számolás alapjait, indult el a felnőtté válás útján.
Hagyománnyá vált a jótékonysági vacsora is, melyet az idén 19. alkalommal rendeztünk meg. A városvezetés jóvoltából gyönyörű helyszínen, a Vigadóban ünnepelhettünk. Ellátásunkról a Gyulakonyha gondoskodott. A szokásoknak megfelelően műsorral kedveskedtek tanulóink, így az Aradszkyné Szelényi Tünde által vezetett Lila Színpad, s a volt tanítvány, Szabó Alexandra által vezetett kangoo-s lányok. Az idei díszvendégünk az egykori lila iskolás Veres István volt, aki a műszaki tudományok doktora. Jelenleg Svájcban él és kutat, de hazajött egykori iskolája hívására, mint ahogy tették ezt az előző évek díszvendégei is. Az ünneplő közönséget városunk polgármestere, dr. Görgényi Ernő köszöntötte, s őt kértük meg a szülinapi torta megvágására is.
A bálon, a jelenlegi és régi szülők, barátaik, pedagógusok asztaltársaságain kívül megtelt még három nagy asztal is. Jelen voltak az 1986/87-es tanévben ballagott 8.a-sok, 8.b-sek, 8.c-sek, akik a lila iskola történetében legelsőként jártak a Nürnbergi utca 2. szám alá nyolc éven át.
Köszönjük a szervezőmunkát magukra vállaló volt diákoknak, Szeidler Szilviának, Tóth Judit Alinának és Krisztován Ildikónak. Jó volt velük együtt feleleveníteni a régmúlt időket a kivetített fényképek s egy kis vetélkedő segítségével.
Nem maradhatott el a rendszeresen velünk bálozók által nagy érdeklődéssel kísért tanárkórus sem, most is volt miről énekelni, sok minden történt a 35 év alatt.
„Tanár ember tudást adott régmúlt időkben,
Később aztán lámpássá lett gyermek lelkében,
Modern korunk azt várja el szervezők legyünk,
Fontos lenne minden mellett EMBERNEK lennünk.
Hé, tanárok emlékezzünk hát, hé, diákok emlékezzünk hát!” – szólt a dal, s szívünk-lelkünk megtelt a három és fél évtized emlékeivel.
Szabadosné Bécsi Katalin tagintézmény-vezető
