A GYULAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET június 29-I ÜLÉSE a városi könyvtárban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az egykori relégyár megvásárlására idei költségvetéséből biztosít 35 millió forintot a gyulai önkormányzat, az erről szóló határozati javaslatot egyhangúlag szavazta meg a grémium. Az épületet közétkeztési, illetve irattári és raktározási célokra használnák.
Görgényi Ernő (Fidesz) beszámolt róla: az 1992 óta üresen álló ingatlan megvásárlásáról szóbeli megállapodást kötött a városvezetés a tulajdonossal. Mivel az épületet jelenleg nagy összegű jelzáloghitel terheli, az adásvételhez a Magyar Fejlesztési Banknak is hozzá kell járulnia.
A városvezető arra is kitért, hogy a tervek szerint az ingatlan alsó szintjén kapna helyet a Gyulakonyha, a felső szinten pedig egy raktárhelyiséget alakítanának ki. Az önkormányzat a későbbiekben pályázati támogatást igényelne az épület felújítására, így a vételár várhatóan megtérülne.
Az Eminescu utca első, Vár utcától az Ernyő utcáig tartó szakaszának felújítására 90,5 millió forintot biztosított a képviselő-testület az idei tartalékkeretből. Görgényi Ernő a beruházás részleteiről szólva elmondta: a 283 méteres szakaszon 4 méterről 5,5 méterre szélesítik utat, egységes szerkezetű, térburkolatú járdát építenek mindkét oldalon, és erősített szerkezetű térburkolatot tesznek le a magánházakhoz tartozó kapubejárókra. Emellett átépítik a részben zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető csatornát, és három méter széles gyalogos-átkelőhelyet létesítenek a Vár utca és Eminescu utca csatlakozásánál.
Durkó Károly
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) azt kérte, vizsgálják felül, hogy a Galamb utca és az Eminescu utca kereszteződésében nincs-e szükség közlekedési tükörre.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) az előterjesztés kapcsán úgy fogalmazott: az egyik szeme sír, a másik nevet. A képviselő szerint az önkormányzatnak jóval előbb meg kellett volna valósítania a beruházást saját forrásból. Azt is megjegyezte, hogy a Tiborc utca is „borzalmas állapotban van”.
A polgármester kifejtette: a 2010 óta regnáló városvezetésnek három évre volt szüksége a település gazdálkodásának konszolidációjához. Hozzátette: az önkormányzat most jutott oda, hogy egy ilyen volumenű fejlesztést önerőből tudjon finanszírozni. Mint mondta, a felelős gazdálkodás megkívánja, hogy első körben pályázati forrásból próbálják megvalósítani a fejlesztési terveket. Hozzáfűzte: a Tiborc utca esetében nem tettek le arról, hogy pályázati támogatást keressenek a beruházásához.
A parkgondozási feladatok szakszerű és gyors ellátása érdekében július 1-jétől négy fővel bővítette a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. állandó létszámát a képviselő-testület. A költségekre 4,9 millió forintot biztosított a grémium az idei költségvetési tartalékkeret terhére.
Bod Tamás
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő emlékeztetett rá: a képviselő-testület májusi ülésén Torma Béla (Fidesz) vetette fel, hogy a város több zöldterülete is gondozatlan. Akkor elhangzott: a közüzem kapacitáshiány miatt nem tudja mindenhol időben lenyírni a füvet, az utóbbi egy évben ugyanis tartósan csökkent a parkgondozási feladatokat ellátó közfoglalkoztatottak száma.
A városvezetés a cég szakembereivel történt egyeztetés után döntött úgy, hogy megemeli az alkalmazotti létszámot. Az ülésen arról is határozatot hoztak a képviselők, hogy 8 millió forint fejlesztési forrást biztosítanak az idei költségvetés tartalékkeretéből egy kistehergépkocsi beszerzésére.
Arról is határozott a képviselő-testület, hogy 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az Épülettervezés Oktatásáért Alapítványnak az egykori 1-es iskola épületéhez kapcsolódó hasznosítási tervek elkészítésére.
Görgényi Ernő emlékeztetett rá: az épület 2008 óta üresen áll. Hozzátette: szeretnék, ha olyan funkciót találnának az ingatlannak, amely élénkítené a helyi gazdaságot, és adóbevételt hozna a városnak.
Felidézte: Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) javaslatára felvették a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának doktori iskolájával. Az doktoranduszok februárban helyszíni bejárást tartottak az épületben, elképzeléseiket szeptemberben tárják a gyulai képviselő-testület elé.
A polgármester Bod Tamás érdeklődésére kifejtette: a tervek segítséget jelenthetnek azoknak a befektetőknek, akik az ingatlan iránt érdeklődnek.
Durkó Károly felhívta rá a figyelmet, hogy az örökségvédelmi törvény komoly korlátokat szab az értékes, népi szecessziós stílusú épület hasznosítása szempontjából, ezért különösen hasznos, hogy kikérik a szakemberek véleményét.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Terület- és településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, környezettudatos módon rehabilitálná az önkormányzat a város több terét. A fejlesztésre 262 millió forint támogatást igényel a képviselő-testület, az önerő mértékéről és forrásáról a támogatói döntés megérkezése után döntenek.
Az összegből felújítanák az Erkel tér egészét és a Petőfi tér egy részét, a Jókai utca díszburkolatát és zöldfelületeit, valamint a belvárosi Kapushíd kiskockakő burkolatát. Emellett gyalogos fahidat építenének az Erkel Ferenc gimnázium főbejáratánál, és kibővítenék a Százéves cukrászda előtti teraszt – ismertette a részleteket a polgármester.
A grémium a Kapushíd burkolatrekonstrukciójának előfinanszírozására 21 millió forintot biztosított a likviditási alap terhére. A megelőlegezett költség a pályázat pozitív elbírálása esetén elszámolható – fejtette ki a városvezető.
A tanácskozáson arról is döntés született, hogy 150 millió forintra pályázik az önkormányzat TOP-forrásából, az összegből a törökzugi, a galbácskerti és a gyulavári óvodát korszerűsítenék. A képviselő-testület a pályázat előkészítésére 15 millió forintot különített el az idei tartalékkeret terhére. A támogatás nem igényel önerőt.
Görgényi Ernő a részletekről szólva elmondta: a törökzugi óvodában átalakítanák a belső teret, lecserélnék a nyílászárókat, épületgépészeti és épületvillamossági felújítást végeznének, és új játszóeszközöket is beszereznének. A galbácskerti tagintézményben felújítanák a csoportszobákat, torna- és fejlesztőszobát alakítanának ki, és az épület energetikai korszerűsítése is megvalósulna. A gyulavári óvodában vízszigetelést, homlokzatfestést és fűtéskorszerűsítést terveznek, továbbá a mosdókat és a burkolatokat is lecserélnék. Az épület játszóudvara szintén megújulna.
Görgényi Ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Újabb – ezúttal 393 millió forintos – támogatást igényel az önkormányzat a városi csapadékvíz-elvezető rendszer bővítésére és rekonstrukciójára. A fejlesztés a Réthy Lipót utcát, a Szent István út déli oldalát, a Sarkadi út páros oldalát, a Paradicsomi lakótelepet, a Rulikowszki utcát, az Ernyő utcát, a Sánc utcát, Rákóczi utcát, az Esze Tamás utcát, a Temesvári utat, a Szent István utcát, a Lenkey utca északi oldalát, a Csokonai utcát, a Pacsirta utcát, a Tavasz utcát és a Bárány utcát érintené. Az előkészítés költségeire 19,6 millió forintot biztosítottak a képviselők a 2017-es tartalékkeretből. Amennyiben sikerül elnyerni a TOP-forrást, az összeg elszámolható.
A Henyei úti ipari park fejlesztésére 84,5 millió forint pályázati támogatást igényel az önkormányzat. A TOP-forrásból a Henyei út és a Csíkoséri sor kereszteződésében kamionfordulót, illetve -parkolót alakítanának ki, felújítanák a közvilágítást, továbbá optikai kábelt fektetétnek le, és térfigyelő kamerarendszert építenek ki.
A polgármester hangsúlyozta: a pályázat előkészítésébe az ipari parkban működő cégeket is bevonták. Hozzátette: a beruházással olyan vállalkozásokat tudnának segíteni, amelyek jelentős mértékű adót fizetnek a városnak.
Az előkészítés költségeire 4 millió forintos keretet biztosít az önkormányzat az idei költségvetési tartalékkeretének terhére. Az összeg a pályázat pozitív elbírálása esetén elszámolható.
Azt is megszavazták a képviselők, hogy a Magyarország legígéretesebb kulturális úti célja címre pályázzon Gyula. Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: az Európai Bizottság minden évben más témában írja ki a pályázatot, melyet itthon a Magyar Turisztikai Ügynökség bonyolít le. Hazánkban idén a Vidéki múzsa kerestetik – Műemlékek, úti célok, zseniális attrakciók címmel hirdették meg a programot.
Az ügyvezető a részletekről szólva kifejtette: a pályázóknak évszakonként kell összeállítaniuk 3-4 napos turisztikai csomagokat. Kiemelte: a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. projektjébe az Erkel Ferenc Nonprofit Kft., a Gyulai Várfürdő Kft., a Gyulahús Kft., a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület és a helyi szállodák is bekapcsolódnak. A pályázatban várhatóan a békéscsabai és a békési önkormányzat is részt vesz, a térségi összefogás ugyanis a részvételhez szükséges feltételek egyike.
A szakember hangsúlyozta: a címet elnyerő desztináció promóciós lehetőségekhez juthat. A Magyar Turisztikai Ügynökség a győztes térséget 2 millió forinttal támogatja, melyet marketingeszközeinek fejlesztésére fordíthat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ugyancsak megszavazta a képviselő-testület, hogy a gyulai önkormányzat is bekapcsolódjon a Békés megyei önkormányzat stratégiai projektjébe, mellyel a térség háziorvosi ügyeleti rendszerét kívánja fejleszteni. A polgármester elmondta: a program egy román–magyar pályázat keretében valósulna meg. Gyula 9,9 millió forintot igényelne eszközbeszerzésre és elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésére. A pályázathoz a fürdőváros fél millió forint önerőt biztosít idei költségvetésében.
Szintén támogatták a városatyák, hogy a hajléktalanokat ellátó Magyar Ökumenikus Segélyszervezet önerőt nem igénylő pályázatot nyújtson be Zrínyi téri, önkormányzati tulajdonú épületének felújítására. A grémium egyúttal kinyilvánította, hogy az ingatlant a munkálatok megkezdésétől számított 15 évig a pályázó rendelkezésére bocsátja.
A polgármester közölte: a segélyszervezet 100 millió forint támogatást igényel. A beruházás költsége várhatóan 65 millió forint, az összeg többi részét eszközbeszerzésre, szervezetfejlesztésre, szakmai találkozók szervezésére és a pályázat megvalósításához szükséges humánerőforrás biztosítására fordítanák.
Az ülésen személyi kérdésekben is döntést hoztak a képviselők. Gyula Város Egyesített Óvodájának intézményvezetőjévé augusztus 1-jétől öt évre Becseiné Lock Gabriellát nevezték ki. A megbízott intézményvezető egyedüliként nyújtott be pályázatot a képviselő-testület felhívására.
Újabb öt évre a Gyulai Hírlap ügyvezetőjévé választotta a grémium Mocsár-Pörjés Józsefet. A polgármester kiemelte: a társaság a stabil, szoros gazdálkodás mellett szolgáltatásaiban a lakosság által elvárt színvonalat nyújtotta.
A képviselő-testület döntése értelmében a cég felügyelőbizottságának elnöki posztján Erdész Ádám váltja a várszínház igazgatójává kinevezett Elek Tibort. Tagnak Petróczki Zoltánné és Cserháti Mihályt választották a képviselők.
Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetői posztjáról zárt ülésen tanácskozott a grémium. Mivel a véleményező szakmai bizottság egyik pályázót sem találta alkalmasnak a feladatra, az önkormányzat új pályázatot ír ki.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az ülésen három alapítvány támogatásáról is határozott a képviselő-testület. Az Alapfokú Művészeti Iskoláért Közhasznú Alapítványnak ötszázezer forintot biztosítottak a városatyák annak érdekében, hogy a Harruckern Táncegyüttes valamennyi tagja ki tudjon utazni a spanyolországi nemzetközi néptáncfesztiválra. A támogatásra Görgényi Ernő polgármesteri kerete nyújt fedezetet.
A Modern Táncművészeti Alapítványnak 80 ezer forint támogatást nyújt az önkormányzat a Békéscsabai Nemzetközi Táncfesztivál és a Táncvilágnapi Gálaest megszervezéséhez. Az összeget Alt Norbert alpolgármesteri keretéből biztosítják.
Kónya István a Gyulavári Általános Iskoláért Alapítványt százezer forinttal segíti alpolgármesteri keretéből. A támogatásból pingpongasztalt, fejlesztő társasjátékokat és könyveket vásárolnak a Bay Zoltán általános iskola diákjainak.
A grémium döntése értelmében az önkormányzat július elsejei hatállyal kegyeleti közszolgáltatási szerződést köt a Gyulavári Református Egyházközséggel, a Gyulai Református Egyházközséggel, a Gyulai Római Katolikus Egyházközség Nádi Boldogasszony Plébániájával és a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyével. A megállapodás szerint a város öt évre legalább 36 millió forintot biztosít az egyházaknak temetőfenntartásra. Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor elmondta: az állam az önkormányzati támogatás 90 százalékát visszatéríti.
Az ülésen a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület tavalyi évről szóló tájékoztatója mellett több intézmény és alapítvány 2016-os beszámolójáról is tárgyalt a grémium. Napirenden szerepelt a Gyulai Tankerületi Központ, a Gyulai Szakképző Centrum és Gyula Város Egyesített Óvodájának szakmai anyaga, továbbá szó volt a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének tevékenységéről, valamint az Egészséges Városért Közalapítvány, az Őszidő Közalapítvány és a Wenckheim Krisztina Közalapítvány működéséről. A képviselő-testület valamennyi összefoglalót egyhangúlag fogadta el.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ugyancsak egyöntetűen szavazták meg a városatyák a Gyulai Rendőrkapitányság és a Gyula Határrendészeti Kirendeltség tavalyi évről szóló beszámolóját. Kolysza Zoltán rendőrkapitány a tanácskozáson kiemelte: Gyulán 2016-ban 548 bűncselekményt regisztráltak, ami 22 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Elmondta: a közterületen elkövetett bűncselekmények száma a 167-ről 153-ra csökkent tavaly.
A rendőr alezredes aláhúzta, a kapitányság nyomozáseredményességi mutatója 2016-ban elérte a 62,9 százalékot, ami 0,6 százalékos javulást jelent 2015-höz képest. Emlékeztetett rá: a tavalyi buszpályaudvaron elkövetett emberölés elkövetőjét a Békés megyei főkapitánysággal együttműködve négy órán belül elfogták.
Noha a sérüléssel járó közlekedési balesetek száma 13 százalékkal csökkent tavaly, a kerékpáros-balesetek száma arányaiban meglehetősen magas – mutatott rá. Hozzátette: a biciklisek fokozott ellenőrzésre számíthatnak idén. A kapitány Torma Béla felvetésére kijelentette: az esti órákban sűrűbben járőröznek majd Ajtósfalván.
Polyák Zsolt Békés megyei rendőrfőkapitány hangsúlyozta: kiemelten jó az együttműködés a gyulai kapitányság és a fürdővárosi önkormányzat, illetve a helyi polgárőrség között.
Wéber Csaba, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség vezetője elmondta: tavaly az illegális migrációhoz kapcsolódó cselekmények a kirendeltség összes intézkedésnek 3,37 százalékát tették ki. Közölte: 2016-ban tizenegyen próbáltak meg engedély nélkül belépni az országba a zöldhatáron. A beszámolóból kiderül: a tiltott határátlépést elkövetők jelentős része román állampolgár volt.
Az alezredes kiemelte, a nagylaki autópálya-határátkelő 2015-ös megnyitása óta a gyulai határátkelőhelyen folyamatosan csökken jármű- és a személyforgalom. Előbbi több mint 27 százalékkal, utóbbi pedig 18 százalékot meghaladó mértékben csökkent 2016-ban az előző évhez képest.